Ligeti Miklós beszédével kezdődött a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökjelöltjeinek parlamenti meghallgatása

Kedden 9 órától hallgatja meg az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága azokat a pályázókat, akik a legtöbb pontot kapták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki tisztségére való pályázás során. A bizottság hétfőn három alkalmas jelöltet nevezett meg az NVVH vezetésére, de Jancsics Dávid korrupciókutató hétfő este visszalépett, így kedden Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi vezetőjét, Unger Anna Róza politológust, valamint a Tisza frakció jelöltjét, Sárvári Nicholast fogják meghallgatni.

Elsőként Ligeti Miklós állt a bizottság elé, nyolcperces bemutatkozásával kezdődött a meghallgatás. Beszéde elején megköszönte a megelőlegezett bizalmat a bizottság részéről. Szerinte nem pályázott volna a pozícióra, ha a vagyonvisszaszerzés ne lenne megvalósítható. Nemcsak elsöprő erejű társadalmi igény és elvárás az elszámoltatás, de most megvan erre a politikai szándék és akarat is, mondta a feladatról. „A hivatalnak a legjobb koponyákat kell megszereznie”.

Ez nem egy „NER-telenítési hivatal”, mondta Ligeti, szerinte nem lehet boszorkányüldözésként értelmezni vagy azzá átalakítani a jogi folyamatokat. Mindenféle közvagyonkárosító tevékenységre ki kell bővíteni a hivatal működését és nem csupán az elmúlt 16 évet kell vizsgálni, hanem időhatár nélküli a feladat.

Ezután a képviselői kérdések következtek. Ligeti szerint az NVVH első feladata a NER alatt elveszett közbizalom visszaállítása lesz. „Nem látom, miért kéne ettől a hivataltól jobban félni, mint bármelyik másiktól”, mivel a hivatal is a bíróság kontrollja alatt fog állni. Olyan emberek kellenek a hivatalba, akik a jó felhatalmazást jó dolgokra fordítják, így a visszaélésektől nem tart. Az első vád benyújtása nem a a hivatal vezető testületének megválasztását követő hetekben fog megtörténni, viszont minél hamarabb munkába kell állniuk. „Úgy kell majd kihajóznunk, hogy még támasztjuk az árbócot.”

A Fidesz és a KDNP korábban írásbeli tájékoztatást adtak arról, hogy nem fognak részt venni a meghallgatás-sorozat bizottsági ülésein. A kiválasztási folyamatban tanácsadóként négy civil szervezet is részt vesz, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és – a Mi Hazánk frakciójának javaslatára – a Magyarok Világszövetsége.

Bár Jancsics Dávidot az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság alkalmasnak találta, hétfőn visszalépett az elnökjelöltségtől. Szerinte az elszámoltatáshoz „egy ügyész/nyomozó alkatú” elnök, sőt „egy kérlelhetetlen pitbull” kell. Hozzátette: „Az én hátteremmel, tudásommal leginkább egy hosszú távú antikorrupciós intézményrendszer kidolgozásához/vezetéséhez tudnék hozzájárulni. Remélem, valamikor majd lehetőségem nyílik rá.”

Így zajlik a kiválasztás

Csütörtökön és pénteken kétnapos rendkívüli ülést tart a parlament, a képviselők ekkor választhatják meg az NVVH vezetőit.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőit az Országgyűlés szavazza majd meg titkos szavazáson, de mire a jelöltek nevei a parlament elé kerülnek, a kiválasztási folyamat érdemi része már véget ér. Abban, hogy kiket jelölnek egy-egy posztra, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága dönt.

Az elnöki pozícióra 96-an, az elnökhelyettesi posztra 68-an pályáztak. A jelentkezőket először a bizottság tagjai és az Országgyűlési Hivatal dolgozói szelektálták. Az elnöki pozíciónál ugyan nem várják el, hogy a jelentkező ügyész legyen, de meg kell felelnie az ügyésszé választás feltételeinek, illetve jogi, gazdasági, államtudományi, politikatudományi vagy egyéb társadalomtudományos végzettsége és gyakorlata kell legyen. A parlamenti pártok frakciói is jelölhettek, a Tisza Párt frakciója Sárvári Nicholast, a Kanadai Kereskedelmi Kamara Magyarországon nevű szervezet elnökét jelölték a posztra.

Azoknak a pályázatait, akik a feltételeknek megfeleltek, hétfőn zárt ülésen nézte át a bizottság. A testület tagjai pontozták a jelölteket, a meghirdetett öt posztra (egy elnök, négy elnökhelyettes) a három-három legtöbb pontot szerzett jelölt juthatott tovább. (Kettőnél, a vádemelési és fellebbezési elnökhelyetteseknél érvénytelen lett a pályázat, Hantosi István, a bizottság tiszás elnöke a Parlamentben tartott hétfői sajtótájékoztatón arra utalt, hogy azért nem neveztek meg itt jelölteket, mert túl kevés pályázat érkezett.)

A meghallgatások után a bizottság minden pozícióra egy embert javasol az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés plenáris ülése várhatóan pénteken, titkos szavazással dönt a jelöltekről. Hantosi István a Telexnek azt mondta, hogy a döntésben Magyar Péternek nincs vétójoga, de képviselőként természetesen ő is szavaz majd róluk. A kétharmados parlamenti többség miatt a Tisza ebben a bizottságban is tud az ellenzék nélkül dönteni, nincsenek rákényszerülve arra, hogy kompromisszumot kössenek más parlamenti erőkkel.

A három elnökjelölt hátteréről és a kiválasztási folyamat részleteiről hosszabban ebben a cikkben írtunk.