Lehetnek menekültek, katonák, de attól még nők is, akik menstruálnak

„Életem legnehezebb napjait élem meg a háború miatt. Ebben a hónapban eddig kétszer jött meg a menstruációm, ami nagyon szokatlan, és erős vérzésem is volt”

– mesélte Salma Khaled az Al-Jazeera újságíróinak. A nő két hete menekült el az otthonából, a gázavárosi Tel al-Hawa negyedből. Rokona fogadta be őt a Gázai övezet középső részén található Deir el-Balah menekülttáborban. A 41 éves nő azt mondta, állandó félelemben él, és depresszióval is küzd, ami hatással van a menstruációs ciklusára.

A Hamász október 7-i terrortámadásai, majd a Gázai övezetben a terrorszervezet felszámolását célzó izraeli ellencsapások óta a lakosság több mint felének, 1,4 millió embernek kellett elhagynia az otthonát. A menekülők többsége az ENSZ által működtetett iskolákban, rokonoknál, ismerősöknél zsúfolódott össze, a vízhiány miatt a fürdés, mosakodás lehetősége is korlátozott, a gyógyszertárak és boltok készletei pedig rohamtempóban fogynak – ami azt is jelenti, hogy egyre nehezebb beszerezni olyan menstruációs eszközöket, mint a tampon vagy az egészségügyi betét. Ezért is kezdett el több otthonából elmenekült nő, például Salma is olyan tablettákat szedni, ami késlelteti a menzeszüket.

A készítmények hatóanyaga a noretiszteron. Az al-Dzsazírának nyilatkozó szülész-nőgyógyász, Walid Abu Hatad szerint a noretiszteron megemeli a progeszteron hormon szintjét, ami megakadályozza a méh nyálkahártyájának leválását, így késlelteti a havi ciklust. Ezeknek a gyógyszereknek lehetnek kellemetlen mellékhatásaik is: hányinger, szédülés, hangulatingadozás, szabálytalan, megváltozott menstruációs ciklus.

Nevin Adnan pszichológus és szociális munkás arról is beszélt, hogy a

háború, a kitelepítések és az ezzel járó stressz hatással van a nők testére, a hormontermelésre is.

„A menstruációval járó tünetek, mint a has- és hátfájás, puffadás, székrekedés mind rosszabbodhatnak” – mondta Adnan. Szerinte a fennálló helyzet miatt arra sincs lehetőség, hogy a tabletták szedése előtt a nők orvossal konzultáljanak. Pedig fontos lenne, hiszen a tabletták tartós használata felboríthatja, befolyásolhatja a hormonháztartás természetes működését.

Samira al-Saadi fejében is megfordult már, hogy vásárol olyan készítményeket, amivel a lánya késleltetni tudja a menstruációját, de fél attól, hogy milyen hatással lesz a gyereke egészségére. „Próbálok neki segíteni, de amire szükség lenne, az nincs kéznél” – mondja a nő, aki a családjával együtt egy ENSZ által fenntartott, jelenleg menedékhelyként szolgáló iskolában lakik a Gázai övezet déli részén, Hán Júnisz városában. Samira 15 éves lányának néhány hónapja jött meg az első menzesze.

Hasonló gondokkal küzd a 35 éves Ruba Seif, aki szintén egy menedékhelyén lakik a családjával. „Nem bírom elviselni a menstruációs görcsöket, mindenki fél, nem tudunk aludni, fázunk, mert nincs elég takaró” – mondta Ruba, akinek plusz stresszfaktort jelent, ha arra gondol, hogyan oldja meg víz és betét nélkül a menstruációt. Ezért is küldte el bátyját, aki több gyógyszertárat is felkeresett, mire talált olyan gyógyszereket, amik tudnak segíteni a testvérének. Ruba szerint többen is felkeresték őt az óvóhelyen, hogy kérjenek a tablettákból.

„Tudok a negatív mellékhatásokról, de ezek a gyógyszerek nem lehetnek károsabbak, mint a rakéták, a halál és a pusztítás, ami körülvesz minket”

– tette hozzá a 35 éves nő.

Mindezt alátámasztja az International Planned Parenthood Severation (IPPS) globális, nonprofit szervezet október 30-i jelentése is. Az IPPS-hez tartozó Palestinian Family Planning and Protection Association (PFPPA), azaz a családtervezést és családvédelmet támogató palesztin szervezet dolgozói szerint

a gázai óvóhelyeken több probléma is van: a menstruációs eszközök hiánya az egyik, ezenkívül sokan szenvednek húgyúti fertőzésektől, szexuális úton terjedő betegségektől, miközben orvosi ellátás alig, vagy egyáltalán nincs.

Nem is beszélve arról a becslések szerint 50 és 84 ezer közé tehető várandós nőről, akik a blokád alatt álló Gázai övezetben ragadtak, ahol az ENSZ szerint a kórházak „az összeomlás szélén állnak”. Túl sok a sérült, sokan a kórházak padlóin, folyosóin fekszenek, vészesen fogynak a készletek és a szakemberek is. A Jezebel azt írja, a gázai orvosok kénytelenek érzéstelenítő, fájdalomcsillapító nélkül elvégezni a műtéteket – a császármetszéseket is.

Vagy élelmiszert, vagy tampont vesznek

Háborús konfliktusok, természeti katasztrófák, világjárványok idején hatalmas nyomás helyeződik az ellátórendszerekre, ami miatt a nők szükségletei a perifériára kerülhetnek, olvasható a Think Global Health oldalán. Pedig erre is gondolni kell, hiszen súlyos gondokat okozhat, ha nem tudják hol kimosni a véres ruháikat, nem tudnak hol normálisan, biztonságban fürdeni, betétet cserélni, olyan helyen, ahol nem zaklatja őket senki, és nem kell szégyenkezniük amiatt, hogy menstruálnak.

A Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ (ICMPD) korábbi jelentése szerint az orosz–ukrán háború kezdete óta 7,9 millió ukrán menekült Európába. Köztük nők is, akiknek nem volt lehetőségük arra, hogy több hétre, hónapra elegendő tampont vagy betétet vigyenek magukkal. Az Independentnek az ENSZ-hez tartozó, a nők jogaiért és jólétéért küzdő Women szervezetének brit ügyvezető igazgatója, Claire Barnett azt mondta, a menekülteknek sokszor nincs is arra pénzük, hogy az élelmiszereken kívül bármit is vásároljanak. Barnett azt is hozzátette, hogy súlyos egészségi problémákat, sőt halált is okozhat, ha a menstruáló nők nem jutnak hozzá alapvető higiéniai termékekhez, és nincs lehetőségük a rendszeres tisztálkodásra.

Erről számolt be a Global One 2017-es tanulmánya is, ami szerint a szíriai és libanoni menekülttáborokban élő nők 60 százalékának nem volt alsóneműje, és még ennél is többen maradtak betét, tampon nélkül, mikor megjött a menstruációjuk. A Bloody Good Period szervezet oktatási programjának felelőse, Terri Harris egy libanoni menekülttáborban dolgozott, és azt látta, hogy a nők rongyokat és matracok darabjait használták betéthelyettesítőként, ami miatt többen húgyúti fertőzésben szenvedtek.

Egy 2015-ben készült tanulmány pedig arra világított rá, milyen fontos biztosítani a nők számára egy privát helyet – mondjuk, egy zárható, tiszta vécét. A közép-afrikai Kamerun menekülttáboraiban élő nők 99 százaléka nem érezte magát komfortosan, biztonságban a táborok mosdóiban. Barnett szerint ez azért is gond, mert a nők így arra kényszerülnek, hogy az óvóhelyeken kívül keressenek egy helyet, ahol el tudják intézni a dolgaikat, valamint azért is, mert

ez növeli a szexuális visszaélések, erőszak esélyét is a tábor falain belül.

Ezért is lenne szükség az ENSZ szervezetei szerint egy átfogó terv, az úgynevezett WASH kidolgozására, ami azt javasolja, hogy a személyes higiéniai termékeket, beleértve a menstruációs eszközöket is utalványrendszer alapján osszák szét az emberek között krízis, például háború esetén. És bár vannak ez ügyben előrelépések, de válság idején a kormányzatok, de még egyes segélyszervezetek sem gondolnak feltétlenül arra, hogy a veszélyben lévő, menekülő civilek nagy része nő, akik történetesen minden hónapban menstruálnak.

Ahogy alapvető, hogy van vécépapír a katonai táborban, úgy a betétnek is kellene lennie

A menekülttáborokban élők mellett fontos szót ejteni azokról a nőkről is, akik a hadseregben szolgálnak, és hetekig, hónapokig bevetésen vannak olyan háborús övezetekben, ahol szintén kétséges, hogy tudnak-e fürdeni, tudnak-e bármit is vásárolni. Az Obstetrics & Gynecology című szaklapban jelent meg egy 2019-es tanulmány, e szerint

az amerikai hadseregben a nőknek fel kell hagyniuk a fogamzásgátló szedésével, mielőtt bevetésre indulnak.

Miközben sokan azért is használják ezeket a gyógyszereket, hogy szabályozzák a menstruációjukat, ami csak plusz stresszt és problémát okozna a terepen. A tanulmány egyik szerzője, Sheena Eagan, a katonai orvosi etika szakértője szerint ennek az is az oka, hogy nem minden női katona, de még az őket felkészítő egészségügyi szakértők közül sem mindenki tudja, mekkora segítséget jelenthetnek a fogamzásgátló eszközök a fronton harcoló nőknek.

Ezzel szemben az Egyesült Királyságban a fegyveres erőkért felelős miniszter, James Heappey 2021-ben bejelentette, hogy a hadseregben szolgáló nők, ha külföldi hadműveletre, például Afganisztánba mennek, kapnak egy csomagot, benne tamponnal, egészségügyi törlőkendőkkel és tartalék alsóneművel, számolt be erről a Telegraph. Korábban a nőknek – akik a hadsereg állományának 11 százalékát teszik ki – saját maguknak kellett erről gondoskodniuk.

Heappey a lapnak azt mondta, hogy ez a csomag csak átmeneti megoldás, hosszabb távon azt kell kitalálni, hogy lehet

a táborokba az élelmiszerek mellett olyan higiéniai terméket is eljuttatni, amikre a női katonáknak szükségük lehet.

„Ezeknek ugyanúgy elérhetőeknek kell lenniük, mint a vécépapírnak, naptejnek, rovarriasztónak és bármi másnak” – mondta a miniszter. Mindez egyébként annak hatására történt, hogy több katona is arról számolt be, hogy kénytelenek voltak zoknit és papírdarabokat használni, ha épp nem volt más kéznél egy bevetésen.

A menstruációs szegénység világszerte probléma

Betétet, tampont vagy akár alternatív menstruációs eszközöket vásárolni nem csak válság idején problémás. A menstruációs szegénység már régóta létező probléma, és nem feltétlenül csak a fejlődő országokat érinti: a Világbank szerint világszerte legalább 500 millió nő nem jut hozzá menstruációs eszközökhöz.

A menstruációs szegénységet több országban is próbálták enyhíteni azzal, hogy csökkentették vagy eltörölték a női ciklushoz kapcsolódó termékek forgalmi adóját. Először Kenyában, majd Kanadában is meghozták ezt a döntést. Itthon van még mit tenni a menstruációs szegénység felszámolásáért, de az mindenképp pozitív példa, hogy júniusban Terézváros polgármestere, Soproni Tamás bejelentette, hogy a menstruációs szabadság bevezetése után a tampon- és betétvásárlást is támogatják. A szegedi Motiváció Oktatási Egyesület pedig egy hónap alatt 680 ezer forintot gyűjtött, ebből negyven lánynak ajándékoztak egy-egy menstruációs dobozt, ami például mosható betéteket tartalmazott.

A problémákat persze akkor a legkönnyebb megoldani, ha beszélünk róluk. Ám a menstruáció sok esetben, sok helyen még mindig tabunak számít. Korábban egy cikkben mi is körbejártuk, hogy miért vált tabutémává a havi ciklus, miért nem értik sokszor még a nők sem, mi zajlik a testükben, és hogyan lehet ciklustudatossá válni.