Az MNB-botrányt vizsgáló bizottság nem kérte fel közös szakértőnek a Transparency Internationalt
Nem kérte fel közös bizottsági szakértőnek a Transparency International Magyarországot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság, amely csütörtöki ülésén arról is döntött, hogy meghallgatásra idézi Bánki Erik és Kósa Lajos volt fideszes képviselőket – írta az MTI.
Csőszi Attila, a vizsgálóbizottság tiszás elnöke még szerdán jelentette be, hogy a kormánypárt képviselői a Transparency Internationalt kérik fel bizottsági szakértőnek. A felkérés hírére a Transparency International is reagált a Facebook-oldalán. „Szervezetünk örömmel vesz részt a bizottság munkájában annak érdekében, hogy feltárjuk a több, mint egy évtizede indult bankrablás részleteit” – írták szerdán.
A KDNP-s Hargitai János a szerdai ülésen a GKI Gazdaságkutató Zrt.-t javasolta. A mi hazánkos Apáti István viszont közölte, hogy nem tartja helyesnek „nemzetközi pénzügyi körök által finanszírozott” szakértők megbízását, ezért mindkét javaslatról szóló szavazás során tartózkodni fog. Így a testület a Transparency International felkérését 3 igen, 0 nem és 3 tartózkodás mellett, míg a GKI felkérését 2 igen és 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett nem támogatta.
Sopov Ildikó, a bizottság egyik tiszás tagjai megint javasolta Bánki Erik volt fideszes képviselő meghallgatását, Apáti István és a tiszás Weigand István pedig szintén fenntartotta a Kósa Lajos meghallgatására vonatkozó javaslatát. Bánki és Kósa meghallgatásáról a vizsgálóbizottság egyaránt 4 igen, 0 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett döntött.
A parlament gazdasági bizottságnak akkori elnökeként Bánki Erik nyújtotta be 2016-ban az MNB-törvény módosítását, Kósa Lajos pedig a törvényt megszavazó Fidesz frakcióvezetője volt akkor, ő tette azt a kijelentést 2016-ban, miszerint „az a pénz elvesztette közpénz jellegét”.
Augusztus 26-án, szerdán kezdte meg munkáját a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság. A vizsgálóbizottság tagjai csak országgyűlési képviselők lehetnek, és a testületnek paritásos alapon kell működnie, azaz ugyanannyi képviselőt delegál a kormánypárt, mint az ellenzék.
Csőszi Attila korábban azt hangoztatta, hogy a vizsgálóbizottság feladata nem az, hogy átvegye a nyomozóhatóságok szerepét, nem is terveznek együttműködni az ügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával, amelyek jelenleg két nyomozást is indítottak az MNB-ügy kapcsán, egyet pénzmosás, egyet hűtlen kezelés gyanújával. A vizsgálóbizottság inkább az MNB-ügy „politikai szálait” akarja felgöngyölíteni, vagyis hogy kik voltak az MNB és alapítványai körüli több százmillió forintos közpénzherdálás és magánzsebekbe juttatás politikai felelősei, fő résztvevői és haszonélvezői.
Az MNB-ügyet a Telex több cikkben részletesen feldolgoztuk, sőt egy filmben is elmagyaráztuk, hogyan kerülhetett magánkörökhöz és éghetett el több százmilliárd forint közpénz. Ebben a videóban pedig azt foglaltuk össze, mi történt A nagy játszma című filmünk megjelenése óta az MNB-ügyben.
