Király vagy helytartó nincs, és jó eséllyel nem is lesz, olyasmit kell tehát a helyébe telepíteni, ami a mai közösség érdekét a leginkább szolgálja – írja Zöldi Anna építész sorozatunk utolsó...

Ami a budai Várban történik, az a magyar társadalomtörténet vitáinak, valóságért folytatott küzdelmes munkáknak a lecserélése egy, a bűntelennek hazudott múlt álmára – írja György Péter esztéta a...

A magyar demokratikus politikai értékrendszer lecsúszott arról, hogy demokratikus térhasználattal, kortárs építészettel fejezze ki új értékeit, a NER viszont pontosan tudja mit akar a Várban, írja...

A budapestiek nem szeretik a műemléki környezettől élesen elütő épületeket, a kormányzat pedig a politikai népszerűség szempontjából bombabiztos megoldást választott a műemléki rekonstrukcióknál....

Az egyszer létezett, majd megsemmisült épületek visszaépítése jelenkorunk egyik jellemzője: úgynevezett korszellem, írja Smiló Dávid építész-közíró.

Az Ybl–Hauszmann-féle építkezés valódi célja nem az volt, hogy méltó lakhelyet biztosítson az uralkodó és környezete számára, hanem annak a kifejezése, hogy Budapest sok évszázad után újra...

A fesztiválok díszleteként használták a palotát és udvarait, ezzel ellehetetlenítve a palotában lévő intézményeket, zsibvásárt csinálva a magyar történelmi emlékezet tereiből – emeli ki írásában...

Egy műemlék sem lehet soha olyan, mint amilyen valamikor a múltban volt, bármilyen gondosan próbáljuk megőrizni, vagy rekonstruálni, írja Buzás Gergely régész-művészettörténész.

És az építészet kudarc közös gondolkodás nélkül is – Németh Katalin építész, műemléki felügyelő írása a műemlékekről szóló társadalmi vitában.