Ligeti Miklós: Nem csupán az elmúlt 16 évet kell vizsgálni, hanem időhatár nélküli a feladat
Nem biztos, hogy minden felelős végelszámoltatható, és nem minden vagyont lehet visszaszerezni, de fontos a múlt vizsgálatán keresztül megérteni, hogy mi történt, mi tette lehetővé a közvagyonsértést – többek között erről is beszélt Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője, az NVVH egyik elnökjelöltje az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságában kedd reggel tartott meghallgatásán.
Ligeti bemutatkozásában arról beszélt, hogy nem pályázott volna a pozícióra, ha a vagyonvisszaszerzés ne lenne megvalósítható. Nemcsak elsöprő erejű társadalmi igény és elvárás az elszámoltatás, de most megvan erre a politikai szándék és akarat is, mondta a feladatról. „A hivatalnak a legjobb koponyákat kell megszereznie.”
Az NVVH munkájáról azt mondta, hogy nem egy „NER-telenítési hivatal” jön létre, szerinte nem lehet boszorkányüldözésként értelmezni, vagy azzá átalakítani a jogi folyamatokat.
A hivatal működését Ligeti szerint mindenféle közvagyonkárosító tevékenységre ki kell bővíteni, és nem csak az elmúlt 16 évet kell vizsgálni, hanem időhatár nélkül kell ezt megtenni.
A jelöltet a bemutatkozása után a képviselők kérdezhették. Kapott kérdést többek között a hivatal első feladatairól, a lehetséges visszaélésekről, illetve hogy mikorra várja az első vád benyújtását. Ligeti Miklós azt mondta, hogy az NVVH első feladata a NER alatt elveszett közbizalom visszaállítása lesz. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is a bíróság kontrollja alatt fog állni, így „nem látom, miért kéne ettől a hivataltól jobban félni, mint bármelyik másiktól” – mondta. A visszaélésektől nem tart, olyan embereket kell alkalmazni, akik a jó felhatalmazást jó dolgokra fordítják.
Az első vád benyújtása nem a hivatal vezető testületének megválasztását követő hetekben fog megtörténni, viszont minél hamarabb munkába kell állniuk. „Úgy kell majd kihajóznunk, hogy még támasztjuk az árbócot” – mondta. Nem ígért határidőt az első vád benyújtására, ezt akkor fogják megtenni ha a vádemeléshez szükséges mennyiségű bizonyíték rendelkezésre fog állni, konkrét időpontot nem akart ígérni.
A sajtónyilvánosság, a hivatal működésének átláthatósága nagyon fontos, ugyanakkor a felderítési szakaszban csak akkora nyilvánosságot lehet garantálni, ami nem veszélyezteti magát a nyomozást. A bírósági tárgyalás viszont nyilvános szakasz lesz. Habár Ligeti tisztában van vele, hogy előszeretettel hozzák bilincsben és vezetőszáron kiemelt ügyek vádlottjait, nem biztos benne, hogy ennek a hivatalnak ilyen látványelemekkel kellene-e majd operálnia.
Amennyiben ráesik a választás, úgy a hatéves ciklusa végén akkor lesz nyugodt, ha a hivatal hatékonyan beilleszkedik a társhatóságok rendszerébe, hatékonyan együttműködik más szervekkel és olyan kereseteket nyújt be vagyonvisszaszerzésre, amiket a bíróság visszaigazol.
A kiválasztási folyamatban tanácsadóként négy civil szervezet is részt vesz, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és – a Mi Hazánk frakciójának javaslatára – a Magyarok Világszövetsége. A meghallgatáson ezek a civil szervezetek is tehettek fel kérdéseket.
A TASZ-tól két kérdést tettek fel Ligetinek: hol van az a szint, amikor a lefoglalt vagyont hasznosítani lehessen a jogerős ítélet előtt, valamint a hivatal munkavállalóinak kiválasztásakor hogyan döntene, ki az, aki még jöhet? Az első kérdésre Ligeti azt válaszolta, hogy a legnagyobb kihívás éppen az lesz, hogy ha sikerül megtalálni az eltulajdonított közvagyont, akkor mi történjen ezzel a vagyonnal.
„Az ítélet nélküli elkobzás az egész EU-ban dilemma.” Erre a hivatalnak ki kell majd dolgoznia egy stratégiát.
A K-Monitor képviselője azt kérdezte, mit tekint vagyonvisszaszerzés szempontjából a legnagyobb kihívásnak, hány munkavállalója lehet a hivatalnak, valamint az esetleges vádalkukról kérdezte Ligetit. „A bűnbánattal nem lehet a teljes bűntelenséget elérni”, mondta utóbbira Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
A Magyarok Világszövetsége a letelepedési kötvényekről, a külföldi multiknak adott támogatásról, a magántőkealapokról és a külhoni magyar szervezeteknek adott támogatások útjáról kérdezte Ligetit.
Liget szerint bizonyos döntések következményei utólag már nem vagy csak részben tehetők jóvá, példaként említette a koronavírus-járvány idején történt, mintegy 160 milliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzést, ebben épp kedden tett feljelentést Orbán Anita külügyminiszter.
Ligeti nem akart becslésekbe bocsátkozni arról, hogy összesen mekkora vagyon tűnhetett el az utóbbi években és ebből mennyit lehet visszaszerezni. Azt viszont vállalható célnak tartaná, ha a bizonyíthatóan visszaéléseken keresztül megszerzett vagyon akár felét sikerülne visszaszerezni. Összehasonlításként a nemzetközi gyakorlatban a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány visszaszerzésének aránya gyakran csak 10 százalék, mondta.
Kedden 9 órától hallgatja meg az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága azokat a pályázókat, akik a legtöbb pontot kapták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki tisztségére való pályázás során. A bizottság hétfőn három alkalmas jelöltet nevezett meg az NVVH vezetésére, de Jancsics Dávid korrupciókutató hétfő este visszalépett, így kedden Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi vezetőjét, Unger Anna Róza politológust, valamint a Tisza frakció jelöltjét, Sárvári Nicholast fogják meghallgatni. A meghallgatásokról szóló frissülő cikkünket itt olvashatja.
