Elszakadt az óvszer, szex utáni tabletta kellett, de az orvos azt mondta: nem támogatja az abortuszt

Egy Erasmus-programban részt vevő külföldi diáklány és egy Budapesten élő fiú egy hétvégi randi után lefeküdtek egymással, de a szerelmi sztorinak szerencsétlen vége lett, mert az óvszer kiszakadt szex közben. A fiatalok esemény utáni tablettát szerettek volna vásárolni, ezért bementek egy patikába. A patikus viszont nem adta ki nekik a gyógyszert, mondván, az receptköteles. Azt tanácsolta a fiataloknak, hogy keressék meg a háziorvosukat vagy az ügyeletet. A külföldi diáklánynak azonban nem volt Magyarországon háziorvosa.

Az ügyeletes orvos aztán megdöbbenésükre telefonon azt mondta: ő nem ért egyet az esemény utáni tabletta használatával, és „nem fog hozzájárulni egy abortuszhoz”. Más kérdés, hogy ennek a gyógyszernek semmi köze az abortuszhoz, ez a peteérést és a beágyazódást gátolja meg. A pár ezután elment az egyik kórház sürgősségi ügyeletére, de onnan is elküldték őket, mert területileg nem tartoztak oda. Egy másik kórház sürgősségi osztályán végül fogadták őket, de a gyógyszert ott sem írták fel, mert „nincs ott az illetékes”, jöjjenek vissza munkanapon. Végül a család egyik orvos barátja írta fel a készítményt.

Bár ez egy kiragadott példa, de valószínűleg nem egyedi esetről van szó. A statisztikák szerint kilenc szexuálisan aktív nőből egy használt már esemény utáni tablettát. Nem igaz az a feltételezés, hogy csak felelőtlen tizenévesek használják a gyógyszert: az adatok szerint leginkább a 20–24 éves korosztálynak volt rá szüksége. A világon évente körülbelül 80 millió nő esik teherbe úgy, hogy nem tervezte a gyerekvállalást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-es jelentése szerint tízből hat nem szándékos terhesség vetéléssel végződik. A WHO szerint a világon évente 40–50 millió abortuszt végeznek. A sürgősségi fogamzásgátlók segíthetnek megelőzni a nem kívánt terhességeket.

Az EU-ban szinte mindenhol vény nélkül hozzáférhető

A cikk elején említett pár valószínűleg nem került volna ennyire kellemetlen helyzetbe, és nem ütközött volna ennyi akadályba, ha ez a „baleset” nem Magyarországon, hanem az Európai Unió más országában történik velük. Ugyanis az EU-ban szinte mindenhol recept nélkül, közvetlenül a gyógyszertárakban lehet megvásárolni az esemény utáni tablettákat. Magyarországon ez nem lehetséges, a receptet a lakhely szerint illetékes nőgyógyásznak vagy a háziorvosnak kell felírnia.

A sürgősségi fogamzásgátlóknak kétféle csoportja van: az egyiket a közösülés után 72 órával lehet bevenni, a másikat 120 órával. Hozzátéve, hogy érdemes minél előbb bevenni a készítményeket, ugyanis annál biztosabb a hatásuk. Az EU-ban Magyarországon kívül még Lengyelországban vénykötelesek a sürgősségi fogamzásgátlók.

2015-ben az Európai Unió azt ajánlotta tagállamainak, hogy tegyék vény nélkül elérhetővé az esemény utáni tabletták 120 órás típusát. Az Európai Gyógyszerügyi Hivatal, valamint az Európai Bizottság is e mellett érvelt. Magyarország nem követte az ajánlást, ám például Lengyelország – csak két évre ugyan, de – ideiglenesen hozzáférhetővé tette recept nélkül a 120 órás sürgősségi gyógyszert. Ezután azonban 24-szer többet adtak el a készítményből, mint korábban, így az akkori kormány úgy döntött, ismét vénykötelessé teszik.

A magyar kormány a döntését a felhasználók biztonságával indokolta. Az akkori Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kiadott egy közleményt, amiben azt írták: álláspontjuk szerint a készítmény biztonságos alkalmazása csak orvosi és gyógyszerészi ellátás mellett biztosítható.

A döntés után a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a NANE Egyesület, a Patent Egyesület, és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyílt levelet írt az Egészségügyért Felelős Szakállamtitkárságnak. Az államtitkártól azt kérték, jelölje meg, miért nem látja biztonságosnak, hogy a sürgősségi fogamzásgátló tablettát vény nélkül árusítsák. Kiemelték, hogy csak olyan gyógyszer kaphat engedélyt, amelynek előnyei meghaladják a kockázatait. „Érdemes megfontolni, hogy mi szolgálja jobban a nők egészségét, biztonságát és a későbbi gyermekvállalás elősegítését: egy idejében alkalmazott sürgősségi tabletta vagy ennek hiányában, illetve a késleltetett hatás esetleges következményeképpen a nem kívánt terhesség művi megszakítása” – írta honlapján a TASZ.

A Párbeszéd politikusai tavaly márciusban egy határozati javaslatot nyújtottak be Kövér László házelnöknek, amiben többek között azt kérték, törölje el az esemény utáni tabletták vénykötelességét háromhavonta egy tabletta kiváltására; illetve tegye a Nemzeti alaptanterv részévé a szexuális felvilágosítást, és indítson fogamzásgátlással kapcsolatos felvilágosító kampányokat az iskolákban.

Lehetnek veszélyei, de sokkal jobb, mint egy nem kívánt terhesség

Ahogy az abortusz kérdése, úgy az esemény utáni tabletták alkalmazása is megosztja a társadalmat. A kormány véleményéhez hasonlóan a legtöbben biztonsági, vallási, erkölcsi szempontból ellenzik a sürgősségi fogamzásgátlók szélesebb körű hozzáférhetőségét.

Sokan azzal érvelnek, hogy az esemény utáni tabletták azért nem biztonságosak, mert több hormon van bennük, mint a napi szinten szedett fogamzásgátlókban. Ráadásul ideális esetben a fogamzásgátló szedése előtt a nőknek át kell esniük egy kivizsgáláson, amelynek része egy vérvétel is.

„Az elmúlt 20 évben a sürgősségi fogamzásgátló tabletták nagyon biztonságosak lettek, szakmailag bizonyítottak. Ha Európa többi országa úgy döntött, hozzáférhetővé teszi őket, akkor Magyarország miért konzervatívabb?” – válaszolt kérdéssel Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakértő a Telex kérdésére. Szerinte a sürgősségi fogamzásgátlóknál nem indokolt a vérvétel, mert a készítmény hormontartalma nem jelent külön kockázatot.

Csermely Gyula nőgyógyász szerint az esemény utáni tabletták alkalmazásának lehetnek veszélyei, ha valaki minden előzetes tudás nélkül szedi őket: például okozhat vérzészavart, van, hogy sikertelen az alkalmazása vagy méhen kívüli terhesség jön létre, de mindezeket figyelembe véve is sokkal jobb, mint egy nem kívánt terhesség.

A nőgyógyász szerint ma Magyarországon a tabletták vénykötelességének kérdése nem egészségi döntés, inkább egészségpolitikai. Szerinte nincs egyértelműen jó szakmai döntés, szólnak érvek mellette és ellene is. Ő inkább az edukáció fontosságát emelte ki. A hozzá járó pácienseinek mindig felírja a tablettát, de megbeszéli velük, hogy nem ez a jó fogamzásgátlási módszer. Azokkal a betegekkel, akiket nem ismer, egy részletes kérdőívet töltet ki a recept felírása előtt.

Van, aki az abortuszhoz hasonlítja

Gyakran felmerülő érv az is, hogy ha bárki megvehetné a gyógyszertárakban az esemény utáni tablettákat, akkor talán kevésbé figyelnének oda a fiatalok a védekezésre, mert „úgyis megoldják valahogy”. Sőt, akár extrém esetben az is előfordulhat, hogy az alkalmi szexuális kapcsolatot keresők ezt a módszert használnák fogamzásgátlóként.

Rékassy szerint nem véletlenül hangsúlyozzák a nőgyógyászok, hogy ez egy sürgősségi esetben bevehető készítmény. Természetesen nem biztonságos, ha valaki rendszeresen szedi a sürgősségi fogamzásgátlókat, de ezek kivédésére megfelelő szexuális edukációra lenne szükség. Illetve szabályozni is lehetne a szedés rendszerességét: például egy adott tajszámra egy évben kétszer lehetne kiváltani a tablettát, egy háziorvosi adatbázis pedig ki tudná szűrni a rendszeres használókat – mondta a Telexnek Rékassy.

A harmadik gyakran felmerülő érv, ahogy azt a cikk elején idézett példánál is láttuk, ugyanaz, mint amiért az abortuszt is sokan ellenzik: mert a magzat elhajtása gyilkosságnak számít, amit vallási vagy erkölcsi okokból nem lehet támogatni. Rékassy szerint sokan félreértik az esemény utáni tabletta működését, ugyanis itt teljesen másról van szó: a készítmény vagy az ovulációt, vagy éppen a beágyazódást akadályozza meg.

Amennyiben a hímivarsejt már megtermékenyítette a petesejtet, és a megtermékenyített petesejt beágyazódása megtörtént, a sürgősségi fogamzásgátló tabletta hatástalan. Tehát a sürgősségi fogamzásgátló tabletták miatt elmarad a megtermékenyülés vagy a beágyazódás. Ha elkéstek a sürgősségi fogamzásgátlással, akkor a már beágyazódott petesejt és fejlődésnek induló embrió esetében a tabletták nem okoznak vetélést, ezért is alkalmazhatók csak a szexuális együttlét utáni 72, illetve 120 órán belül. Tehát a tabletta működésének semmi köze az abortuszhoz. A sürgősségi fogamzásgátlók szabadon hozzáférhetők az olyan nagyon vallásos országokban is, mint például Írország vagy Spanyolország.