2024. április 17. – 04:58
Richard Klinkhamer holland krimiíró felesége 1991-ben nyom nélkül eltűnt Groningen városában. Klinkhamer 1992-ben besétált a kiadójához, és leadott neki egy kéziratot: a Szerda, húsnap egy útmutató volt arról, hogyan tudná hétféleképpen megölni a feleségét. A feleség barátai szerint Klinkhamer egyébként erőszakos ember volt, gyakran ivott túl sokat, és verte a nőt – tökéletes gyanúsított volt a gyilkosságra. A rendőrség sokáig mégsem tudta rábizonyítani, hogy valóban meg is tette.
Klinkhamer már a kézirat leadása előtt is a gyanúsítottak listájának élén állt, a rendőrség kihallgatta a közös otthonukban, le is tartóztatta, de az író ragaszkodott ahhoz, hogy ártatlan. Keresőkutyákkal kutatták végig a kertet, fel is ásták, a holland légierő F–16-osa infravörös szkennerekkel pásztázta a ház környékét, de sem a feleség holttestét, sem bizonyítékokat nem sikerült találniuk.
Klinkhamer a felesége eltűnése után még több évig a házban élt, dolgozott, és sokat ivott. Lassan azonban a holland underground sajtóban elkezdtek felbukkanni a korábban említett kézirat részletei, annak ellenére, hogy a kiadó nem volt hajlandó foglalkozni vele, mert túl morbidnak, túl sötétnek találta. Az egyik szcenárióban például a gyilkos a felesége holttestének darabjait ledarálja egy húsdarálóban. Willem Donker, a rotterdami Donker kiadó munkatársa az NRC Handelsblad nevű holland napilapnak azt mondta, hogy azért utasította el a kéziratot, mert az rosszul volt megírva, és borzalmas volt. Klinkhamer csillaga azonban felfelé kezdett ívelni, amikor a kézirat darabjait publikálni kezdték. Tévéinterjúkra hívták, egyre ismertebb lett a neve, és a másodrangú krimiírók kisebb kultuszfigurájává vált.
1997-ben aztán barátnőjével Amszterdamba költözött. A korábbi, feleségével közös házát eladta. 2000-ben a groningeni ház akkori lakói át akarták építeni az udvart, és elkezdték leromboltatni az ott álló fészert is. Itt, a betonpadlóban találták meg végül Johanna Klinkhamer csontvázát. Az írót még aznap letartóztatták Amszterdamban.
Klinkhamer ezután részletesen elmesélte a rendőröknek, hogy történt a gyilkosság. Azt mondta, hogy 1991. január 31-én agyonverte a feleségét, a rendőrség szerint faütővel vagy fanyéllel, aztán ásott egy lyukat a fészerbe, a holttestet beledobta, és megtöltötte betonnal. Komposztot használt a szag álcázására. Hat nappal később bejelentette a felesége eltűnését, és azt állította, hogy egy közeli vasútállomáson találta meg a piros kerékpárját.
Azok szerint, akik a gyilkosság és a letartóztatása között találkoztak vele, az író egyáltalán nem próbált lapítani: folyamatosan megjegyzéseket tett arra, hogy mennyire könnyű megölni valakit, hogy bárkivel előfordulhat, sokat beszélt a gyilkosságokról és a halálról általánosságban. A régi szomszédainak egy része azonban még a letartóztatása után is pozitívan beszélt róla. Egyszer, miközben gödröt ásott a kertjében, Klinkhamer rámutatott a szomszédoknak, és azt mondta, hogy elég nagy ahhoz, hogy elférjen benne egy holttest. Később azzal is viccelődött, hogy az egyik szomszédot a felesége mellé temeti majd el a kertben. 1992-ben állítólag azt mondta egy újságírónak, hogy tudja, mi történt a feleségével, de „vannak olyan dolgok, amikről nem beszélhet”.
Klinkhamer végül hat évet kapott a gyilkosságért, de ebből csak kettőt ült le, 2003 októberében szabadon bocsátották. 2016-ban halt meg, 78 évesen, egyes források szerint saját maga vetett véget az életének. A Szerda, húsnapot végül 2007-ben kiadták.
(Források: The Guardian, Salon, Dutch News, De Volkskrant)