Két évbe telt, de kiderült: hazudott a Fidesz-kormány a sürgősségi fogamzásgátlók vénykötelezettségéről

„A sürgősségi fogamzásgátló tabletta vénykötelezettségének eltörlésével kapcsolatban 2024. február 29-én a Patent Jogvédő Egyesület fordult az Egészségügyi Szakmai Kollégiumhoz, majd Tordai Bence országgyűlési képviselő közérdekű adatigénylést nyújtott be ugyanerről a témáról az OKFŐ-n keresztül. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium akkor is egyértelműen a sürgősségi fogamzásgátlás vénykötelezettségének eltörlése mellett foglalt állást, de

sajnos ez az ügy is politikai fordulatot vett és Rétvári Bence akkori államtitkár kifejezett nyomására nem került sor a vénykötelezettség eltörlésére.”

Ez a két mondat kétévnyi hercehurcát zárt le. Andréka Péter, az Egészségügyi Szakmai Kollégium elnöke írta le őket a Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszternek küldött július 13-i válaszlevelében. A jelentőségüket az adja, hogy Rétvári Bence még 2024 októberében azt állította: az esemény utáni tabletták vénykötelezettségét nem saját indíttatásból, hanem kifejezetten a szakértők javaslatára tartja fenn az akkori kormány. Két éve próbáljuk kideríteni, hogy igazat mondott-e.

A témát most különösen aktuálissá teszi, hogy míg e cikkünk a megjelenésére várt, csütörtökön Magyar Péter miniszterelnök egy sor egyéb nőjogi intézkedés mellett azt is bejelentette: „Az európai gyakorlatot követve, több évtizedes mulasztást pótolva, megszüntetjük az esemény utáni tabletta vénykötelességét, hogy a sürgősségi fogamzásgátlás időben és minden érintett nő, fiatal számára elérhető legyen. Ezzel bizonyosan sok nem kívánt terhességet és abortuszt tudunk elkerülni.” A bejelentés fényében különösen érdekes megnézni, az előző kormány miért és hogyan nem hozta meg ezt a döntést.

Mivel már 2024 őszén is voltak Rétvári állításának ellentmondó jelek, közérdekűadat-igénylést indítottunk az államtitkár által hivatkozott szakértői vélemény megismeréséért, de érdemi választ nem kaptunk. Az adatvédelmi hatósághoz fordultunk, de róluk is lepattantunk. Ezután bepereltük a Belügyminisztériumot (BM), első fokon nyertünk, de aztán másodfokon elvesztettük a pert, így az egészségügyért akkoriban felelős minisztériumnak továbbra sem kellett kiadnia, miféle szakértői véleményre hivatkoztak.

A kormányváltás után megkerestük az újonnan alakult Egészségügyi Minisztériumot, hogy árulják el, mi a szakértők álláspontja. Ekkor derült ki, hogy a szakértők nemhogy most mást mondanak, mint Rétvári Bence, de már akkoriban is épp az ellenkezőjét fogalmazták meg szakmai álláspontként. Ezzel az államtitkár is tisztában volt.

Újságíróként különösen óvatosan bánunk a szavakkal, mert értjük, hogy súlyuk van, de ebben az esetben nyugodtan kijelenthetjük: Rétvári Bence egyszerűen hazudott.

Egy dologban azért biztosan igaza volt Rétvárinak: az, hogy a sürgősségi fogamzásgátlók vénykötelezettsége jó vagy rossz dolog-e, nem politikai, hanem szakmai kérdés. Az már egészen más kérdés, hogy ha a mindenkori kormány egyéb szempontok alapján politikai döntést hoz egy ilyen szakmai témában, akkor ezt vállalja-e, vagy a nyilvánosságban szakértők mögé bújva hárítja a döntés felelősségét.

Miközben az akkori államtitkár teljesen mást állított a szakértők állásfoglalásáról, mint amit az valójában tartalmaz, ezt a megmásított szakmai álláspontot annak tudatában hirdethette, hogy maguk a szakértők nem fognak merni kiállni a nyilvánosság elé azzal, hogy az álláspontjukat megmásították, és olyan döntést tulajdonítanak nekik, amelyet nem ők, hanem a politikusok hoztak meg. És nem is mertek, hiába kerestük őket akkoriban.

A politikusok néha úgy gondolják, hogy mindenhez értenek

A sürgősségi fogamzásgátlók az Európai Unió szinte összes országában vény nélkül kaphatók. Két kivétel van, az egyik Lengyelország (ahol néhány éve úgy tűnt, változás jöhet, aztán mégis maradt a vénykötelezettség), a másik pedig Magyarország, ahol fel se merült a szabályozás lazítása. Mindezt úgy, hogy mérvadó nemzetközi egészségügyi szervezetek ajánlása és vonatkozó kutatások eredménye szerint ezek a köznyelvben gyakran csak esemény utáni tablettaként emlegetett gyógyszerek eredményesen előzik meg a nem kívánt terhességeket, és az alkalmazásuk biztonságos.

A sürgősségi fogamzásgátlók vénykötelezettségének kérdését az elmúlt években több hullámban is felkapta a hazai közbeszéd, de a leghangsúlyosabban 2024 őszén került elő. Az év januárjában a Telexen egy konkrét eseten keresztül mutattuk be a magyar szabályozás gyakorlati problémáit, majd szeptemberben a Patent Egyesület nyílt levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz a vénykötelezettség eltörléséért. Októberben az Országgyűlésben Tordai Bence akkori ellenzéki képviselő a januári cikkünkre is hivatkozva intézett kérdést a kérdésben illetékes Belügyminisztériumhoz. Erre a kérdésre adott szóbeli választ Pintér Sándor belügyminiszter helyett Rétvári Bence parlamenti államtitkár és miniszterhelyettes.

Rétvári válaszát érdemes hosszabban idézni, nemcsak azért, mert a mostani fejlemények fényében tanulságos, hanem azért is, mert az a szűk két perc akkor az egész vita végére tett hosszú időre pontot:

„A parlamentnek sokféle funkciója van, de nem hiszem, hogy a parlament hatáskörébe kellene utalni azt, hogy mely készítmények vénykötelesek és mely készítmények nem vénykötelesek. A politikusok néha úgy gondolják, hogy mindenhez értenek vagy mindenhez is értenek, de mégis úgy gondolom, hogy ilyen egészségügyi szakmai kérdésekről nem politikusoknak kell vitatkozni, hanem orvosoknak, egészségügyi szakembereknek. Ilyen kérdéseket, hogy mely készítmények tartoznak a vényköteles készítmények közé, és mely készítmények azok, amelyek nem vénykötelesek, nem parlamenti szavazásokkor, nem politikusi vitákban kell eldönteni, mert erre megvannak Magyarországon a hivatott szervek.

Itt is megvan az a tudományos szerv, szakmai tagozat, amely ezzel kapcsolatban a véleményét elmondta, és ami a szakmai tagozatnak lett a véleménye, az a mostani gyakorlat is.

Hiszen azt mondják, hogy vannak olyan szerek, vannak olyan készítmények, amelyek alkalmazása során, a magas hormontartalom miatt, a különböző kockázatok miatt ők orvosként, szakértőként, napi kórházi gyakorlattal rendelkező emberként úgy gondolják, hogy szükség van orvosi kontrollra, szükség van arra, hogy orvosok alkalmazzanak bizonyos szereket, és nem javasolják azt, hogy ezt vény nélkül bárki is alkalmazza. Nem hiszem, hogy abba a gyakorlatba kellene átmennünk, hogy politikusok ezeknek az orvosoknak a véleményét politikai vitákban felülírják, és itt a parlamentben döntsünk helyettük. Ők így döntöttek. A kormány ezt a szakmai álláspontot elfogadta, hiszen ezért van a szakmai tagozat, hogy ilyen véleményeket megalkosson. Éppen ezért nem is tervezi a kormány a jelenlegi szabályozás módosítását. Erről továbbra is orvosok vitatkozzanak és ne politikusok!”

Rétvári válaszát ide kattintva videón is meg lehet nézni.

Valami azonban már akkor sem stimmelt. Egyrészt a januári cikkünkben, amely nyomán Tordai a kérdését feltette, épp azt mondta a megszólaló nőgyógyász, hogy „ma Magyarországon a tabletták vénykötelességének kérdése nem egészségi döntés, inkább egészségpolitikai”. De ami még fontosabb, hogy úgy tűnt, az a szakmai testület, amely a leginkább mérvadó a kérdésben, és amelyre feltehetően Rétvári Bence is utalt, azaz az Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészet és Nőgyógyászat Tagozata, egyáltalán nem ezt az álláspontot képviselte.

A HVG 2024 márciusában, azaz fél évvel Rétvári felszólalása előtt úgy értesült, hogy ez a szakmai tagozat támogatja a sürgősségi fogamzásgátlók vénykötelezettségének eltörlését. „Úgy tudjuk, hogy a kérdést szavazásra bocsátották a tavaly óta új vezetésű tagozaton belül, ennek lett az eredménye, hogy támogatnák, hogy Magyarországon is recept nélkül lehessen kiadni a gyógyszert. Ez a vélemény ugyanakkor nem kötelező érvényű, az ehhez hasonló döntéseket a kormány, azon belül is az egészségügyért felelős Belügyminisztérium hozza” – írták akkor. A Népszava is ugyanígy értesült.

Ennek az állítólagos tagozati szavazásnak azonban semmilyen hivatalos nyoma nem volt nyilvánosan elérhető. A szakmai kollégium honlapján található irányelvek között a mai napig nincs semmilyen anyag a témában. Ezért még akkor emailben kerestük a szakmai tagozatot, de kérdéseinkre nem kaptunk választ. Telefonon megkerestük a tagozat elnökét, de ő semmit nem akart mondani a témában, csak annyit árult el, hogy már létezik állásfoglalásuk, amelyet az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) kommunikációs osztályának korábban eljuttattak, tőlük kérjük el.

Talán mondanunk sem kell, hogy az Okfő semmi ilyesmit nem tett közzé. Amikor kifejezetten kértük tőlük az állítólagos állásfoglalást, ők a Belügyminisztériumhoz irányítottak, ahol aztán heteken át többször hiába próbálkoztunk írásban és telefonon is bármilyen válasz kicsikarásával. Az összes fellelhető szülész-nőgyógyász szakmai szervezetet megkerestük, de sehonnan nem kaptunk érdemi választ, sőt jellemzően semmilyet. Nem csoda, hogy senki nem akart megszólalni, mert mint korábban példákkal is bemutattuk, Magyarországon a Fidesz-kormányok vasszigorral tartották kézben az egészségügyi dolgozók kommunikációját.

Eddigre már eltelt egy hónap Rétvári felszólalása óta, de a téma továbbra is aktuális maradt. 2024. október végén Orosz Anna ellenzéki képviselő nyújtott be az Országgyűlésben egy határozati javaslatot a sürgősségi fogamzásgátlók könnyebb elérhetőségéről, amire Pesti Imre – egyébként orvos végzettségű – fideszes képviselő úgy reagált: erre semmi szükség, hiszen egy női táskában a szemceruza vagy az ajakrúzs mellett elfér az óvszer.

Mivel sehonnan nem kaptunk választ, 2024. november 11-én közérdekűadat-igényléssel fordultunk a Belügyminisztériumhoz. Ezzel olyan jogi huzavona kezdődött, amit érdemes részletesebben is bemutatni, mert bepillantást enged abba, hogyan állt hozzá az előző kormány a nyilvánossághoz.

A szakmai álláspont, amit nem lehet megismerni

Rétvári válasza nyomán azt kértük a BM-től, hogy adják ki azt a szülészet és nőgyógyászat tagozat által megfogalmazott „véleményt, állásfoglalást, irányelvet, közleményt vagy bármilyen más írást”, amelyre az államtitkár hivatkozott. Ha pedig nem írásban megfogalmazott véleményről van szó, akkor azt a jegyzőkönyvet, amely a tagozat üléséről született, ahol a sürgősségi fogamzásgátló tabletták vénykötelességének kérdését vitatták meg, esetleg bocsátották szavazásra.

Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a 15 napos válaszadási határidő lejártakor a BM újabb 15 nappal hosszabbított. Végül december 13-án az alábbi választ kaptuk:

„Tájékoztatom, hogy a törzskönyvezett készítmények receptkötelessége, az illetékes törzskönyvező hatóság hatáskörébe tartozik. A sürgősségi fogamzásgátlók használata rendkívül sok kockázatot rejt magában. A szövődmények elkerülése érdekében, az orvos azok felírása és alkalmazása elött kivizsgálja, hogy azok a nők, akik az adott készítményt alkalmazni szeretnék, milyen más gyógyszereket szednek, illetve mikor használtak utoljára sürgősségi fogamzásgátlást. Erre csak úgy van lehetőség, ha orvos írja fel a sürgősségi fogamzásgátlót, aki ellenőrzi a beteg korábbi státuszát, egészségügyi állapotát. Az adott készítményt felíró orvos, kockázat esetén nőgyógyászhoz irányítja a pácienst. Továbbra is a biztonságos alkalmazást tartjuk szakmailag iránymutatónak.”

Ha az az érzése támad a választ olvasva, hogy ez nem válasz arra, amit kérdeztünk, nem téved. Az egész adatigénylés kiindulópontja az volt, hogy az államtitkár egy szakmai állásfoglalásra hivatkozik, ezért kérjük a szakmai állásfoglalást, amire annyit válaszoltak, hogy fontos dolog a gyógyszerek biztonságos alkalmazása. Itt egyébként már nem is a szakmai tagozatra, hanem a törzskönyvező hatóságra hivatkoztak, amely az önálló gyógyszerhatóság beolvasztása után akkoriban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ volt – még egy szakmai szervezet, amelyre mutogatni lehet.

Mivel nem találtuk kielégítőnek a választ, 2025 januárjában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk. Március 24-én érkezett meg a válasz: megszüntették a vizsgálatot. Itt derült ki, hogy a BM szerint létezik egy email, állításuk szerint ennek a tartalmát ismertették velünk a válaszukban, maga az email viszont belső munkaanyag, ezért nem adják ki. Ehhez a BM egy alkotmánybírósági határozatra hivatkozott, amely szerint „garanciális intézménye a köztisztviselői munka színvonalának és hatékonyságának, hogy a köztisztviselők döntéselőkészítése szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyik”. Magyarul azért nem akarták kiadni az emailt, mert a szakértők annak tudatában írták le a szakmai álláspontjukat benne, hogy nem lesz kiadva, amit írnak, így szabadabban fogalmazhattak, és a jövőre nézve megkötné őket, ha azt látnák, hogy egy ilyen levél utólag nyilvánosságra kerül.

A minisztérium érvelését elfogadó döntés szövege alapján úgy tűnik, a NAIH ezt az emailt nem kérte be, nem vizsgálta, hanem bemondásra elfogadta, hogy a tartalma kiderült a BM válaszából. Apróság, de a BM a határidő-hosszabbítást is megindokolta, mégpedig azzal, hogy „ezzel biztosította az esetlegesen kiadható dokumentumok beszerzését”. Azaz 15 nap nem volt nekik elég arra, hogy előszedjenek egy emailt, amelyet ők kaptak, ehhez 30 napra volt szükségük.

Mivel a NAIH érvelését jogászainkkal egyetértésben abszurdnak tartottuk, bepereltük a BM-et. Ekkor már 2025 áprilisát írtuk.

A bíróságot arra kértük, hogy kötelezze a minisztériumot annak az emailnek a kiadására, amelyben a szülészet és nőgyógyászat tagozat véleménye, állásfoglalása szerepel. Június 2-án megszületett az elsőfokú ítélet, amelyben a Fővárosi Törvényszék nagyrészt nekünk adott igazat: kötelezte a BM-et, hogy adja ki az email szövegtörzsét, a küldés időpontját és a feladót. (A levél címzettjeit és az esetleges előzményemailt nem kellett kiadnia a minisztériumnak – ezért a „nagyrészt”.) Mint kiderült, a bíróság az ominózus levél vizsgálata alapján arra jutott, hogy a BM válasza „csak részben mutat tartalmi átfedést az alperes által csatolt e-mail szövegtörzsével”. Azt is megállapította, hogy mivel a szóban forgó email nem vezetett semmilyen lezárt vagy folyamatban, tervben lévő döntéshez, hibás a BM érvelése, hogy döntés-előkészítő anyagot nem akar kiadni.

A BM fellebbezett. Érvelésük szerint „a közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró dolgozói nem merik álláspontjukat teljesen szabadon kifejteni, ha arra számíthatnak, hogy bárki, bármely belső levelük tartalmát, vagy közbülső álláspontjukat akaratukon kívül megismerheti, és nyilvánoságra hozhatja. Ebben az esetben ugyanis alappal számíthatnak arra, hogy egy félreérthető belső kommunikációjuk miatt őket kritika, vagy támadás éri, sőt akár a gúny tárgyává is teszik őket.”

A másodfokú eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán zajlott. Érdekesség, hogy ebben tanácselnökként az a Kovács Helga járt el, aki Varga Zs. András Kúria-elnök felesége, és 2022-ben annak ellenére nevezték ki a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium tanácselnökének, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint a riválisa (az ítélőtábla elnöke szerint azért őt nevezték ki mégis, mert felkészültebb).

2025. október 21-én, több mint egy évvel Rétvári ominózus parlamenti felszólalása után, megjött a másodfokú ítélet, amely szerint a BM-nek mégsem kell kiadnia semmit. A szövegtörzset, tehát magát a levelet azért nem, mert a másodfokon eljáró bíróság úgy ítélte meg, hogy annak tartalmát a BM válasza mégiscsak lefedi. Nem világos, hogy ha más amúgy sincs benne, csak amit a BM már úgyis leírt nekünk, akkor hogyan korlátozhatná a szakértők szabad véleménynyilvánítását a kiadása. Az email küldési időpontját, a feladó nevét és titulusát pedig azért nem kaphattuk meg, mert azt a bíróság szerint eredetileg nem kértük. Külön nyilván nem kértük, hiszen csak a NAIH eljárása során derült ki, hogy egy emailről van szó.

Mit tanultunk tehát egy év alatt?

• Az államtitkár bemondhatja úgy a parlamentben, hogy szakértők állásfoglalása alapján hoznak döntést, hogy a szakértők állásfoglalása nem ismerhető meg, még jogi úton sem, nehogy a szakértők legközelebb ne merjék elmondani a szakmai álláspontjukat.
• Egy ilyen súlyú és ekkora közéleti érdeklődéssel kísért kérdésben, mint a sürgősségi fogamzásgátlók vénykötelezettsége, a minisztérium saját bevallása szerint egy olyan email alapján hozott döntést, amelyben csak általános megállapítások szerepelnek arról, hogy fontos a gyógyszerek biztonságos alkalmazása.

Közben a téma újra és újra előkerült a közbeszédben. Idén márciusban például kiderült, hogy egy dunakeszi gyógyszertárban egyszerűen nem tartanak sürgősségi fogamzásgátlót, mert „a patika nézeteivel nem fér össze”, így elvi megfontolásból akkor sem adnak ki ilyen gyógyszert, ha azt a hatályos jogszabályok szerint, érvényes vénnyel kéri valaki. A szóban forgó gyógyszertárról kiderült, hogy az akkori, családügyekért felelős helyettes államtitkár, Beneda Attila résztulajdonában van. A Budai Irgalmasrendi Kórház patikájáról pedig áprilisban derült ki, hogy nemcsak sürgősségi, de semmilyen fogamzásgátlót nem forgalmaznak a „rend szellemisége miatt”.

Két év után most kiderült, mit gondolt a szakma

A sürgősségi fogamzásgátlók szabályozása az áprilisi kormányváltás és az Egészségügyi Minisztérium megalakulása után újra aktuálissá vált. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter július 30-án egyeztetést tartott szakmai és civil érdekképviseleti szervezetekkel. „A megbeszélés középpontjában az életkezdethez kapcsolódó kérdések álltak: a várandósság kísérése, az életkezdeti krízisek kezelése, a nem kívánt terhességek megelőzése, a sürgősségi fogamzásgátlás, az abortusztabletta elérhetősége, valamint a szívhangrendelet gyakorlati és társadalmi hatásai” – írta a Facebook-bejegyzésében. Hegedűs szerint „az egyeztetés célja nem egy előre meghatározott álláspont megerősítése, hanem a különböző szakmai és társadalmi szempontok megismerése, valamint a közös gondolkodás megkezdése volt”.

Nekünk viszont nem erről jutott újra eszünkbe a téma, hanem a miniszter egy közel két hónappal korábbi, június eleji bejegyzéséről. Ez a szívhangrendeletről szólt, de a cikkünk szempontjából nem is a rendelet megítélése az érdekes, hanem az, hogy kiderült: az Orbán-kormány sokat vitatott 2022-es rendeletmódosítását szintén a szakma kihagyásával, politikai-ideológiai szempontok szerint hajtották végre.

A „rendelet elkészülte előtt a BM – ahogy ez sajnos ez előző egészségügyi felsővezetés idejében általános volt – nem kérte ki az Egészségügyi Szakmai Kollégium véleményét, így a szívhangrendelet a szülészeti és nőgyógyászati szakma teljes egyet nem értésével került bele a rendeletbe annak ellenére, hogy az egész társadalmat érintő, nagyon szenzitív és kifejezetten megosztó problémáról volt szó. A rendelet megjelenése után azon a Szülészeti és Nőgyógyászati Tagozatnak semmiféle változtatási joga és lehetősége nem volt. […] Ez a szülészeti és nőgyógyászati szakma által nem támogatott vizsgálat egyértelműen egy erőteljes politikai döntés és következményes politikai nyomás hatására került be a szakmai irányelv VII. fejezetébe, miután a Szülészeti és Nőgyógyászati Tagozat nem támogatta annak az ajánlások közé történő illesztését” – írta a miniszternek küldött levelében Andréka Péter. (A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgató főorvosa akkoriban még nem, csak 2023 óta az Egészségügyi Szakmai Kollégium elnöke.)

„A fentiekben általam részletezett eljárási mód egyértelműen felhívja a figyelmet az Egészségügyi Szakmai Kollégium múltbéli működésének számos anomáliájára”

– tette hozzá a levélben az elnök.

Mivel a mintázat ismerősnek tűnt, június 17-én megkerestük az Egészségügyi Minisztériumot, hogy segítsenek kideríteni, mi történt a sürgősségi fogamzásgátlók terén, és mi (volt) a szakma valódi álláspontja. Mint később kiderül, a minisztérium be is kérte a szakmai kollégium és tagozatok véleményét, és ezt már július közepén meg is kapta. Az egy másik történet – és egy másik cikkben gyakorlatilag meg is írtuk –, hogy ezeket a válaszokat miért csak november elején kaptuk meg, de a lényeg, hogy megérkeztek, és világosan kiderült belőlük, mi történt.

Andréka Péter összefoglaló megállapítását a cikk elején már idéztük, de álljon itt újra: „Az Egészségügyi Szakmai Kollégium akkor is egyértelműen a sürgősségi fogamzásgátlás vénykötelezettségének eltörlése mellett foglalt állást, de sajnos ez az ügy is politikai fordulatot vett és Rétvári Bence akkori államtitkár kifejezett nyomására nem került sor a vénykötelezettség eltörlésére.”

Nemcsak Andréka levelét kaptuk meg, hanem egy sor további dokumentumot is, az összes releváns szakmai tagozat szakvéleményével és az azokat alátámasztó részletes szakmai anyagokkal, összesen 128 oldalnyi terjedelemben – szemben azzal a 6 mondattal, amelyek a másodfokú bíróság szerint teljesen lefedték a BM által szakmai álláspontként hivatkozott emailt.

Különösen fontos, hogy a dokumentumok között ott volt az a levél is, amelyet 2024. március 7-én írt Nagy Sándor, a szakmai kollégium szülészet és nőgyógyászat tagozatának elnöke. Az Andréka Péternek írt levél tárgya így szól: „RE: Állásfoglalási kérelem a sürgősségi fogamzásgátlók vénykötelességéről”, azaz világos, hogy a kollégiumi elnök 2024 tavaszán valóban állásfoglalást kért a témában az illetékes tagozattól. És meg is kapta, igen egyértelmű formában:

„A Tagozat tagjai áttekintették a témával kapcsolatos legújabb információkat, szakirodalmat és szavazattöbbséggel javasoljuk a sürgősségi fogamzásgátló tabletták vény nélküli kiadásának engedélyezését.”

Ez tehát az a bizonyos szavazás, amelyről annak idején a HVG és a Népszava is írt, de egészen eddig hivatalos nyoma nem volt.

Nagy Sándor a levélben felidézte, hogy a legtöbb európai országban már hosszabb ideje szabadon kiválthatók ezek a gyógyszerek, és „a készítményekkel kapcsolatos ismeretanyag széleskörű elterjedése valamint a sürgősségi ambulanciák országos hálózata biztosítja a megfelelő alkalmazást” itthon is. Kiemelte, hogy mivel ezek a gyógyszerek nem abortusztabletták, a vény nélküli hozzáférhetőségük hozzájárulhat a terhességmegszakítások számának csökkentéséhez. „A fentiek alapján Tagozatunk támogatja a készítmények vény nélküli forgalmazásának engedélyezését.”

A levél címzettjei között Andréka Péteren és a tagozat tagjain kívül belügyminisztériumi címek is voltak, tehát egészen biztosan eljutott a BM-hez is:

A szakmai tagozat 2024. márciusi állásfoglalásának ismeretében két lehetőség maradt: Rétvári az adatigénylésünk megválaszolásakor vagy tudatosan hivatkozhatott egy korábbi (emailben érkezett) szakmai állásfoglalásra, tudván, hogy a frissebb és azóta is érvényes állásfoglalás ellentmond neki; vagy a 2024. márciusi állásfoglalás után kifejezetten bekéretett egy olyan emailt, amely annak ellentmond, hogy legyen mire hivatkoznia. Mivel a perben sem az emailt, sem annak dátumát és feladóját nem kaphattuk meg, ezt nem tudjuk. Egy dolgot tudunk biztosan: amikor Rétvári a parlamentben azt állította, hogy a szakma álláspontjára hivatkozik, már fél éve bizonyosan tudott arról, hogy ez nem igaz.

A parlamenti emailcímén megkerestük Rétvári Bencét. Az alábbi kérdéseket tettük fel neki:

• Fenntartja akkori véleményét, miszerint ezt a kérdést „nem politikusi vitákban kell eldönteni, mert erre megvannak Magyarországon a hivatott szervek”?
• Fenntartja akkori állítását, miszerint a sürgősségi fogamzásgátlók vénykötelezettségét a szakmai tagozat álláspontjához igazodva tartották fenn?
• Ha fenntartja, hogyan magyarázza, hogy a szakmai tagozat 2024-es levelében ennek ellenkezője áll, és a szakmai kollégium elnöke szerint ők már akkor is a vénykötelezettség eltörlését javasolták, de ez az ön kifejezett nyomására nem történt meg?
• Ha továbbra is azt állítja, hogy volt olyan email, amely a szakmai tagozattól érkezett, és a vénykötelezettség fenntartása mellett foglalt állást, kérjük, ossza meg velünk ezt az emailt, illetve annak feladóját és küldési dátumát.
• Ha elismeri, hogy mégsem az akkori szakmai álláspont alapján hoztak döntést, miért állította akkoriban mégis ezt?

Rétvári cikkünk megjelenéséig nem válaszolt, ha érkezik érdemi reakció, beszámolunk róla.

Nem ez az első eset, hogy olyan adatok kerülnek napvilágra, amelyek világosan cáfolják az előző egészségpolitikai vezetés állításait. Korábban az Országos Mentőszolgálat előző vezetése és Takács Péter egészségügyi államtitkár kente el, tagadta vagy közölte elferdítve a mentők kiérkezési adatait, míg később ki nem derült, hogy valótlanságot állítottak. (Ezek az adatok ma már nyilvánosak.)

Nagy Sándort most közvetlenül is megkereste az Egészségügyi Minisztérium, és június 22-i levelében megerősítette a két évvel ezelőtti álláspontjukat: „A Tagozat a jelen minisztériumi felülvizsgálat kapcsán ismételten áttekintette a sürgősségi fogamzásgátlásra vonatkozó nemzetközi szakirodalmat, szakmai irányelveket, valamint az európai szabályozási gyakorlatot. A felülvizsgálat eredményeként a Tagozat megállapította, hogy a 2024 márciusában kialakított szakmai álláspontját továbbra is fenntartja. A rendelkezésre álló újabb tudományos bizonyítékok, valamint a releváns nemzetközi szakmai szervezetek – különösen a WHO, az ACOG, az FSRH és a FIGO – ajánlásai összességében megerősítik a korábban kialakított álláspontunkat.”

Így kellene működnie a szakma szerint

Néhány órával azután, hogy Magyar Péter bejelentette a vénykötelezettség eltörlését, az Egészségügyi Minisztérium néhány további részletet is közzétett arról, hogyan fog ez kinézni. E szerint a 14. életévüket betöltöttek válthatják majd ki vény nélkül az esemény utáni tablettákat. „A kiadás előtt a gyógyszerész egy rövid kérdőív alapján négyszemközti konzultációt folytat: tisztázza, mennyi idő telt el az együttlét óta, szed-e az érintett más gyógyszert, és szükség van-e orvosi vizsgálatra. A konzultáció kizárólag a biztonságos alkalmazáshoz szükséges kérdésekre terjed ki. Ha kényszer vagy szexuális erőszak gyanúja merül fel, a gyógyszerész segítséghez irányítja az érintettet. A 14 év alattiak a készítményt továbbra is orvosi vénnyel kaphatják meg” – írták a Facebook-bejegyzésükben.

Mivel néhány kérdés még így is nyitva maradt, és egyelőre nem tudni, pontosan hogy fog kinézni az új szabályozás, érdemes megnézni, hogy a szakma hogyan képzeli el a vény nélkül kapható sürgősségi fogamzásgátlók rendszerét.

A már idézett válaszához Andréka Péter bekérte és csatolta az összes – a szülész-nőgyógyász tagozattal együtt összesen nyolc – releváns tagozat szakmai véleményét, illetve a kollégiumtól függetlenül működő testület, az Egészségügyi Tudományos Tanács etikai álláspontját is, és a közösen kialakított szakmai konszenzust ismertette az összefoglaló levelében.

A szakértők korosztályonként határozták meg a javaslatukat. 14 év felett teljes konszenzus volt a különféle tagozatok között a vénykötelezettség eltörlésében és a javasolt szabályozás további részleteiben, míg a legfiatalabb korosztálynál a szigorúbb álláspont került be a konszenzusos javaslatba.

Így néz ki röviden a szakértők javaslata:

• 18 év felettieknél: a vénykötelezettség eltörlése, még egy menstruációs cikluson belül ismételve is, gyógyszerészi vényírás és EESZT-rögzítés nélkül, azaz nyoma sem kell hogy legyen a gyógyszer kiadásának.
• 16–18 éveseknél: ugyanez, azzal a kiegészítéssel, hogy „nem támogatjuk a védőnői hálózat és a család automatikus értesítését, hacsak erre igény nem mutatkozik. Gyermekvédelmi jelzési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a körülmények kiszolgáltatottságra vagy bántalmazásra utalnak.”
• 14–16 éveseknél: a vénykötelezettség eltörlése, de egy cikluson belül csak egy alkalommal, gyógyszerészi vényírás és EESZT-rögzítés szükségességével. Még ennél a korosztálynál „sem támogatjuk a védőnői hálózat és a család automatikus értesítését, hacsak erre igény nem mutatkozik”. (A levél megjegyzi, hogy a gyógyszerészi vényírás lehetővé tételéhez rendeletmódosítás és EESZT-fejlesztés szükséges.)
• 14 év alattiaknál: ez az egyetlen korosztály, amelynél nem minden releváns tagozat ért teljesen egyet, a kollégium elnöke itt úgy fogalmazott, hogy „a Tagozatok többsége és én magam is a sürgősségi fogamzásgátlás vénykötelezettségének fenntartása mellett foglalunk állást úgy, hogy a receptfelírás nem szenvedhet késedelmet”. Itt már a gyermekvédelmi jelzést is kötelezővé tennék a gyógyszert felíró egészségügyi szolgáltatónak.

„Szakmai véleményünket mind a négy korosztály esetében arra alapoztuk, hogy a jelenleg elérhető mindkét készítmény, a levonorgesztrel (LNG-EC) és az ulipristal-acetat (UPA-AC) a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai adatok alapján nagyon biztonságosnak számítanak még úgy is, ha egy cikluson belül többször kerülnek alkalmazásra – írta az elnök. – Bioetikai és jogi szempontból nagyon lényeges, hogy mindkét készítmény az ovuláció késleltetésével, illetve gátlásával fejti ki hatását, egyik sem szakítja meg a már beágyazódott terhességet, a fennálló terhességre nincs hatásuk, így nem számítanak terhesség megszakító, azaz abortusztablettának.”

Mellékelt egy összesítést is arról, hogy hatóanyag szerinti és éves bontásban hány doboz sürgősségi fogamzásgátlót váltottak ki Magyarországon:

Forrás: EESZT / Egészségügyi Szakmai Kollégium

A kollégium elnöke a levelében azt is megjegyezte, hogy a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján a sürgősségi fogamzásgátlás eredményességéhez nagyon fontos, hogy minél gyorsabban bevegyék a gyógyszert az érintettek, és nagyobb eséllyel jutnak hozzá időben, ha az vény nélkül elérhető. Hozzátette, hogy ez egy szükségmegoldás, amelyet „minden életkorban populációszinten meg kell, hogy előzzön vagy ki kell egészíteni komplex szexuális felvilágosítással, a fogamzásgátlási ismeretek átadásával, valamint a kapcsolódó készségek fejlesztésével”.

„A rendelkezésre álló nemzetközi adatokat mérlegelve egyértelműen nem igazolhatók a vénykötelezettség fenntartásával olyan egészségbiztonsági előnyök, amik indokolttá tennék ennek fenntartását.”

Andréka kiemelte, hogy minden tagozat egyetértett abban, hogy 16 év felett az „egyén azonosítására alkalmas felesleges adatgyűjtés teljesen indokolatlan”, de megfontolandó minimális statisztikai adatgyűjtés megkövetelése a gyógyszertáraktól. A megfelelő készítmény kiválasztása érdekében álláspontjuk szerint „szükséges egy nagyon rövid gyógyszerészi tájékoztatás”, illetve egy rövid tájékoztató anyag kiadása, amely tartalmazza egy segélyvonal telefonszámát is. Mindehhez javasolják, hogy ne szabad polcosak, hanem pult mögül kiadhatók legyenek ezek a gyógyszerek.

Levelét azzal zárta, hogy a javaslatuk összeállítása során maximálisan figyelembe vették a bioetikai és a gyermekvédelmi alapelveket, és arra jutottak, hogy „a sürgősségi fogamzásgátlás receptkötelezettségének megtartása a gyógyszerhez jutás felesleges késedelme és egyenlőtlensége miatt sokkal nagyobb biztonsági és etikai kockázatot jelentene, mint a receptkötelezettség eltörlése, ami viszont egyértelműen biztosítaná a sürgősségi fogamzásgátláshoz való lehető leggyorsabb és legigazságosabb hozzájutást a biztonság maximális szem előtt tartása mellett”.

Cikkünk írásakor az Egészségügyi Minisztérium, illetve Hegedűs Zsolt miniszter még nem nyilatkozott arról, terveznek-e hozzányúlni a jelenlegi szabályozáshoz, és ha igen, hogyan. Ezért néhány nappal Magyar Péter bejelentése előtt megkerestük a minisztériumot, hogy arról érdeklődjünk: tervezik-e a beérkezett szakmai vélemények, javaslatok alapján eltörölni a sürgősségi fogamzásgátlók vénykötelezettségét; és ha terveznek változtatni a jelenlegi szabályozáson, mikorra várható az erről szóló javaslat bemutatása szakmai szervezeteknek, illetve társadalmi vitára bocsátása. Az első kérdésünket közben a miniszterelnök megválaszolta, a másodikra, azaz a részletekre alighanem már nem kell sokáig várnunk.