Jön a kórházi fertőzések új, nyilvános adatbázisa, de ez nem egy egyszerű kórházi rangsor lesz
Új, átlátható és statisztikailag kiigazított platformot hoz hamarosan nyilvánosságra az NNGYK a kórházi fertőzésekről, az első ütemben az úgynevezett pontprevalencia-vizsgálat, az egészségügyi ellátással összefüggő járványok és a Clostridioides difficile-fertőzések adatai válnak majd nyilvánossá. A második ütemben a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések és a véráramfertőzések intézményi mutatóit hozzák majd nyilvánosságra, jelentette be az NNGYK.
„Az adatok nyilvánosságra hozatalának nem az a célja, hogy a kórházakat megbélyegezzük” – mondta Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos. Ehelyett az a cél, hogy az ellátás minél jobb legyen, és hogy tudják, a beavatkozások sikeresek-e, ehhez pedig tudni kell az adatokat.
„Egy végletesen meggyengült népegészségügyet vettem át, ezt örököltük” – mondta a tisztifőorvos. „Ennek a vezetését azért vállaltam el, mert olyan ígéretet kaptam, hogy a rendszert megerősítik.” Azt is hozzátette, hogy ők „erőlködhetnek bármiféle adatszolgáltatással”, ha nem kapnak kellő segítséget hozzá. „Az, hogy jelen pillanatban gyengébbek vagyunk, mint amilyennek lennünk kellene, nem ok és nem indok arra, hogy ne cselekedjünk.” Azt mondta, az Okfő új menedzsmentje ígéretet tett arra, hogy a fertőzésjelentést a kórházakon számon fogja kérni, és az egészségügyi miniszter is nagyon elkötelezett. Kiemelte, hogy a fertőzések visszaszorítása finanszírozás szempontjából is fontos, mert pénzügyi előnyökkel jár, ha kevesebb az ápolási nap, a beavatkozás és a gyógyszerköltség.
Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésnek azokat nevezzük, amelyeknél akkor még nem volt fertőzött a beteg, amikor bekerült az intézménybe. Ide tartoznak például a műtéti sebfertőzések, a katéterrel összefüggő húgyúti fertőzések, vagy egyes tüdőgyulladások is. Az ilyen fertőzések megjelenése nem egyenlő automatikusan valamilyen szakmai hibával. „A mai ellátásban egyre súlyosabb állapotú embereket tudnak kezelni és ellátni, olyanokat, akik néhány évtizeddel ezelőtt a betegségben meghaltak volna, most viszont a modern orvostudománynak hála ezt a betegséget túlélhetik” – mondta a tisztifőorvos. „Idős, krónikus betegséggel élő embereket is képesek vagyunk ellátni és gyógyítani”. Ez viszont azt jelenti, hogy a nagyon sérülékeny populáció is nagyobb arányban van jelen, ez önmagában már növeli a kórházi fertőzések kockázatát. Ráadásul ott, ahol komplexebb ellátás folyik, több az eszközhasználat, többféle invazív beavatkozás történik, ott több fertőzésre számítanak, mint az egyszerűbb betegellátásban.
Bár a fertőzések egy része megelőzhető, nem reális cél nullára csökkenteni az előfordulásukat. A jelenlegi becslések szerint legalább a 20 százaléka, de bizonyos esetekben a fele megelőzhető az ilyen fertőzéseknek.
A pontprevalencia-vizsgálat során egy adott időpontban vagy rövid időszakban azt mérik fel, hogy egy meghatározott betegcsoport mekkora részénél van jelen egy adott betegség vagy fertőzés. A kórházakban tehát egy adott napon megnézik, hogy a betegek hány százaléka szenved éppen egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésben. Ezt az Európai Unióban legutóbb 2022–2023-ban végezték el, ekkor 28 EU/EGT-ország és három nyugat-balkáni ország vett részt benne, és összesen több mint 300 ezer beteget vizsgáltak. A Clostridioides difficile pedig egy olyan baktérium, ami a bélben elszaporodva súlyos hasmenést és vastagbélgyulladást okozhat, és gyakran antibiotikum-kezelés után alakul ki a fertőzés. Spórái ellenállóak, ezért kórházi környezetben könnyen terjedhet.
A nyers adatok már korábban is rendelkezésre álltak nyilvánosan, csak nehéz volt őket megtalálni, és nyers adatok kontextus nélküli publikálása félrevezető lehet. Nem érdemes például csak ezek alapján rangsorolni a kórházakat, mert egy országos centrum komplex ellátási portfólióval más eredményeket fog adni, mint egy kisebb vidéki kórház; és az sem mindegy, hogy mennyire aktív az esetfelkutatás, hiszen az a kórház, ami jobban odafigyel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre potenciálisan magasabb fertőzőszámot is fog produkálni.
Az NNGYK éppen ezért kifejlesztett egy statisztikai módszert, ami képes súlyozni kicsit a beérkezett nyers adatokat. Surján György, a szervezet Egészségmonitorozási Főosztályának dolgozója és Ferenci Tamás biostatisztikus közösen ismertették az új módszertant, ami gyakorlatilag egy kockázatkiigazítási modell, szerintük egyedülálló a régióban, de lehet, hogy még a világon is.
„A kórházanként történő adatközlés azt sugallhatja, hogy a fertőzést mindig a kórház okozza. Ebből számos félreértés adódhat” – mondta Surján György. Valójában a fertőzés kialakulásában szerepet játszó tényezők egy része olyan, amire a kórháznak van rálátása, másik része viszont olyan, amire nincs, például hogy milyen az épületszerkezet, vagy hány ágy van egy kórteremben. Ráadásul a véletlennek is jelentős szerepe van.
Az esetösszetétel a legjelentősebb befolyásoló tényező, amit a kórház nem tud befolyásolni. Ez az ellátott betegek minden olyan jellemzőjét és azok gyakoriságát jelenti, ami befolyásolja a fertőzések kockázatát. Van, ami ebből ismeretlen tényező, és van, ami ismert, de nem áll rendelkezésre országosan adat. Van persze olyan része is, ami ismert, és adat is van rá, ezzel tudnak dolgozni az NNGYK-nál. A szakemberek az úgynevezett HBCS-ket használják a kiigazítás során, ami a homogén betegségcsoportok rövidítése, és alapvetően finanszírozási célú adat, de klinikai szempontból is releváns. Ezen kívül tudják a betegek életkorát, nemét és a kórházi tartózkodás hosszát is.
A módszertan során először kiszámolják az egyes HBCS-kben azt, hogy egy napra számítva milyen gyakran fordul elő fertőzés, figyelembe véve az életkori eloszlást és a nemek arányát is. Ha ez megvan, akkor megvan az alap standard is, amiből ki tudják számolni azt, hogy egy kórházban adott HBCS-ben mennyi beteget láttak el, mennyi lesz a fertőzések száma, ehhez lehet viszonyítani azt, hogy mennyi a jelentett esetszám. Ennek a kettőnek a hányadosa az úgynevezett SIR, amely azt mutatja meg, hogy az adott kórházban a várható esetszámhoz képest mennyi fertőzést észleltek. Ez elsősorban az adott intézmény saját várható értékéhez képest mutat eltérést, nem egy egyszerű kórházi rangsor. A 100 százalékos érték azt jelenti, hogy a tényleges és a várható esetszám megegyezik.
A SIR segítségével már meg tudják határozni az anomáliákat, és azt is, hogy mennyire tér el egy-egy intézmény a várható értéktől. Az arányszám az országos értékekhez számolódik, és ehhez viszonyítja az intézményt, de vannak hátrányai is, például az, hogy nem feltétlenül alkalmas az intézmények összehasonlítására. Előnye viszont, hogy a jövőben a segítségével célértéket tudnak majd megállapítani, például megmondhatják, hogy a következő évben egy adott fertőzésnek javulnia kell 20 százalékot, a SIR-érték pedig nem az átlaghoz, hanem az elváráshoz képest fogja jelezni a kórház helyzetét. Jelenleg a 100 százalékos SIR-érték viszont azt fogja mutatni, hogy egy intézmény az egész ország átlagához képest hogyan viszonyul. A módszer hátránya viszont, hogy csak az állami intézményekre alkalmazható, mivel a magánintézményeknél nem jelenik meg ez a HBCS-besorolás.
ECDC 2022–2023-as jelentése szerint egyébként az EGT-országokban évente nagyjából 4,3 millió beteg szerez egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést. Oroszi Beatrix szerint a döntő különbség az, hogy egy ország mekkora erőforrást fordít rá, hogy az adatokat gyűjtse, felismerje ezeket a megbetegedéseket, és utána megtegyen mindent, hogy a fertőzéseket megelőzze.
Jelenleg az adatfeltöltés és a rendszer validálása zajlik, az NNGYK-nak és a felkért szakértőknek összesen három hónap állt rendelkezésre a rendszer felépítésére és az adatok tisztítására. A kormányzat a szeptember 1-i céldátumot határozta meg a felület elindításához, Oroszi Beatrix szerint ezt tudják is majd tartani. A kórházak pár nappal korábban kapják majd meg a saját magukra vonatkozó adatokat.
Ezek az adatok alapvetően két forrásból érkeznek: a fő a hazai aktív fekvőbeteg-ellátó intézmények által egységes európai esetdefiníciók alapján lejelentett NNSR, vagyis a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer adatai. Ez a magyarországi kórházi (nosocomialis) fertőzések országos surveillance-rendszere. A kórházak ezen keresztül jelentik és követik az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket, így országos szinten is nyomon lehet követni azok gyakoriságát és változásait. Egy kórháznak a beteg hazaküldése vagy elhalálozása után 15 napja van arra, hogy a fertőzéseket lejelentse. Itt az NNGYK a fent említett Clostridioides difficile-fertőzésekről, az egészségügyi ellátással összefüggő multirezisztens kórokozó okozta fertőzésekről, a véráramfertőzésekről és olyan kiegészítő adatokról kap információkat, mint a mikrobiológiai mintavételi adatok. A másik forrás az ötévente elvégzendő pontprevalencia-felmérés.
Az infekciókontroll-tevékenységet és a jelentési kötelezettséget három rendelet támogatja, a kórházak pedig eddig sem kerülték el, hogy jelentsenek, mondta Oroszi Beatrix. Azt viszont az új rendszerrel próbálják elkerülni, hogy jutalmazza az aluljelentéseket. „El akartuk kerülni, hogy egy adatból valaki a valósnál jobb vagy rosszabb képet kapjon” – mondta. Nem az a cél, hogy kevesebb fertőzést jelentsenek be a kórházak, hanem az, hogy kevesebb forduljon elő. A kilógó értékeket meg fogják vizsgálni, és szerinte erős jelzés, ha az NNGYK valamelyik intézménynek „ránéz a körmére”.
„Magában nem lehet megmondani, hogy a nulla eset mennyire gyanús. Nem mindegy, hogy tízezer vagy tíz betegből jött ki az a nulla. A konfidencia-intervallum kérdése ezt a problémát kezeli, biztos és bizonytalan értékeket is kifejez, és vizuálisan megjeleníti a dashboardon” – mondta Ferenci Tamás. Ugyanakkor a jelenlegi rendszer nem tud különbséget tenni aközött, hogy egy kórház nem jelent, vagy hogy nulla esetet jelent, ezt a későbbiekben szeretnék majd fejleszteni.
Egyelőre évente fogják frissíteni az adatokat, de ha több forrás állna az NNGYK rendelkezésére, félévente, vagy akár negyedévente is adhatnának le frissített statisztikákat. Az új módszertant pedig tudományos szaklapban fogják ismertetni, és előtte preprint formában fel fogják tölteni egy szerverre.
Az is terv, hogy a jövőben legyen infekciókontrollra és multirezisztens-baktériumkontrollra stratégia Magyarországon, a tisztifőorvos azt ígérte, ha elkészül ilyen, akkor azt nyilvánosságra fogják hozni.
