Magyar Péternek csillapítania kell azt az elvárást, hogy a választói már börtönben látnák Orbán Viktort

Bilincs, bilincs, rács, rács – üzente a választási kampány alatt Magyar Péter Mészáros Lőrincnek, Matolcsy Györgyéknek és más Fidesz-közeli szereplőknek. A Tisza Párt a rendszerváltás és az elszámoltatás ígéretével, az Út a börtönbe programmal nyert áprilisban, és ezzel igen magasra tette az elvárásokat. Nem véletlen, hogy a választók széles tömegei már a felelősök megnevezését és mihamarabbi felelősségre vonást követelik.

Telik az idő, a választók egy része kezd türelmetlen lenni, közben Hadházy Ákos és sokan mások már rég letartóztatásban látnák Orbán Viktort, Rogán Antalt és az előző rendszer vezetőit. Csakhogy ez a jogállami keretek között nem megy ilyen gyorsan, és Magyar Péter kénytelen hűteni az elvárásokat. A következő időszakban kulcsfontosságú kérdés lesz, hogy meddig tart ki a választók türelme, illetve a Tisza Párt hogyan tudja ezt az igényt kielégíteni.

Mindezt Magyar Péter is érzi. Az országjárása első, veszprémi fórumán hosszasan beszélt arról, hogy milyen előrelépések történtek az elszámoltatás területén. Szerinte a kormányváltás óta a rendőrség, a NAV és az ügyészség elkezdte leporolni a korábban félretolt aktákat, az új legfőbb ügyész megválasztása után még magasabb fokozatra kapcsolhatnak a nyomozó hatóságok, és hamarosan megkezdi a munkáját a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal.

Azzal igyekezett nyugtatni az elégedetlenkedőket, hogy a jogállamot csak jogállami módszerekkel lehet visszaépíteni, és bár szerinte sokakban él a késztetés, „hogy kattanjanak a bilincsek”, az igazságszolgáltatás nem úgy működik, hogy csak úgy börtönbe zárnak valakit.

„A filmekben sem mindig az első tíz perc a legizgalmasabb és a legjobb. Lesz itt még sok minden, amit esetleg nem tudnánk elképzelni, dolgozni fognak a hatóságok”

– ígérte a tiszás tábornak Magyar.

Néhány hete a parlamentben is védelmébe vette Unger Annát, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét, aki a bizottsági meghallgatásán úgy fogalmazott: badarság azt gondolni, hogy hat éven belül jogerős bírósági ítéletek születnek. Ebben kétségtelenül igaza van Ungernek, például az elmúlt évek egyik legnagyobb korrupciós botránya, a Völner–Schadl-ügy lassan öt éve indult, de még mindig csak a tanúk meghallgatásánál jár az elsőfokú bíróság.

Magyar Péter szerint jogos az a társadalmi igény, hogy ne 10-15 év alatt szülessenek jogerős ítéletek, és ezért azt ígérte, hogy minden eszközt és erőforrást biztosítanak a rendőröknek, az ügyészeknek és a bíróknak, hogy felgyorsuljanak az eljárások. Ígérete szerint a gyorsítás érdekében módosítani fogják a büntetőeljárási törvényeket, a javaslatot hamarosan benyújtják az Országgyűlésnek. Magyarnak azt kell elérnie, hogy a választói továbbra is elhiggyék: nem marad el a kampányban ígért felelősségre vonás, mint ahogyan az 2002-ben vagy 2010-ben történt. Ennek a széles körű választói igénynek a kielégítésére több politikai eszközt is igyekszik bevetni a Tisza és a kormány.

Az egyik leglátványosabb eszköz a parlamenti vizsgálóbizottságok lehetnek, amelyek jogköreit már egy májusi törvénymódosítással kiszélesítették. Az új szabályok szerint kötelező a vizsgálóbizottság előtt megjelenni, és igazat mondani. Ha a beidézett személy nem megy el, előbb pénzbüntetést kap, majd a vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti a rendőrségi elővezetését is. Ha pedig valaki szándékosan megtéveszti a bizottságot, vagy nem adja át a kért adatokat, akár börtönbüntetést is kaphat. A vizsgálóbizottságok nem bíróságok, nem tudnak senkit börtönbe csukni, de arra alkalmasak lehetnek, hogy az előző rendszer politikusainak nyilvános ülésen kelljen kellemetlen kérdésekre válaszolniuk, magyarázkodniuk, majd a végén a bizottság egy jelentésben megnevezze az adott ügy politikai felelőseit.

Az elmúlt hetekben több vizsgálóbizottság is megkezdte a munkáját, és hamarosan nyilvános ülésen hallgatják meg az MNB-botrányról Kósa Lajost és Bánki Eriket, a kegyelmi ügyről Balog Zoltánt és Polt Pétert, míg Toroczkai László korábbi ígérete szerint a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság elé idézné Orbán Viktort, Gyurcsány Ferencet, Rogán Antalt és Völner Pált is.

A bizottságok hatékony működését ugyanakkor nehezítheti, hogy paritásos alapon működnek, azaz a tagok között egyenlő létszámban vannak jelen a kormánypárti és az ellenzéki képviselők. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben a Mi Hazánk képviselőjének szavazatán múlhat, hogy kiket hívnak meghallgatásra a bizottság elé. Az MNB-botrányt feltáró bizottságban a mi hazánkos Apáti István nem támogatta, hogy az üggyel rengeteget foglalkozó Transparency International Magyarország legyen a szakértő, és eddig számos fajsúlyos politikai szereplő behívása sem került napirendre.

A kormány másik, csúcsra járatott eszköze a választói elvárások menedzselésére a kommunikáció. Magyar Péter az elmúlt hónapokban minden alkalmat és fórumot megragadott arra, hogy beleégesse a választók tudatába az Orbán-kormány és a Fidesz bűneit. Azzal, hogy folyamatosan napirenden tart egy-egy botrányt, a választók úgy érezhetik: történik valami az adott ügyben, még ha tényleges következmények egyelőre nincsenek is. Ennek jó példája, hogy

a miniszterelnök a parlamentben hétről hétre rátolja a gazdasági, társadalmi problémák felelősségét az előző kormányra, legyen szó energetikáról, gyermekvédelemről vagy az egészségügyről.

A harmadik eszköz a választói igények kielégítésére a bizonyítékok és eddig eltitkolt dokumentumok megosztása a nyilvánossággal. Ebbe a körbe sorolható a civil szervezeteknek juttatott állami támogatásokat bemutató térképes adatbázis, és a minősített kormányzati dokumentumok, határozatok közzététele.

Az elmúlt hónapokban több, politikailag érzékeny ügyben is lépett a kormány: nyilvánosságra hozták a 2024-es kegyelmi ügy dokumentumait, a Vitnyédre tervezett menekülttáborról szóló kormánydöntéseket, és legutóbb azokat a minősített kormányhatározatokat, amelyekkel az Orbán-kormány mintegy 65 milliárd forint értékben rendelt kutatásokat, elemzéseket és tanácsadást a Fidesz-közeli Századvégtől. Az elmúlt hetekben bemutatták, hogy mire költötte az adófizetők pénzét a már felszámolt Szuverenitásvédelmi Hivatal: Lánczi Tamás egy év alatt harminckétszer ült be ugyanabba a japán étterembe, helyettese útikönyveket és egy 49 500 forintos limonádét vásárolt.

A negyedik eszköz a cselekvés: átvilágításokat, vizsgálatokat indítottak a minisztériumokban, állami cégekben és intézményekben, és jó pár, évek óta ismert ügyben tettek feljelentést. A kormány honlapján feljelentésösszesítő aloldal működik, amely szerint a minisztériumok szeptember 8-ig huszonnégy ügyben fordultak a rendőrséghez, ezek számításaik szerint 2208 milliárd forint közpénzt érintenek. A rendőrséghez fordultak egyebek között a Covid alatt beszerzett lélegeztetőgépek, a Fidesz-közeli Kommentár Alapítvány 28 milliárd forintos állami támogatása, az M6-os autópálya koncessziós szerződése és Szijjártó Péter magángépes utazásai miatt. A feljelentések arra is alkalmas eszközök, hogy napirenden tartsák az adott témát.

A feljelentéseknek és a dokumentumok bemutatásának azonban csak akkor van értelme, ha lesz következmény is, és például nyomozás indul. A Szuverenitásvédelmi Hivatal kommunikációs költései miatt hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a rendőrség, és eljárást folytatnak a Fradiváros-projekt 25 milliárd forintos állami támogatása ügyében is.

Az elszámoltatásra éhező tiszás választóknak valószínűleg ennél is nagyobb elégedettséget okozna, ha azt látják, hogy vezetőszáron visznek el fideszes politikusokat és Fidesz-közeli szereplőket a rendőrök. Erre is volt példa az elmúlt hónapokban. Az NKA-ügyben már kilenc embert tartóztattak le, köztük Bús Balázst, a testület volt alelnökét, korábbi óbudai polgármestert és Fásy Ádám feleségét, Fásyné Gurzó Máriát. Az ukrán pénzszállítók ügyében júniusban gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt vezetőjét, aki azóta a Fidesz biztonsági igazgatója lett.

Kedden szokatlan módon Magyar Péter jelentette be, hogy előállították „Tiborcz István üzlettársát, Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigazgatóját” az úgynevezett Volánbusz-ügyben. Az ügyészség később megerősítette, hogy három személyt vettek őrizetbe.

Minden ehhez hasonló történéssel nyer egy kis időt Magyar, és a közösségi médiát ellepi a tiszások véleménye, hogy pontosan erre szavaztak április 12-én, ezt várták a Tiszától.

A legtöbb szavazót azonban valószínűleg továbbra is az foglalkoztatja, hogy mi lesz Orbán Viktorral, akit a miniszterelnök jó pár alkalommal a fideszes maffia fejének nevezett a parlamentben.