Alekszandr Lukasenko
RSS
A menedékkérők előtt esküdözött a belarusz elnök, hogy segít nekik Németországba jutni, de megkezdődött a hazaszállításuk. Közben a Brüsszellel vitázó lengyel kormány Európa védelmezőjének tüntette fel magát, de egyelőre otthon sem nyert vele sokat.
Szerinte azért, mert van szíve. Belarusz elnöke azt viszont tagadta, hogy ő hívta volna be a főként szíriaiakból és afgánokból álló csoportokat.
Az észt kormány azt állítja, hogy a haderő mozgósítási és reakcióidejét teszteli.
Eszkalálódhat a helyzet a lengyel–belarusz határon.
A belarusz tisztviselők kíséretében, buszokkal távoznak a kuznicai menekülttáborból.
Jaroslaw Kaczynski szerint „háború azért nem lesz”.
Pedig nagyon aktívan dolgoznak ezen, mondja az elnök. Közben újabb szankciókról döntött Belarusz ellen az Európai Unió.
Az Egyesült Államok áll a nyugati kórus élén.
A belarusz elnök azt javasolta a lengyel és litván vezetőknek, hogy gondolkodjanak, mielőtt beszélnek.
A belarusz szervek közreműködésével jutnak a lengyel és litván határig a Minszkbe repülővel érkező, főként kurd és afgán menekültek. A belarusz elnök a rendszere elleni EU-s szankciók megszüntetésére játszik az akcióval.
A már eddig emelt két és fél méter magas szögesdrótkerítést mozgásérzékelőkkel és kamerákkal is felszerelt, faljellegű akadállyal helyettesítik. A belarusz határ felől érkező menedékkérők miatt tesznek így.
A menekülthullám azzal indult be, hogy Belarusz ellen nemzetközi szankciók léptek életbe az elcsalt választások, az ellenzéki politikusok, civilek bebörtönzése miatt.
A belarusz elnök figyelmeztette a CNN riporterét, hogy válogassa meg a szavait.
Működés közben a Lukasenko vezette ország.
Mérföldkőként jelentették be a Kremlben az orosz–belarusz integráció 28 pontos programját, de a részletek ugyanolyan tisztázatlanok, mint az elmúlt 20 évben. Putyin elszántabb ugyan, de nem érdeke túltolni a projektet, bízva abban, hogy az idő a Kremlnek dolgozik.
A belarusz vezető szerint „nincs ok a nyugalomra”, mert szerinte Lengyelország és Ukrajna felől is fenyegetik az országot.
Az elcsalt választások miatt a Kremlre utalt Alekszandr Lukasenko egyre többet ad fel a posztszovjet ország függetlenségéből. A 20 éve indult folyamatot eddig ígérgetésekkel igyekezett elodázni, bár már korábban is adott fel fontos pozíciókat Moszkvával szemben.
A Belaruszt 27 éve irányító elnök is kellett hozzá, hogy idén már négyezer iraki, szíriai menekült érje el a baltikumi schengeni határokat. A választásokat tavaly elcsaló elnök és a balti államok kölcsönösen hibrid háborúval vádolják egymást, a valódi menekültek problémái mindenütt másodlagosak.
Alekszandr Lukasenkót 80 százalék feletti eredménnyel választották újra tavaly, a Fehér Ház szerint csalás történt, amit brutális elnyomó kampány követett.
Tagadja, hogy közük lenne a Kijevben felakasztva talált ellenzéki halálához.
Lukasenko a menekültek átengedésével zsarolná a Nyugatot, egyre több a határátlépés Litvániába.
Litvánia schengeni határán tavalyhoz képest tizenötszörösére emelkedett az illegális határátlépések száma Belarusz felől.
A belarusz ellenzék szerint viszont ez csak egy ürügy a külföldi diplomaták elleni kemény fellépésre.
A járványra hivatkozva vezették be a korlátozást, amely a külföldi tartózkodási hellyel rendelkezőkre is vonatkozik.
A Hrodna.life nevű hírportál főszerkesztője mellett megállt egy fehér mikrobusz, a benne ülő ismeretlenek pedig a járműbe kényszerítették az újságírót.
Közös sajtótájékoztató nélkül zárult a találkozó, amelyet az orosz elnök munkafürdőzésnek nevezett.
Szocsiban fogadta Putyin a belarusz elnököt, aki a politikai elszigetelődés miatt egyre többet beszél a két ország integrációjáról. A Ryanair földre kényszerítéséről is beszélt a két elnök.
A Belarusz felett átrepülő géppel közölték, hogy több repülőtérre jött értesítés. Ez azonban csak 27 perccel később történt meg – állítja a Spiegel, a Daily Beast és a Dossier.center oknyomozó portál közös anyaga.
Az eddigi nemzetközi szankciók mellett újabbak is jönnek, miután Belarusz földre kényszerítette a Ryanair gépét egy ellenzéki elfogásának érdekében. Többek szerint azért is fontos, meddig érnek el a nemzetközi reakciók, mert jóval nagyobb, autokratikus irányba hajló országok is vérszemet kaphatnak. Belaruszban egyre nő az ellenzékiekkel szembeni hatósági erőszak, ami azt is jelzi, hogy a vezetés attól tart, a tavalyi tüntetési hullám bármikor új lendületet kaphat.
Az Európai Parlament képviselői még nagyobb határozottsággal lépnének fel Belarusszal szemben.