Alekszandr Lukasenko

Mérföldkőként jelentették be a Kremlben az orosz–belarusz integráció 28 pontos programját, de a részletek ugyanolyan tisztázatlanok, mint az elmúlt 20 évben. Putyin elszántabb ugyan, de nem érdeke túltolni a projektet, bízva abban, hogy az idő a Kremlnek dolgozik.

A belarusz vezető szerint „nincs ok a nyugalomra”, mert szerinte Lengyelország és Ukrajna felől is fenyegetik az országot.

Az elcsalt választások miatt a Kremlre utalt Alekszandr Lukasenko egyre többet ad fel a posztszovjet ország függetlenségéből. A 20 éve indult folyamatot eddig ígérgetésekkel igyekezett elodázni, bár már korábban is adott fel fontos pozíciókat Moszkvával szemben.

A Belaruszt 27 éve irányító elnök is kellett hozzá, hogy idén már négyezer iraki, szíriai menekült érje el a baltikumi schengeni határokat. A választásokat tavaly elcsaló elnök és a balti államok kölcsönösen hibrid háborúval vádolják egymást, a valódi menekültek problémái mindenütt másodlagosak.

Alekszandr Lukasenkót 80 százalék feletti eredménnyel választották újra tavaly, a Fehér Ház szerint csalás történt, amit brutális elnyomó kampány követett.

Tagadja, hogy közük lenne a Kijevben felakasztva talált ellenzéki halálához.

Lukasenko a menekültek átengedésével zsarolná a Nyugatot, egyre több a határátlépés Litvániába.

Litvánia schengeni határán tavalyhoz képest tizenötszörösére emelkedett az illegális határátlépések száma Belarusz felől.

A belarusz ellenzék szerint viszont ez csak egy ürügy a külföldi diplomaták elleni kemény fellépésre.

A járványra hivatkozva vezették be a korlátozást, amely a külföldi tartózkodási hellyel rendelkezőkre is vonatkozik.

A Hrodna.life nevű hírportál főszerkesztője mellett megállt egy fehér mikrobusz, a benne ülő ismeretlenek pedig a járműbe kényszerítették az újságírót.

Közös sajtótájékoztató nélkül zárult a találkozó, amelyet az orosz elnök munkafürdőzésnek nevezett.

Szocsiban fogadta Putyin a belarusz elnököt, aki a politikai elszigetelődés miatt egyre többet beszél a két ország integrációjáról. A Ryanair földre kényszerítéséről is beszélt a két elnök.

A Belarusz felett átrepülő géppel közölték, hogy több repülőtérre jött értesítés. Ez azonban csak 27 perccel később történt meg – állítja a Spiegel, a Daily Beast és a Dossier.center oknyomozó portál közös anyaga.

Az eddigi nemzetközi szankciók mellett újabbak is jönnek, miután Belarusz földre kényszerítette a Ryanair gépét egy ellenzéki elfogásának érdekében. Többek szerint azért is fontos, meddig érnek el a nemzetközi reakciók, mert jóval nagyobb, autokratikus irányba hajló országok is vérszemet kaphatnak. Belaruszban egyre nő az ellenzékiekkel szembeni hatósági erőszak, ami azt is jelzi, hogy a vezetés attól tart, a tavalyi tüntetési hullám bármikor új lendületet kaphat.

Az Európai Parlament képviselői még nagyobb határozottsággal lépnének fel Belarusszal szemben.

Manfred Weber EP képviselő szerint Moszkva keze is benne volt a gépeltérítésben.

A külügyminiszter szerint az uniós szankciókat „teljes egészében támogattuk és támogatjuk”.

Akadályoztatása esetén a miniszterelnök vezetné a nemzetbiztonsági tanácsot.

A belarusz elnök szerint külföldi titkosszolgálatok keze van a dologban.

Élőben közvetítették, ahogy a belarusz rendőrök elhurcoltak egy festőművészt, aki később belehalt sérüléseibe. A közrendet súlyosan sértő cselekmények szervezése miatt állították őket bíróság elé.

Semmim sincs Belaruszon kívül – mondta az országot 26 éve irányító elnök, a jövő évig népszavazást ígérve az új alkotmányról.

Maga Lukasenko elnök világított rá.

A belarusz hatóságok a sajtóra is nyomást gyakorolnak, eddig összesen 477 újságírót állítottak elő, 19-en vannak jelenleg is börtönben.

Nyilvánosságra került hangfelvételek szerint Alekszandr Lukasenko rendelhette el Pavel Seremet meggyilkolását.

A montenegrói elnök tüdőgyulladással került kórházba, de negatív a tesztje.

Kondrusiewicz augusztus végén utazott Lengyelországba, hónapokig nem engedték vissza hazájába a határon.

Olga Kizinkova a Lukasenko elnök elleni tüntetők egyik hangadója.