Most már biztos, hogy Takács Péter nem mondott igazat

Most már biztos, hogy Takács Péter nem mondott igazat
Takács Péter akkori egészségügyért felelős államtitkár a mentőszolgálat Markó utcai központjában, 2023. március 27-én – Fotó: Bődey János / Telex
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

„A mentésirányítás triázsol, és a P1-es riasztás, ahol életveszély van, ott kell 15 percen belül kiérni, és [ez] nagyon-nagyon magas arányban valósul meg. Biztos, hogy 95 százalék fölött, a pontos számra most nem emlékszem, meg tudom neked nézni legközelebbre, de Magyarországon ez 95 százalékban az ország bármelyik pontján megvalósul.”

Ezt Takács Péter akkori egészségügyi államtitkár mondta egy 2025. augusztus 27-i interjúban. Már akkor sejteni lehetett, hogy valami nem stimmel ezzel, de miután az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) új vezetése a napokban öt évre visszamenőleg kiadta a mentők kiérkezési adatait, már egészen biztosan kijelenthető, hogy amit Takács mondott, az már akkor sem volt igaz. Azt persze nem tudhatjuk, hogy félreértett-e valamit, esetleg rosszul emlékezett, vagy tudatosan állított valótlanságot, ezért megkérdeztük tőle, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.

Mi szeptemberben találkoztunk ezzel a nyilatkozatával, amely két okból is érdekes volt. Egyrészt az OMSZ egy lapunknak küldött korábbi válaszában még azt is valótlanságnak nevezte, hogy egyáltalán létezik olyan szabály, hogy a legsürgősebb esetekhez 15 percen belül ki kell érni, ehhez képest Takács simán közölte még azt is, hogy ez milyen arányban teljesül. Másrészt megnéztük, hogy az államtitkár által bemondott számok hogyan viszonyulnak az egyéb ismert adatokhoz, és arra jutottunk, hogy a kettő között maximum köszönőviszony áll fenn. A probléma akkor még az volt, hogy csak becsléssel tudtuk elvégezni az összehasonlítást, mert az ehhez szükséges konkrét adatokat az OMSZ akkor még nem adta ki. Most viszont igen, így már világosan látszik nemcsak az, hogy a becslés pontos volt, hanem az is, ami ebből következik: Takács Péter számai nem tükrözték a valóságot.

Az OMSZ próbálta árnyalni, de ők se mondtak igazat

Tavaly még azért kényszerültünk arra, hogy egy becsléssel vessük össze az akkori államtitkár nyilatkozatát, mert nem volt jobb lehetőségünk. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő ugyanis másfél éve közérdekűadat-igényléssel fordult a mentőszolgálathoz, majd tavaly februárban közzé is tette annak eredményét, de akkor nem minden kért adatot kapott meg. Öt évre visszamenőleg kérte ki az adatokat mind Budapestre, mind országosan, és megkapta a kiérkezési idők átlagát és mediánját. Az egyik fontos kikért mutatót azonban nem adták ki neki: az úgynevezett 90. percentilist.

Pedig ha kiadták volna, abból Takács számai is ellenőrizhetők lettek volna, mert a percentilis és a Takács által bemondott mérőszám ugyanazt vizsgálja, csak ellentétes irányból. A 90. percentilis azt mutatja meg, hogy mi az az időtartam, amely alatt az esetek 90 százalékában kiérnek a mentők. Ha a 90. percentilis 15 perc, akkor az esetek 90 százalékához 15 percen belül kiérnek. De fordítva is megfogható a dolog: ha nem azt a kérdést tesszük fel, hogy hány percen belül érnek ki az esetek 90 százalékához, hanem hogy az esetek hány százalékához érnek ki 15 percen belül. Takács nyilatkozata a 15 percen belüli kiérések több mint 95 százalékos arányáról tehát azt is jelenti, hogy még a 95. percentilis is kisebb lenne, mint 15 perc, nemhogy a 90. percentilis, amely természetesen még kisebb.

A ki nem adott 90. percentilis azonban az OMSZ által kiadott egyéb adatok és statisztikai módszerek segítségével megbecsülhető, amit Ferenci Tamás biostatisztikus akkor meg is tett. Csakhogy ő teljesen másra jutott, mint amit Takács mondott: becslése szerint már a 90. percentilis is magasabb volt, mint 15 perc, azaz már az esetek 90 százalékához is hosszabb idő alatt értek ki a mentők, mint amit Takács az esetek 95 százalékáról mondott. Takács nyilatkozata után megkértük Ferencit, hogy a korábban kiadott adatok alapján becsülje meg kifejezetten azt az arányt is, amelyről az államtitkár beszélt. A korábban használt módszertannal ugyanis nemcsak a 90. percentilisre, de a Takács által használt, 15 percen belüli kiérkezések arányára is lehet egy becslést tenni az OMSZ által kiadott adatok alapján. A biostatisztikus ezt meg is tette, és azt az eredményt kapta, hogy a Takács által is említett Kiemelt P1 prioritási kategóriában – ahová a legsürgősebb, például az újraélesztést igénylő eseteket sorolják – a vizsgált időszak vége felé országosan 70-80, Budapesten 65-80 százalék körül alakult a becsült 15 percen belüli kiérkezési arány, ami jóval alacsonyabb, mint amit Takács mondott.

Persze mivel a tavaly februári adatigénylés és Takács nyilatkozata között eltelt bő fél év, elvileg lehetséges volt, hogy a kettő között jelentősen javultak a kiérkezési idők, és Takács arányszáma már ezeken alapult. Ezért szeptemberben Takácsra hivatkozva – hogy ne kaphassuk azt a választ, hogy nincsenek ilyen adatok – közérdekűadat-igénylést adtunk be az OMSZ-nek. Erre a szokásos időhúzás után („Adatigénylésének teljesítése, Intézményünk alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás megnövekedett jelentős igénybevételére tekintettel, a vártnál hosszabb időt vesz igénybe”) meghosszabbított határidővel, október 15-én kaptunk választ.

„Takács Péter államtitkár úr az idei adatokra utalt, mivel a kiérkezési arányok értékelése és a szolgálat teljesítőképességének megítélése szakmailag az aktuális év mutatói alapján bír relevanciával. Ennek megfelelően Budapesten a 15 percen belüli kiérkezések aránya 2025-ben több mint 95 százalék és országosan is közel 90 százalék” – írták. Ezzel szinte észrevétlenül egy kicsit máris árnyalták Takács szavait, hiszen ő „az ország bármelyik pontján” „95 százalék fölött”-et mondott, az OMSZ viszont országosan „közel 90” százalékot. Az öt évre visszamenőleg, országos–budapesti bontásban kért adatigénylésünket ezzel persze nem teljesítették, és erre az általunk megkeresett Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság sem kötelezte őket, így elengedtük a dolgot.

Most már tudjuk

Azóta viszont fordulat állt be: a mentőszolgálatnál júniusban vezetőváltás történt, az új főigazgató és kommunikációs igazgató transzparens kommunikációt ígért, Kunetz Zsombor pedig újra beadta az adatigénylését – és ezúttal a korábban hiányzó adattípust is megkapta, de már friss adatokkal. Így viszont Takács és az OMSZ korábbi állításai közvetlenül, tényadatok alapján ellenőrizhetővé váltak. És mint ebből kiderült: egyikük sem mondott igazat.

Mivel októberi válaszában az OMSZ azt írta, „Takács Péter államtitkár úr az idei adatokra utalt”, mi is ezeket néztük meg. Takács augusztus végén nyilván az évből addig eltelt időszakról beszélhetett, míg az OMSZ válasza már szeptemberi adatokra is utalhatott, de ez lényegében mindegy is, mert szeptemberig bezárólag egyetlen hónapban sem volt a 90. percentilis országosan nemhogy 15, de még csak 18 perc alatt sem, azaz – megfordítva – egészen biztosan nem állt fenn olyan helyzet, hogy a 15 percen belüli kiérkezések aránya országosan „közel 90” százalék lett volna, mint ahogy az OMSZ állította, olyan meg pláne nem, hogy az ország minden pontján „95 százalék fölött” volt, mint ahogy Takács mondta.

Az OMSZ új vezetése által kiadott táblázat a cikkünk szempontjából releváns adatokra szűkítve így néz ki; az utolsó, kijelölt oszlopban láthatók a 90. percentilis értékei:

Forrás: OMSZ
Forrás: OMSZ

Mint látható, a 90. percentilis egyetlen esetben sem volt ebben az időszakban 15 perc alatti, a legalacsonyabb érték 18,39 perc volt, a vizsgált időszak átlaga pedig 18,92 percre jön ki. Márpedig ha több mint 18 perc, amíg kiérnek az esetek 90 százalékához, akkor értelemszerűen lehetetlen, hogy kevesebb mint 15 perc legyen, amíg kiérnek a 95 százalékához.

Természetesen mindenki annak örülne, ha minél nagyobb arányban minél kevesebb idő lenne, amíg a mentők kiérnek a legsürgősebb esetekhez. A mentőszolgálat teljesítményét mérő adatok viszont akkor is közérdekűek, ha van mit javítani rajtuk, és ha valaki ezek nyilvánosságát hiányolja, az nem támadás a mentőszolgálat, pláne nem a mentők ellen. A működést jellemző adatok nyilvános közlése építi az adott szervezet iránti társadalmi bizalmat. Ezek eltitkolása vagy elkenése ezzel szemben rombolja a bizalmat, aminél csak egy dolog rombolja még jobban: ha nem mondanak igazat róluk.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!