Magyar Péter bejelentései: kezdeményezik az Isztambuli Egyezmény ratifikációját, módosítják a szívhangrendeletet, eltörlik az esemény utáni tabletta vénykötelességét

Átfogó intézkedéscsomagot kezdeményez és ennek körében kezdeményezi az Isztambuli Egyezmény ratifikációját a Tisza Párt a nők elleni erőszak minden formájának visszaszorításáért a magyar nők biztonságáért és méltóságáért – jelentette be csütörtökön Magyar Péter miniszterelnök egy Facebook-videóban.

Magyar Péter a videóban felsorolta, hogy a magyar állam eddig tétlenül nézte, hogy a nők csendben szenvedtek, azt üzenve ezzel nekik, hogy ezt el kell viselni, mert ez az élet rendje. „Azt hallgattuk az elmúlt években eddig, hogy a nők helye a konyhában van, hogy a közélet nem nőknek való, hogy a volt miniszterelnök nem foglalkozik nőügyekkel. Mintha a magyar nők másodrendű állampolgárok volnának” – mondta, majd bejelentette, hogy a kormány átfogó intézkedés csomagot tett le az asztalra. Ez alapján:

• szigorítják a távoltartást,
• önálló bűncselekményként nevesítik az intim felvételekkel való visszaélést,
• megerősítik a szexuális önrendelkezés védelmét és
• a kapcsolati erőszak áldozatainak különleges bánásmódot biztosítanak a büntetőeljárásban.

Hozzátette, hogy a nők méltóságának tisztelete az egészségügyi ellátásban is kötelességük, ezért arra tesznek javaslatot, hogy

módosítsák a szívhangrendeletet.

Az új szabályozás biztosítja majd, hogy a megfelelő orvosi tájékoztatás és segítségnyújtás után minden nő maga dönthessen arról, hogy él-e a lehetőséggel. Ezen kívül megerősítik a várandós nőknek nyújtott segítséget, a támogatási formákat összehangolják és elérhetőbbé teszik.

Megszüntetik az esemény utáni tabletta vénykötelességét, hogy a sürgősségi fogamzásgátlás időben és minden nő számára elérhető legyen. A menstruációs szegénység ellen is intézkedés csomagot indítanak. Segítik a rászoruló nőket és lányokat, hogy hozzájussanak ezekhez a termékekhez.

A videóban ugyan utolsóként említi, mégis az egyik legfontosabb lépés, hogy a Tisza frakció kezdeményezi az Országgyűlésnél az Isztambuli Egyezmény ratifikációját. Ez a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását szolgáló nemzetközi megállapodás, amely konkrét kötelezettségeket ír elő a csatlakozó államok számára.

De mi az az Isztambuli Egyezmény és miért olyan fontos?

Az Isztambuli Egyezmény a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló átfogó nemzetközi egyezmény, célja az áldozatok védelme és az elkövetők büntetlenségének megszüntetése.

Egyértelműen kimondja, hogy a nők elleni és a családon belüli erőszak nem magánügy. Bűncselekményként határozza meg többek közt a kényszerházasságot, a fenyegető zaklatást, a kényszerabortuszt és kényszersterilizálást.

Azért is jelentett áttörést az egyezmény, mert megállapította, hogy a nők elleni erőszak az emberi jogok megsértése, és a diszkrimináció egyik formájának tekintendő. Ez azt jelenti, hogy

az államok felelőssé tehetők azért, ha nem adnak megfelelő választ erre a fajta erőszakra.

Az Európa Tanács egyezménye éppen azért jött létre, hogy európai szinten egységesen és így hatékonyabban lehessen fellépni a nőket és gyerekeket érintő erőszakkal szemben.

Az egyezményt 2014-ben ugyan aláírta a Fidesz-kormány, de soha nem ratifikálta. 2020 májusában nagy felháborodást váltott ki, amikor a magyar parlament megszavazta az Isztambuli Egyezményt elutasító határozatot. A szavazást a Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezte, több képviselő is tiltakozott az egyezmény elutasítása ellen. A szavazást kezdeményező KDNP-s politikusok „romboló genderszemléletre” és illegális migrációra hivatkoztak. Azt mondták, felesleges az egyezményt ratifikálni, mert a magyar jogrendszer már így is eléggé szigorú, és mindent megtesz a nők védelméért.

Az elmúlt években a nőjogi szervezetek számos alkalommal kezdeményeztek egyeztetést a kormányzattal, és több törvénymódosítási javaslatot, szakpolitikai javaslatcsomagot és jogszabálytervezetekhez fűzött véleményezést is eljuttattak az illetékesekhez, de hiába. Javaslataikra érdemi visszajelzést ritkán kaptak, többször azokkal kifejezetten ellentétes jogi megoldásokat fogadtak el.

Az Igazságügyi Minisztérium október 29-én azonban a távoltartásról és a nők elleni erőszak felszámolásáról egyeztetett olyan nőjogi szervezetekkel, mint a NANE Egyesület, a PATENT Egyesület vagy a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség delegációja.