Radikális szemléletváltás: mostantól mindenki láthatja, mennyi idő alatt érnek ki a mentők

„Hipertérugrás”

– így jellemezte az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) új adatközlő oldalát Ferenci Tamás biostatisztikus a kedd reggeli sajtótájékoztatón, ahol az OMSZ bemutatta, hogyan képzelik el annak a transzparenciának a megteremtését, amely eddig nagyon hiányzott a magyar egészségügyből. A kedd déltől elérhető, ezentúl havonta frissülő oldalon mostantól bárki elérheti azokat kiérkezési adatokat, amelyeket a mentőszolgálat és az egészségpolitika előző vezetése még részben ki sem adott, részben a létezésüket is tagadta, részben elferdítve közölt.

Ferenci meghívása jelzésértékű volt, mert amikor tavaly februárban a kiadott adatok alapján becslést készített az elhallgatott adatokról, a korábbi vezetés még gyakorlatilag lejáratással vádolta meg. Aztán áprilisban kormányváltás történt, és Hegedűs Zsolt már a kormány hivatalos felállása előtt bejelentette, hogy be fogják vezetni a mentők kiérkezési idejének rendszeres, nyilvános közzétételét. „Egy modern, betegbiztonságot komolyan vevő egészségügyben a hiba beismerése nem gyengeség. A transzparencia nem támadás. A kritika nem automatikusan lejáratás” – mondta Hegedűs már egészségügyi miniszterként, miután júniusban új főigazgató és kommunikációs igazgató került. Ennek szellemében első körben még júliusban, egy közérdekű adatigénylésre kiadták a korábban elhallgatott adatokat, és be is bizonyosodott: az adatok mégis léteznek, Ferenci becslése pontos volt, Takács Péter korábbi egészségügyi államtitkár állításai pedig nem.

Ferencinek az új oldal létrehozásához nincs köze, szakértőként viszont nagyon jelentős lépésnek tartja a megszületését és kifejezetten színvonalasnak a megvalósítását. A sajtótájékoztatón azt mondta, ezzel a lépéssel átláthatóságban a lista legaljáról nemcsak hogy felzárkózott Magyarország, hanem egyenes európai szinten is az élmezőnybe ugrott, az oldal adattartalmát és formáját tekintve is.

Az más kérdés, hogy magukat az adatokat tekintve már közel sem állunk ilyen jól.

Vissza a jövőbe

Az a bizonyos mutató, amelyet tavaly még ki sem akart adni az OMSZ, az úgynevezett 90. percentilis. Ez azt az időt mutatja meg, amelyen belül az esetek 90 százalékában kiérnek a mentők, és az esetek 10 százalékában kell ennél többet várni. Ez azért fontos szám, mert ezzel együtt teljesebb kép alkotható a mentőszolgálat teljesítményéről, hiszen az átlag és a medián egyaránt a közepes kiérkezési időt jellemzi, amely fontos, de arról semmit nem mond, hogy a közepesnél rosszabb teljesítmény mennyire is rossz pontosan. Ezért is használják a 90. percentilist gyakran a mentőellátás minőségi vizsgálatában világszerte, hiszen ez tipikusan az a terület, ahol nagyon fontos, hogy ne csak az átlagos teljesítmény legyen jó, de a rosszabb se legyen túl rossz.

Jól mutatja a szemléletváltást, hogy az új oldalon, amelyet Szűcs Brigitta, az OMSZ szóvivője a sajtótájékoztatón már az élesítése előtt bemutatott, külön kiemelve, első pontként szerepel a kiérkezési idők 90. percentilise a legsúlyosabb (P1 prioritási szintű) esetekben, országos és budapesti nézetben. Emellett az átlag és a medián, illetve a 75. percentilis is látható, interaktív, adattípus és prioritás szerint szűrhető formában, letölthetően, az ígéret szerint minden hónap utolsó napján automatikusan frissítve.

Constantinovits Miklós, az OMSZ megbízott főigazgatója azt mondta, hogy a transzparencia mellett a lakossági edukációra is nagyon hangsúlyt szeretnének fektetni. Ez azért is fontos, mert a kiérkezési idők puszta számai önmagukban nem értelmezhetők, csak annak a kontextusában, hogy mit mérnek pontosan, hogyan működik ez az egész folyamat a hívástól a mentő kiérkezéséig. Emellett a mentők hatékonyságát is javítja a főigazgató szerint, ha az emberek tisztában vannak vele, hogy fog kinézni egy ilyen hívás, milyen információt kell majd elmondaniuk, milyen kérdésekre számíthatnak telefonálóként, és miért van ezekre szükség. Ennek szellemében az adatközlő oldalon is külön pont szól a mentőhívás folyamatáról, illetve arról a triázsról, amely során az OMSZ hívásfogadói P1-től P5-ig prioritási kategóriákba sorolják az eseteket, hogy a legsürgősebbekhez tudjanak a leggyorsabban kiérni.

Az oldalon ezenkívül a többi prioritási kategóriában is megtalálhatók a részletes kiérkezési idők, és külön pontban régiós összehasonlítás is szerepel. A kiérkezési idők mellett pedig az esetszámokat is meg lehet nézni, szintén kategóriánként.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a sajtótájékoztatón azt mondta, meg kell jegyezni ezt a dátumot, mert „olyan mérföldkőhöz érkeztünk, amely lehetővé teszi, hogy ne féljünk a transzparenciától”. Az adatok bemutatásával saját magukra is nyomást helyeznek, megmutatják a világnak, hol tartanak, és ha nem megfelelő a teljesítmény, a nyilvánosság még inkább arra fogja késztetni őket, hogy javítsanak rajta – mondta.

Csató Gábor korábbi OMSZ-főigazgató tavaly még azt mondta, a hazai adatok összehasonlítása más országok adataival az almát a körtével esete lenne. Hegedűs most kifejezetten bátorította ezt az összehasonlítást, mint mondta, mostantól olyan formában teszik közzé az adatokat, hogy azok alkalmasak erre. Utalt arra, hogy más téren is törekednek az egészségügyi adatok transzparenciájára: szeptember 1-től a kórházi fertőzési adatokat is közzéteszi a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. Hegedűs azt szeretné, hogy a minisztersége alatt a rögzített és nyilvánosságra hozott minőségi mutatók száma bővüljön, mert ezek tükröt tartanak nekik, hogy hogyan végzik a munkájukat – tette hozzá.

„A jövő elkezdődött, sajnálom, hogy 2026-ban kezdődött el itt Magyarországon ez a szemléletváltás”

– mondta.

A miniszter arról is beszélt, hogy a jelenleg megbízott főigazgatóval működő OMSZ új vezetőjét nyílt pályázaton keresik, jövő héten lesznek az interjúk, egy öttagú minisztériumi bizottság fogja értékelni a jelentkezőket.

Van hova javulni

Az oldalon értelemszerűen a júliusi adatok a legfrissebbek, ezek pedig nem festenek túl jó képet arról, hogy áll jelenleg kiérkezési idők terén az OMSZ: a 90. percentilis, tehát az az idő, amelyen belül az esetek 90 százalékához kiérkeznek, a legsürgősebb esetekben jelenleg országosan 26,4, Budapesten 24,7 perc, előbbi 0,4, utóbbi 0,2 perc növekedés az előző hónaphoz képest. A nemzetközi gyakorlat szerint ebben a prioritási kategóriában, a 90. percentilisre a 15 percen belüli idő számít jónak:

Constantinovits Miklós több külső és belső tényezőt is felsorolt, amelyek hatással vannak a kiérkezési időkre, de nem próbálta úgy feltüntetni az adatokat, mintha azok rendben lennének. Ehelyett ő is „a transzparencia új koráról” beszélt, és azt ígérte, minden folyamatot átnéznek, amely segíthet a kiérkezési idők lefaragásában. Annyit viszont érdemes tudni az adatok értelmezéséhez, hogy változott a módszertan is: Constantinovits szerint eddig nem a 112-re érkező hívás pillanatától számolták a kiérkezési időket, de mivel ez életszerűbb és érthetőbb, most már így mérik. Eddig hozzá sem fértek a 112-es hívások adataihoz, mert ezeknek nem ők az adatgazdái, de ez az akadály már elhárult – Hegedűs Zsolt hozzátette, hogy ez eddig is csak akarat kérdése volt.

A miniszter szerint egyébként már önmagában a transzparencia is segítheti a kiérkezési idők javulását. Arra nincs kitűzött, számszerű cél, hogy meddig akarnak milyen arányú javulást elérni, egy kérdésre erről azt mondta, hogy azzal már elégedett lenne, ha a ciklusa végére 10-15 százalékos javulás lenne látható.

Meg szerettük volna kérdezni, hogy miután világosan kiderült, hogy az OMSZ előző vezetése nem adott ki létező adatokat, illetve valótlanul kommunikált azokról, indult-e belső vagy hatósági vizsgálat az ügyben, de a miniszternek és a főigazgatónak el kellett mennie, mielőtt a Telex sorra került volna, így kérdéseinket írásban tettük fel. Ha érkezik rájuk érdemi válasz, beszámolunk róla.