Fact-check: tényleg a magyar rezsiárak most a legalacsonyabbak az EU-ban, de van, ahol az energia kisebb teher a pénztárcának

2022. május 13. – 10:58

Fact-check: tényleg a magyar rezsiárak most a legalacsonyabbak az EU-ban, de van, ahol az energia kisebb teher a pénztárcának
A Magyar Földgáztároló Zrt. hajdúszoboszlói telephelye 2020. január 8-án – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Továbbra is a magyar rezsiárak a legalacsonyabbak Európában” – állította szerdai közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Bár a MEKH havonta közli a nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata eredményeit, most az Ukrajnában dúló háború és az amiatt Oroszország ellen fontolgatott uniós energiaszankciók hatására még a szokásosnál is nagyobb figyelem irányul a rezsiárak alakulására, illetve az oroszenergia-függőség problémájára és lehetséges megoldásaira. Ráadásul a közlemény nemcsak arról szól, hogy alacsony itthon a rezsi, hanem hogy egyenesen a legalacsonyabb. Ezért megnéztük részletesebben is, hogy pontosan mit állít a MEKH, és az megállja-e a helyét.

Röviden: alapvetően igen, de érdemes kicsit távolabbról is megnézni a kérdést, hogy pontosabb képet kapjunk.

A gáz tényleg a legolcsóbb, az áram majdnem

A MEKH havi elemzései az európai fővárosok lakossági áram- és gázfogyasztásának árát hasonlítják össze. Ehhez az osztrák szabályozó hatósággal (Energie-Control Austria) közösen megbízták a VaasaETT nevű finn céget az szükséges adatok begyűjtésére. A vizsgálatban a 27 uniós főváros, illetve London és Belgrád szerepel.

Az áprilisi adatok alapján a MEKH közleménye azt írja, hogy „az év negyedik hónapjában is Magyarországon voltak a legalacsonyabb energiaárak az EU-ban”. Ezen belül a „földgáz lakossági átlagára 2,79 eurócent/kWh volt, amely a felmérésben szereplő fővárosok között a legolcsóbb”:

Forrás: MEKH
Forrás: MEKH

Hasonló a helyzet az áramár terén is: „Budapesten a lakossági fogyasztók által fizetendő villamosenergia átlagára 10,32 eurócent/kWh volt, amely a vizsgált fővárosok listájában a második legkedvezőbb.” Csak Belgrádban volt olcsóbb áprilisban az áram:

Forrás: MEKH
Forrás: MEKH

Ha szigorúan vesszük, a közlemény címe („Továbbra is a magyar rezsiárak a legalacsonyabbak Európában”) ez alapján nem igaz, hiszen Belgrád is Európában van; de a közlemény szövege már pontosabban fogalmaz („Magyarországon voltak a legalacsonyabb energiaárak az EU-ban”), ott az elsőséget európai uniós viszonylatban említi.

Van jobb adat, de az is hasonlót mutat

A közlemény szövegéből és a benne található grafikonokból is kiderül, hogy mindkét esetben egységárról van szó, amely azonban önmagában félrevezető lehet, hiszen ez a nominális ár nem veszi figyelembe sem az adott ország árszínvonalát, sem az ott élők jövedelmi szintjét, így nem ad teljes képet arról, hogy valójában mekkora terhelést jelent a lakosságnak a rezsi kifizetése.

Ezért egyrészt érdemesebb a nominális áram- és gázár mellett vásárlóerő-paritáson is nézni az energiaárakat, mert ez segít kiegyenlíteni az egyes országok közötti árszínvonal-különbségeket. Másrészt a fogyasztói terhelésről úgy kaphatunk még pontosabb képet, ha az energiaárakat a nettó jövedelemhez viszonyítjuk, és megnézzük, hogy egy átlagos háztartás havi jövedelmének mekkora hányada meny el a rezsire. Bár ezek az adatok a közleményben nem szerepelnek, szerencsére magukban a havi jelentésekben ezeket is rendre közzéteszi a MEKH, így érdemesebb magát az áprilisra vonatkozó, május elején közzétett jelentést megnézni.

Pusztán a nominális árakat összehasonlítva előállhatna egy olyan helyzet, hogy bár jól lehet azt kommunikálni, hogy nálunk a legolcsóbb a lakossági energia, ez félrevezető lenne, és a helyi viszonyokat figyelembe véve valójában máshogy alakulna a rangsor.

A jelentést megnézve azonban az látszik, hogy itt most részben nem ez a helyzet: akkor is azt kapjuk, hogy áprilisban Budapesten volt a legolcsóbb a gáz, ha almát almával hasonlítunk össze.

Azért írtuk, hogy részben nem ez a helyzet, mert az áramár vásárlóerő-paritáson mérve már uniós viszonylatban sem a legolcsóbb, noha így is egyértelműen az élmezőnyben van.

A gázárakat nézve azt látjuk, hogy Budapesten kilowattóránként 4,38 PPS-t kellett kifizetni, amivel a magyar főváros volt a legolcsóbb áprilisban (a PPS a vásárlóerő-paritásos összehasonlításhoz bevezetett fiktív valuta, az európai vásárlóerő-egység rövidítése):

Forrás: MEKH
Forrás: MEKH

Hasonló a helyzet az áram terén is, itt 16,19 PPS/kWh volt a magyar ár, aminél csak Belgrádban és Vallettában kellett kevesebbet fizetni – nagyságrendileg tehát itt is stimmelnek az arányok, bár a máltai főváros előzésével a „legalacsonyabb” kitétel már nemcsak európai, de uniós szinten sem helytálló a magyar áramrezsire:

Forrás: MEKH
Forrás: MEKH

A jövedelemhez viszonyított rezsiteherről nem gázra és áramra lebontva, hanem az összesített energiafogyasztást alapul véve közöl adatokat a MEKH: azt nézik meg, hogy egy átlagos háztartás átlagos fogyasztása mellett hogyan viszonyul az energiaköltség a háztartásban élők nettó összjövedelméhez. Budapesten egy ilyen háztartás bevételeinek 2,6 százaléka megy el az energiarezsire, amivel a magyar fővárosban élők rezsiterhelése a harmadik legalacsonyabb a dubliniaké és a luxembourgiaké után:

Forrás: MEKH
Forrás: MEKH

(A különféle grafikonokról csak azért maradt ki egy-egy város, mert nem mindenről van mindenhonnan elérhető adat.)

Hosszabb távon változó a helyzet

Érdemes még megnézni azt is, hogy mindezek a mutatók hogyan változnak időben, mert előfordulhat olyan helyzet, hogy bár tényszerűen igaz, hogy most épp a magyar rezsi a legalacsonyabb, pont a rögzített rezsiárak miatt a piaci ár korábban akár huzamosabb ideig is beeshetett a magyar rezsidíjak alá (amire volt már példa a jelenlegi hatósági energiaárak bevezetése óta).

Ha 2021 elejéig visszapörgetjük a MEKH havi jelentéseit, az látszik, hogy míg a jövedelemhez viszonyított rezsiterhelés tekintetében Budapest mostanra dobogós helyre jött fel, korábban csak a középmezőnybe tartozott: 2021 januárjában a magyar főváros a 12. helyen állt az európai összevetésben szereplő 25 ország rangsorában, és Londontól Amszterdamon, Bécsen, Berlinen keresztül Párizsig csupa nyugati város előzte meg. Ezután márciusban jött fel a tizedik helyre, majd augusztusban a kilencedig, októberben a hetedik, novemberben a negyedik volt, és márciusban érte el azt a harmadik helyet, amelyet azóta is tart.

A vásárlóerő-paritáson mért árakban is látható bizonyos mértékű mozgás: gázárban tavaly januárban még az ötödik volt Budapest, majd októberre vált a legolcsóbbá, és ezt azóta is tartja; áramárban viszont tavaly januártól egészen októberig csak a hatodik legolcsóbb volt, majd onnan jött fel mostanra a harmadikra.

Mindezt úgy, hogy a nominális gázárban végig a legolcsóbb volt a magyar főváros, áramárban pedig végig a második.

A rezsidíj alacsony, de az alacsony rezsi díja magas

Nem tartozik szorosan a fenti állításhoz, de annak értelmezéséhez mindenképp érdemes még röviden megemlíteni, hogy ha egy lépéssel hátrébbról nézzük a kérdést, jelentősen árnyalódik, mennyire olcsó Magyarországon a lakossági energiaár. Hiszen attól, hogy a lakossági árakat rögzítette a kormány, a piaci árakat még ugyanúgy ki kell fizetnie valakinek itthon is – vagy adott esetben még a piaci árnál többet is.

A rezsicsökkentés ezért nagyon drága, és értelemszerűen annál drágább, minél előnyösebb a hatósági ár a piacihoz képest – magyarul minél nagyobb mértékben olcsóbb közvetlenül a lakosságnak a gáz- és áramár Magyarországon, mint máshol, annál többe kerül az államnak fenntartania ezt a különbséget.

A Gazdaságkutató Intézet (GKI) számításai szerint a rezsicsökkentés tavaly 300 milliárd forintjába került a költségvetésnek, idén pedig a becslésük szerint ennek több mint négyszerese, 1300 milliárd forint lehet, ami családonként 320 ezer forintot jelent. Ezt a kormány részéről Gulyás Gergely egy április végi kormányinfón meg is erősítette: „Az, hogy pontosan mibe fog kerülni, attól függ, hogy meddig maradnak fent a jelenlegi energiaárak. Ha valaki a jelenlegi árakkal számol év végéig, ami nem biztos, hogy téves, akkor az Ön által említett összeg megfelel a valóságnak” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Tavaly év végén az állam 208 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre az MVM Energetika Zrt.-ben, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutatói szerint épp a lakossági energiaszolgáltatás veszteségeinek finanszírozása érdekében.

Ha a rögzített ár tartósan alacsonyabb a piaci árnál, akkor a szolgáltatónak, illetve az államnak jelentős különbözetet kell megfizetnie. Emellett az energiahatékonyság fokozásának ösztönzése ellenében is hat, ezzel hozzájárul a pazarló energiafogyasztás fenntartásához, hiszen minek spórolni, sőt a jövőbeli spórolásra költeni, ha alacsony a rezsi.

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass