Unger Anna: Azokat is nevén kell nevezni, akik asszisztáltak a közvagyon eltüntetéséhez
Unger Anna Róza szerint egy újonnan létrejövő demokrácia nem lesz tartósan konszolidált, ha nincs elszámoltatás, mivel Magyarországon nem egyszerű korrupció volt. Ligeti Miklós után a politológust hallgatta meg az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára.
Unger 10 éve behatóan foglalkozik a magyarországi korrupcióval, kényszerűségből jól ismeri az autoriter rezsimek kialakulását és ezek lebontásának feltételeit. A politológus szerint az elmúlt időszak korrupciója nem írható le egyszerűen elszigetelt vesztegetési ügyek sorozataként, ennél jóval mélyebb folyamat zajlott, a politikai hatalom, az állami intézmények és egyes gazdasági szereplők működése olyan rendszerbe szerveződött,
amiben a gazdasági erőforrásokat politikai hatalom megszilárdítására, a politikai befolyást pedig további gazdasági előnyök megszerzésére lehetett használni.
A már ismert korrupciós ügyeket is vizsgálni kell majd, de az új hivatal hozzáadott értékét inkább az jelentené, ha fel tudná tárni és össze tudná rakni az ezek mögött álló intézményi és döntéshozatali láncokat.
„Kik voltak azok a szereplők, akik ehhez asszisztáltak? Ki volt az ügyész, aki nem indított eljárást, a jegybankban ki volt az, aki nem támogatta a vagyonvesztést, de mégsem tett ellene semmit?” – kérdezte Unger, aki szerint nevükön kell nevezni a szereplőket: hivatalban lévő szereplők azért kaptak fizetést, hogy megvédjék a közvagyont, és ezt nem tették meg. Ezután arról beszélt, hogy badarság azt gondolni, hogy hat év alatt jogerős ítéletek lesznek, de a hat év arra elegendő lesz, hogy feltárják a visszaéléseket, és eljussanak a vádemelésekig.
Unger is kapott kérdéseket a képviselőktől, amelyekre válaszolva arról beszélt, hogy szeretné tiszteletben tartani a törvény által meghatározott elnöki és elnökhelyettesi jogköröket. A leendő elnöknek négy elnökhelyettessel együtt kell kialakítania az NVVH szakmai koncepcióját, így felelőtlenség lenne egyedül válaszolnia például arra, pontosan mekkora létszámot képzel el.
A legnagyobb bűnnek a magántőkealapokat gondolja. „Ott tényleg talicskába tették a pénzünket, és eltolták.” Az ezekbe rejtett pénzekről azt mondta, hogy véget kell vetni annak a hozzáállásnak, hogy „a közvagyon nem közkézben van jó helyen”. Konkrét ügyeket, koncessziókat tervez végignézni, nem konkrét személyeket akar vizsgálni.
Egy éven belül szeretné az összes nagy állami szerződést átnézni, mivel ezektől egy éven belül még visszaléphet a kormány.
„Sok mindent mondtak már rám, nem vagyok kedves, azt hiszem, ez most előny. Nem szeretem a nagy csinadrattákat, én azt szeretem, ha meg van csinálva a munka” – mondta Unger. Szerinte az elnöknek nem látszania kell, hanem meg kell tudnia szervezni a munkát, amire ő képes lenne, emellett nagyon fontos feladata lenne az elnöknek, hogy morális falat építsen a hivatal köré, ahol senkit nem enged be, aki megkörnyékezhetné őt. „Kérdezzék meg a hallgatóimat, érdemes-e engem megvárni a folyosón” – zárta a meghallgatását.
