Farosan, négykézláb, állva, vízben – használati kézikönyv terhességhez és szüléshez

Elsőként a terhességgel kapcsolatos tévhiteket és kérdéseket vizsgáljuk meg dr. Csermely Gyula több mint harmincéves tapasztalattal bíró szülész-nőgyógyász, ultrahang-specialista segítségével.

Szabad medencében úszni? És szaunázni, gyógyfürdőben fürödni?

Tiszta vizekben szabad fürödni a terhesség végéig, hiszen a vízben szülésnek sincs kockázata. Fertőzött vizekben nem ajánlott, azokban ugyanis gyakrabban előfordulnak gombás fertőzések, de ezeket is inkább a kellemetlenségek miatt érdemes elkerülni – mondja Csermely. A szakorvos szerint gyógyfürdőbe és szaunába menni sem tilos, de csak rövid ideig, 10-15 percig, hogy elkerüljük a felhevülést, és mivel a várandósság során megváltozik a szervezet keringésének szabályozása, könnyebb elájulni. Vagyis a meleg víz nem káros, egyszerűen arra kell figyelni, hogy ne melegedjen túl a szervezet.

Ugyanez vonatkozik a napozásra és a szoláriumozásra is, nem tilos, de a kismamának figyelnie kell arra, hogy ne hevüljön túl. „Más okból keletkező láz is tud komoly problémát okozni, ezért ha valaki lázas, a lázat csillapítani kell” – mondja Csermely doktor.

Mit lehet enni és mit nem?

A szakorvos szerint nyers húsokat egyértelműen nem ajánlott enni a terhesség alatt, így a tatár bifszteket inkább felejtsük el ez alatt az idő alatt, a tengeri ételekről viszont megoszlanak a vélemények. „Jól átsütve a hal és a tengeri ételek sem okozhatnak problémát, tejtermékek közül pedig pasztörizáltakat érdemes választani – mondta. – A tejtermékek sok ember számára nem jók, kalciumpótlásra érdemes más forrást választani. A mosatlan zöldségek viszont okozhatnak toxoplazmózist, erre kifejezetten figyelni kell.”

A szülész-nőgyógyász szerint általános étkezési irányelv, hogy minél inkább tartósított egy étel, annál kevésbé egészséges. És ha már étkezésről van szó, Csermely Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy a hirtelen súlygyarapodás ugyanolyan kockázatokat rejt, mintha eleve túlsúllyal indulna neki a terhességnek a kismama.

„Könnyebben kialakul a cukorbetegség, de nő az összes további szövődmény lehetősége is, amelyek miatt gyakrabban fordul elő császármetszés és koraszülés is. Az anya elhízása hat az újszülött egészségére is, az elhízott anya gyereke gyakrabban lesz elhízott” – mondta Csermely Gyula, aki szerint a terhesség alatt maximum 15 kilogramm hízás a normális.

Kávé, hajfestés, gyantázás

A szülész-nőgyógyász szerint napi 1-2 kávé megengedett, lehet hajat festetni, és a gyantáztatás sem okoz problémát.

És mi lesz az edzéssel?

Közkeletű tévhit, hogy a terhesség első 12 hetében nem szabad sportolni, pedig az intenzív testmozgástól nem lehet elvetélni. Sportolni szabad, sőt jót is tesz, a lovaglást és a síelést nem szoktuk javasolni, illetve a harmadik trimeszterben már jobb, ha nem végez intenzív fizikai munkát a várandós, mert az koraszülést okozhat – mondta Csermely Gyula.

Oltás, terhesvitaminok és amire még figyelni kell

Most éppen nincs szezonja, de ősztől mindig nagy vihart kavar, hogy beoltassa-e magát a kismama influenza vagy az utóbbi időben már a Covid–19 ellen is. „A válasz egyértelműen igen” – mondja a szülész-nőgyógyász. Csermely Gyula a vitaminbevitelről azt mondta, hogy már a terhesség tervezésekor érdemes folsavat és D-vitamint szedni, utóbbi szintjét a teherbeesés után érdemes lehet akár meg is méretni, és az alapján beállítani a megfelelő adagolást.

Az orvos felhívta a figyelmet arra is, hogy van egy betegség, amelyet a várandós nőknek el kell kerülniük, ez a citomegáliavírus-fertőzés (CMV), ami óvodások körében gyakori és tünetmentes, azonban a magzatnál az anyai CMV-fertőzés idegrendszeri eltérést okozhat. „Ez a fertőzés közvetlen kontaktusokkal terjed, de kis odafigyeléssel, óvatossággal kivédheti a kismama, érdemes erre figyelemmel lenni, és javasolt a túlzott közeli kapcsolat, puszik, ölelések mellőzése, a gyerekek evőeszközével történő kóstolgatás kerülése” – mondta Csermely Gyula.

Ami tilos

Az alkohol egyértelműen tilos a terhesség alatt, az elmúlt években ebben szigorúbb lett a szakirodalom. Amíg korábban még úgy tudtuk, hogy egy-két pohár pezsgő nem árthat, ma már egyértelműen tilos a kismamáknak alkoholt inniuk – mondta.

Csermely doktor legfontosabb tanácsa pedig az a kismamáknak, hogy minél később menjenek el betegállományba. Szerinte ugyanis minél tovább dolgozik egy kismama, annál kevesebb ideje marad aggódni, és magát stresszelni.

Mire számíthatunk a szülőszobában?

Ha a kismama és a baba sikerrel átevickéltek a – szerencsés esetben – 38-41 hétig tartó várandósságon, akkor ebben az időszakban valamikor egyszer csak eljön a szülés ideje. Számos kórház esetében van lehetőség arra, hogy a kismamák már a szülés előtt megnézzék a szülőszobákat vagy választ kapjanak a szüléssel kapcsolatos kérdésekre.

„Sokan érkeznek a kórházba részletes szülési tervvel arról, hogy hogyan képzelik el a gyermekük megszületését, csakhogy ilyenkor nagyon sok esetben csalódni fognak a szülők”

– magyarázta a Telex megkeresésére dr. Valent Sándor egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Üllői úti részlegének igazgatóhelyettese, részlegvezetője. Szerinte ugyanis még a legnagyobb tapasztalattal felvértezett orvosok sem látják előre a szülés biztos lefolyását, amelyet számos körülmény befolyásolhat.

Mint mondja, lehetetlen egy néhány oldalas tervben összefoglalni valamennyi eshetőséget, amit a szülészettankönyv mintegy ezer oldalon tárgyal. Ezért nagyon fontos a hatékony kommunikáció a leendő édesanya és az egészségügyi dolgozók között, mert ez megteremti azt a bizalmi légkört, amelyre mindkét félnek szüksége van. „A célunk közös, mindannyian egészséges és boldog családokat szeretnénk látni a szülések végeztével, a család- és bababarát elveknek leginkább elköteleződve” –mondta.

Az igazgatóhelyettes épp a helyzetbe kódolt csalódás miatt inkább azt javasolja a kismamáknak, hogy tegyék félre a legtöbbször az internetről és közösségimédia-felületekről származó információkat és az ezek alapján alakuló elvárásaikat, és azt kéri, hogy hallgassanak a szakemberekre (orvosokra, szülésznőkre), akik azért dolgoznak, hogy egészséges gyerekek szülessenek. Bármennyire együttműködők is az orvosok és szülésznők, a szülés nem lesz pontosan olyan, ahogyan elképzelték. A képzeletet ugyanis számos valós egészségi kockázat felülírhatja, magyarázta Valent Sándor. Mindjárt írunk is példákat rá, egyúttal pedig összeszedtük, melyek azok a kifejezések, amelyeket bármilyen szülő nő hallhat, és mire a cikk végére érnek, talán már nem is lesznek ezek annyira ijesztők.

Ezek a fájások márpedig nem állnak le

A szülés előtt álló kismamák az utolsó hetekben többször is riadót fújhatnak, nehéz lehet ugyanis eldönteni, hogy az érkező fájások jósló fájások, vagy már ténylegesek-e. Jelzésértékű Valent Sándor szerint az, ha a várandós nő éjjel felébred a fájásokra és nem tud visszaaludni. Akkor is a lehető leghamarabb el kell indulni a szülőszobába, ha elfolyik a magzatvíz, ugyanis ekkor meg kell vizsgálni a várandós kismamát, és többek között meghallgatni a magzat szívhangját.

A szülések döntő többsége éjszaka történik a klinikán. A beérkező kismamákat a felvételi vizsgálatnál az ügyeletes orvos vizsgálja meg, és a részlegvezető docens elmondása szerint itt már lehet látni, hogy a 8, 10, 12 órás folyamat mely részénél tart éppen a baba és a leendő anyuka. Ilyenkor kell tájékoztatni az orvost a lényeges egészségi információkról, úgymint cukorbetegség, magas vérnyomás stb. És hogy mi történik utána? Ideális esetben csak várakozás. „A legideálisabb szülés így megy, hogy az óvó tekintetek mellett, de nagy beavatkozás nélkül lezajlik a szülés.”

Beavatkozni vagy sem?

A szülés ma már nem olyan elvárásokkal működik, mint a nagyszüleink idejében, hangsúlyozta Valent Sándor. Sok család egy gyereket vállal, és szeretnénk, ha az az egyetlen várandósság és szülés a lehető legtökéletesebb lenne. Míg évtizedekkel korábban a mentális, lelki faktorok alig vagy egyáltalán nem számítottak, manapság egy magára valamit adó kórháznak erre is kiemelten kell (vagy kellene) figyelnie. Tehát például ha egy kismama retteg a hüvelyi szüléstől, akkor esetében végső soron indokolt lehet a császármetszés, ha ezt kéri.

Alapesetben azonban az egyetemi klinikák szülészei nem hajtanak végre császármetszést, csak akkor, ha azt a természetes szülésből adódó valamely, az adott kismamát érintő speciális kockázat indokolja. Fontos tudni, hogy a császármetszéssel járó veszély ma már mérsékelt: precízebb, pontosabb lett a technika, a császársebhez bikinivonalban ejtenek vágást. Bár a császármetszés nem cél, a hálapénzrendszer kivezetése óta nem változott érdemben az ilyen beavatkozások száma a Semmelweis Egyetem Üllői úti egységében. Valent Sándor emögött azt látja okként, hogy eddig sem a hálapénzrendszer állt a császármetszések indikációja mögött, hanem az orvosszakmai szempontrendszer. Szerinte így a szülészek egyáltalán nincsenek rákényszerítve az „ígéretekre”, pusztán arra, hogy lehető legjobb tudásuk szerint segítsék világra a babákat.

Nem fordult be, hát fordítsák már be azt a gyereket!

A szülés idejére nem minden baba veszi fel a fejvégű fekvést, és hallani olyanokról, akik irányba fordíttatták a gyereket, hogy hüvelyi úton születhessen meg. Valent Sándor ezt a beavatkozást nagyon nagy kockázatú műveletnek tartja, ugyanis néhány magzat az anyaméhen belül úgy helyezkedik el, ahogy az neki a fizika törvényei szerint a legkényelmesebb. Könnyen lehet, hogy magára tekeri a köldökzsinórt, és az is, hogy az esetleg rövid – ha pedig átfordítják, az elszakadhat, vagy rátekeredhet akár a nyakára.

Az infúzió csak oxitocin lehet? Egyáltalán, mi az az oxitocin?

Valent doktor azt mondja: náluk a szüléseknél számos esetben kötnek be branült (perifériás vénakanül) a kismamáknak. Nem azért, mert császárra készülnek, hanem azért, hogy ha bármely esetben úgy alakul, hogy sürgősen intézkedni kell (például leesik a baba szívhangja, vérzés lép fel stb.), akkor ezzel ne veszítsenek értékes perceket.

A szülő nőknek nem igazán ajánlják, hogy egyenek a szülés alatt, legfeljebb csak szőlőcukrot, és savas italokat sem ajánlott fogyasztani. Ennek technikai okai vannak: ha a szülés során császármetszésre kerül sor, akkor fennállhat a veszélye annak, hogy műtét közben a kismama visszahányja ezt a savas gyomortartalmat, ami a légcsőbe kerülve akár súlyos szövődményeket, szélsőséges esetben akár halált is okozhat.

A szülés azonban fárasztó folyamat, Valent Sándor szerint „az első szülés egy nő életében élete legnagyobb fizikai munkája. A második is ilyesmi, de az már általában egy kicsit könnyebb.” Energiára, folyadékra, ásványi anyagokra van szükség, hogy a szülő nő ne fáradjon ki. Ha a külső pótlás ehhez nem elég, esetleg a fájások hatékonysága romlik, akkor megeshet, hogy bekötnek némi cukros infúziót, hogy a szervezet újra erőre kapjon. Ha az sem elég, akár oxitocint is, de ennek szakmai indoka a szülés során fellépő fájásgyengeség, azaz a szülés indokolatlan elhúzódásának a megelőzése.

Az oxitocin a szülő nők többségének rémálma, kismamacsoportban szitokszóként kerül elő, olyan valamiként, amitől a fájások brutálisan felerősödnek egyik másodpercről a következőre, amitől a nő elveszíti uralmát a teste felett, és elönti a felfoghatatlan fájdalom. „Úgy beszélünk az oxitocinról, mintha az egy mesterséges anyag lenne, miközben normál körülmények között, a szülés során az agyalapi mirigyből felszabaduló, kilenc aminosavból álló molekula” – magyarázta Valent Sándor. Mivel tényleg nagyon fel tudja erősíteni a fájásokat, cseppinfúzióban vagy infúziós pumpában szokták adagolni, azt is azért, hogy véletlenül se induljon meg nagyon erőteljesen. Az oxitocin mellett kötelező a magzat szívhangjának szoros követése, mert oxitocin adagolásával gyakrabban romolhat el a szívhang is, akkor pedig be kell avatkozni.

Nagyon megtévesztő lehet a szubjektíven megélt fájdalomélmény, hangsúlyozta a részlegvezető docens, az ugyanis nem képezi le pontosan a fájástevékenység hatékonyságát. Sőt, Valent Sándor szerint gyakori tapasztalat, hogy a fájásgyengeség jegyében zajló szülést a kismamák sokszor fájdalmasabbnak élik meg. Ilyenkor a méhszáj megfelelő ütemű tágulása nem következik be a fájdalmas, de nem kielégítően hatékony méhtevékenység mellett.

A szülészorvos nagyjából óránként vizsgálja meg a méhszáj tágulását, 1 ujjnyi kb. 2 cm-nek felel meg, óránként 1-2 cm-t tágul, 10 cm-nél eltűnik a méhszáj, és ha ez a folyamat lelassul, akkor besegítenek a folyamatba. Oxitocinra nemcsak szülés közben, hanem akár utána is szükség lehet: méhizom-összehúzó hatása miatt erős vérzés esetén is adhatnak belőle.

Farosan, négykézláb, állva, vízben

Lehetnek olyan adottságok a szülés során, amikor az orvos a kismama kérése ellenére sem javasol alternatív kitolási pozíciót. Ezek lehetnek egészségi okok (rossz szívhang, a baba rosszul fekszik, faros, ikerterhességnél hüvelyi úton születnek a babák stb.), de függhetnek az orvos és a szülésznő tapasztalatától is. Előfordul, hogy az orvos nem érzi biztonságosnak az állva történő szülés levezetését, ezért háton fekvésre kéri a kismamát a kitolás ideje alatt – magyarázza Valent Sándor.

A faros hüvelyi szülés, pláne először szülők esetén, egyébként is nagyon nagy kockázatokkal jár. Fennállhat a veszélye, hogy a magzat koponyája elakad, ám ebben az esetben már a sürgősségi császármetszés sem segít, akkor azt a babát ott elveszíthetik. Ezért ezekben az esetekben az orvos a kockázatok mérlegelése után jellemzően már előzetesen a császármetszés mellett dönt.

Miért kell burokrepesztés, miért nem reped meg magától?

A részlegvezető docens úgy véli, szerencsésebb, ha egy szülés fájásokkal indul és utána reped a burok, mintha előbb folyik el a magzatvíz, és utána indulnak be a fájások – vagy esetleg be kell őket indítani, fájás nélkül ugyanis nincs szülés. Ebben az esetben sem siettetik a szülést feltétlenül, pár órát várnak, de adnak antibiotikumot, hogy megelőzzék a felszálló fertőzést, ám ha 6-8 órán belül nem kezdődik hatékony fájástevékenység, akkor megpróbálják azt beindítani például ballonnal vagy oxitocinnal. A ballonkatéterrel a méhszájat érlelik: a ballonkatétert steril, fiziológiás sóoldattal töltik fel, ami helyileg tágítja a méhszájat.

De vissza a burokrepedéshez! Az lehet idő előtti (lásd fent) vagy kései: orvosi szempontból a legszerencsésebb az, ha a kettő között, valamikor a tágulási szakaszban reped meg a burok. Burokrepesztést azért szoktak végezni a tágulás során (ha nem reped magától), mert fontos tudni, hogy a baba nem kakilt-e bele a magzatvízbe (ha igen, az a szülés alatt a magzat oxigénhiányos károsodásával járhat). Ugyanakkor azért sem mindegy, hogy mikor repesztik meg a magzatburkot, mert ha a koponya még nem rögzült megfelelően, akkor a köldökzsinór kisodródhat, és sürgősen császármetszést kell végezni. Az orvos szerint a fájásokon is segít: ha addig bizonytalanok voltak, azután a hatékonyságuk rendeződhet.

Érzéstelenítést meg minek?

Az igazgatóhelyettes valóban hasznos érzéstelenítésnek az epidurális vagy a spinális érzéstelenítést tartja. Az epidurális érzéstelenítés egyaránt alkalmazható a hüvelyi szülés és a császármetszés során, természetesen eltérő gyógyszeres dózisokkal, a spinális érzéstelenítés csak császármetszésnél használatos. Hüvelyi szülésnél a gerinc közelébe adnak be kanülön keresztül folyamatosan vagy többször érzéstelenítőt, aminek hatására az alsó testfélen érzéskiesés történik. A spinális érzéstelenítőnél egyszeri gyógyszeradagra 4-6 órás érzés- és mozgáskiesés alakul ki, ott nem helyeznek be kanült. Az érzéstelenítő beadásához Valent Sándor szerint jól haladó szülésre van szükség, mert a fájásgyengeség jegyében zajló szülést csak tovább nehezítheti az érzéstelenítő. Ha pedig mégis bekötik így, akkor gyakran előfordul, hogy szükségessé válik az oxitocin infúzió alkalmazása, hogy javítson a fájások hatékonyságán. Azt azonban nem lehet vitatni, hogy az epidurális fájdalomcsillapító segíti a méhszáj tágulását, tette hozzá.

Gátmetszést azt nem kérek, köszönöm

A szülés természetes folyamat, de a vágástól sokan félnek a kitolásnál, ráadásul a gátmetszéshez kapcsolódik a férjöltés káros, itt-ott máig felbukkanó gyakorlata. Férjöltésnek nevezik azt az egy-két plusz öltést, amivel a szülő nő hüvelyét szűkebbre varrják azért, hogy a férjeknek élvezetesebb legyen a majdani szexuális együttlét a szülés után is.

De mi is a gát? Izomzat, mely alátámasztja a kismedencei szerveket, és záróizomként működve összehúzza a rajta áthaladó nyílásokat, ideértve a hüvelyt és a végbélnyílást is. Ahhoz, hogy a baba feje kiférjen, a gátnak is nyúlnia kell, ehhez gátmasszázst, gátolajat is szoktak használni a szülés során, valamint szülés előtt gátizomtornát is javasolt végezni. Megeshet azonban, hogy a gát így is túlságosan feszül, repedni fog, és hogy lehetőleg ne repedjen bele a végbélbe, az orvos inkább ejt egy kisebb vágást rajta. A másik eset, magyarázta Valent Sándor, amikor a fej már a szülőcsatornába kerül, vagyis császárt már nem lehet végezni, de a babának nagyon levegőt kellene vennie, mert, mondjuk, nem jók a szívhangok, tehát a köldökzsinóron már valószínűleg nem kap rendesen oxigént. Ilyenkor ő javasolni szokta a gátmetszést, mert könnyen lehet, hogy még akár 8-10 perc is eltelne különben, mire a baba kijutna. Vágni szoktak koraszülésnél is, hogy minél tágabb legyen a szülőcsatorna a sérülékeny baba számára, és eszközös, vákuumos, vagy fogós szülésbefejezésnél is.

Hüvelyiszülés-befejező műtét: vákuum, fogó

A körülbelül ezeroldalas szülészettankönyv számos olyan elemet rejt, amit ma már nem vagy csak ritkán használnak, a vákuum azonban máig használatban van. Valent Sándor magyarázata szerint klinikájukon inkább a vákuummal élnek (a fogó ugyanerre való, van, ahol inkább azt használják) akkor, ha a babát már nem lehet császármetszéssel kiemelni probléma esetén. Ez olyan esetben állhat fenn például, amikor a koponya lekerült a medenceüregbe, de valami komplikáció (leggyakrabban szívhang romlása vagy vérzés) lépett fel. Ilyenkor már nem tudják császármetszéssel kioperálni a babát, ezért vákuumot használnak. Ha pedig vákuumot használnak, már gátmetszést is. Ezeknél az eseteknél fordulhatott elő korábban olyan, hogy az orvos belekönyökölt a kismama hasába fájdalmas rásegítésként, hogy a baba átjusson a szülőcsatornán. A könyöklést a szülő nők súlyos beleavatkozásnak, szülészeti erőszaknak élhetik meg.

Mikor kell császármetszés?

A válasz erre viszonylag egyszerű: amikor a kockázatmérlegelésnél a császármetszés javára billen a mérleg nyelve, vagy akut helyzetben, amikor sürgősséggel, életmentő céllal be kell avatkozni a szülésnél. Ilyen lehet a vérzés, a szívhang romlása, ha a baba még nem jutott át a medenceüregbe. Nem sürgősségi eset, de császármetszésre lehet szükség haránt irányban fekvő vagy faros baba esetén, és akkor is, ha akár a babának, akár az anyának speciális ellátásra van szüksége akár az anya, akár a baba állapota miatt.

Cikkünkre megjelenése után számos reakció érkezett. Sorozatunkban a magyar szülészeti ellátást vizsgáljuk, különös tekintettel a rendszer visszásságaira, bemutatva alternatív szülési módszereket is. A Farosan, négykézláb, állva, vízben – használati kézikönyv terhességhez és szüléshez című anyagunkban a magyar állami kórházakra leginkább jellemző gyakorlatot ismertettük, nem ajánlásokat kívántunk megfogalmazni. A sorozat további részének egyikében foglalkozunk azzal is, hogy milyen új lehetőségeik vannak a kismamáknak, és milyen lenne az ideális szülészeti ellátás.