Az expunk, az igazgató és a politológus – ők az esélyesek a vagyonvisszaszerzési hivatal élére

„A motivációm, hogy végre egyszer csináljuk meg rendesen az elszámoltatást, ha már például 1990-ben elmaradt”

– ezzel indokolta nemrég Ligeti Miklós azt, miért akar a vagyonvisszaszerzési hivatal elnöke lenni. A jogász, kriminológus és közgazdász Ligeti a hazai korrupcióellenes küzdelem egyik legmeghatározóbb alakja, így nem is annyira meglepő, hogy az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága Unger Anna Róza és Jancsics Dávid mellett őt nevezte meg a három esélyes elnökjelölt egyikének. A szervezet létrehozását Magyar Péter már a kampányban belengette, a Tisza-többségű Országgyűlés pedig július végén meg is szavazta. A széles jogkörökkel, így vádemelési jogosultsággal is felruházott hivatal célja a közvagyon védelme, a jogellenesen elidegenített vagyon felkutatása és a közvagyonnal kapcsolatos visszaélések feltárása.

Ligeti jogászi pályáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett cum laude diplomával alapozta meg 2002-ben, majd szakvizsgája után az Országos Kriminológiai Intézet tudományos segédmunkatársaként tevékenykedett. A Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány idején 2007-től az államigazgatásban dolgozott. Titkárságvezető, osztályvezető, majd főosztályvezető volt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban, aztán a Belügyminisztériumban. 2012-ben csatlakozott a Transparency International Magyarországhoz jogi vezetőként.

„Magyarországon nem az ellopott vagyonok és az ellopott pénz mennyisége a legsúlyosabb tehertétel, amit a NER hátrahagy, hanem az, hogy megteremtették a korrupció büntetlenségét. Mindig is ez volt az Orbán Viktor által adható legnagyobb kegy. Vagyonokat bárkinek adhatott, vagyonokat sokkal többen szerezhettek bizonyos fokú helyezkedéssel, mint a vagyon megszerzésének büntetlenségét” – mondta a műsorban Ligeti Miklós. Igaz, ugyanebben a műsorban beszélt arról is, hogy személy szerint Orbán Viktort nehezen látja megfoghatónak, esetleg hivatali visszaéléssel lehet meggyanúsítani.

Ligeti Miklós hétfőn a Telex megkeresésére annyit mondott: amíg nem zárul le a kiválasztási folyamat, nem kíván nyilatkozni.

A politológus

Ez nem bosszút jelent, de ha nem történik meg, akkor a Tisza elveszítheti a politikai legitimációját

– nem sokkal a választás után mondta ezt egy rendezvényen a felelősségre vonásról és az elszámoltatásról Unger Anna Róza, aki szintén esélyes a vagyonvisszaszerzési hivatal elnöki posztjára. Kifejezetten korrupciós témában Unger eddig nem igazán nyilatkozott. Unger a Telex megkeresésére hétfőn a bejelentés után azt mondta: arról, hogy miért pályázott és milyen elképzelései lennének a NVVH élén, részletesen beszámol a holnapi bizottsági ülésen, politikai támadásokra pedig nem számít.

A nyilvánosságban leginkább politikai elemzőként ismert Unger az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett 2003-ban politológus diplomát, majd 2018-ban politikatudományi doktori fokozatot. Fő kutatási területe a demokrácia elmélete és gyakorlata, különös tekintettel a közvetlen demokrácia, a választások, valamint az amerikai politika témaköreire. Demokráciakutatóként és választási szakértőként rendszeres vendége a témával foglalkozó, civil szervezetek és agytrösztök által szervezett rendezvényeknek.

Az egykori punk

„Egy ilyen lakótelepi gyerek, aki a tinédzserkorát punkbandákban töltötte, talán olyasmikbe is beleláthat, amikbe egy jól szituált egyetemista aligha. Ötven interjút készítettem a kispesti futballhuligántól az alkoholista kisvállalkozón át államtitkárig. Alsóbb osztálybeliként könnyedén megérteted magad, megbíznak benned, elmondanak olyan dolgokat is, amit másnak talán nem. Egy társadalomtudós számára nagy adomány ez.” Ezt még 37 évesen mesélte az akkori Indexnek Jancsics Dávid. Akkor már közel egy éve volt hatalmon a második Orbán-kormány, ő pedig már New Yorkban élt, ahol a doktoriját írta, mégpedig a magyarországi korrupcióból.

Az Uj Péter által jegyzett akkori Index-cikk szerint Jancsics lőrinci munkáscsaládból származik, a nagypapa és az apuka is a közeli BKG (Budapesti Kőolajipari Gépgyár) melósa volt. A Havannával szemközti Lakatos lakótelepen laktak. Jancsics fiatalon a Leukémia nevű punkzenekarban basszusgitározott. Miután a hazai punkmozgalom szétesett, Jancsics egyetemre ment. Az ELTE-n szerzett szociológus diplomát 2006-ban, majd a City University of New Yorkon doktori fokozatot, szintén szociológiából. Tanított többek között a Jay College of Criminal Justice-ban és a Rutgers Egyetemen, jelenleg pedig a San Diegó-i Egyetem egyetemi tanára. Kutatási szakterülete a korrupció és egyéb informális gyakorlatok.

Az elmúlt években többször nyilatkozott a sajtóban mint korrupciókutató.

Magyarországon az állam a korrupció legaktívabb szereplője, méghozzá úgy, hogy klánok, azaz családok ejtették foglyul, akiknek érdekeit rendre legalizálja a politikai hatalom, az államszervezet.

Ezt 2025-ben nyilatkozta a Forbesnak nem sokkal azután, hogy A korrupció szociológiája címmel megjelent a könyve. Néhány hónapja a Telex After adásában is beszélt zenészi és kutatói pályájáról.

Egy 2022-es interjúban azt mondta az Átlátszónak, hogy szerinte „a lakosság kilencven százaléka nagyon jól látja, hogy mi zajlik itt, hogy a NER-be van becsatornázva minden. Van, aki azt mondja erre, hogy korrupció van, és van, aki azt, hogy ez nem korrupció, ez a normális ügymenet, az új elit létrehozása. Ez csak nézőpont kérdése, a lakosság döntő többsége elfogadta, hogy itt kell élnünk, és ha itt élünk, akkor a közbeszerzések és egyéb állami erőforráselosztások így zajlanak, és kész”.

Ez lesz a kiválasztás menete

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőit az Országgyűlés szavazza majd meg titkos szavazáson, de mire a jelöltek nevei a parlament elé kerülnek, a kiválasztási folyamat érdemi része már véget ér. Abban, hogy kiket jelölnek egy-egy posztra, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága dönt.

A hivatal elnöki és alelnöki posztjaira augusztus 16-ig lehetett jelentkezni. Az elnöki pozícióra 96-an, az elnökhelyettesi posztra 68-an pályáztak. A jelentkezőket először a bizottság tagjai és az Országgyűlési Hivatal dolgozói szelektálták.

A négy alelnöki pozíció közül háromra (nyomozati, vádemelésért felelős, fellebbviteli) csak gyakorló ügyészek jelentkezhettek, a közpénzügyi elnökhelyettestől pedig állami adóhatóság vagy vámhatóság feladatkörébe tartozó területen szerzett legalább tizenöt éves tapasztalatot várnak el. Az elnöki pozíciónál ugyan nem várják el, hogy a jelentkező ügyész legyen, de meg kell felelnie az ügyésszé választás feltételeinek, illetve jogi, gazdasági, államtudományi, politikatudományi vagy egyéb társadalomtudományos végzettsége és gyakorlata kell legyen.

Azoknak a pályázatait, akik a feltételeknek megfeleltek, hétfőn zárt ülésen nézte át a bizottság. A testület tagjai pontozták a jelölteket. A meghirdetett öt posztra (egy elnök, négy elnökhelyettes) a három-három legtöbb pontot szerzett jelölt juthatott tovább. Ezek közül most kettőnél – a vádemelési és fellebbezési elnökhelyetteseknél – érvénytelen a pályázat. Hantosi István, a bizottság tiszás elnöke a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón arra utalt, hogy azért nem neveztek meg itt jelölteket, mert túl kevés pályázat érkezett.

Az elnöki, a közpénzügyi elnökhelyettesi és a nyomozati elnökhelyettesi pozíciókra kedden reggel 9-kor kezdődnek a meghallgatások az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságban. A meghallgatások várhatóan szerdán is folytatódnak. Ezek már nyílt ülések lesznek, amelyeket az Országgyűlés honlapján élőben is közvetítenek.

Bár minden vezetői posztra három jelöltet jelöl a bizottság, a meghallgatáson ennél több jelöltet is meghallgathatnak. Ez azért alakulhat így, mert a parlamenti frakciók is javasolhatnak egy-egy jelöltet személyes meghallgatásra. A Fidesz-frakció már jelezte, hogy nem vesznek részt a Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek jelölésében és kiválasztásában, mert az NVVH szabályozását számos ponton alkotmánysértőnek tartják.

A kiválasztási folyamatban négy civil szervezet is részt vesz, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Magyarok Világszövetsége. A meghallgatások után a bizottság minden pozícióra egy embert javasol az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés plenáris ülése várhatóan még a héten, titkos szavazással dönt. Hantosi István, a bizottság elnöke a Telexnek azt mondta, hogy a döntésben Magyar Péternek nincs vétójoga, de képviselőként természetesen ő is szavaz majd róluk. A kétharmados parlamenti többség miatt a Tisza ebben a bizottságban is tud az ellenzék nélkül dönteni, nincsenek rákényszerülve arra, hogy kompromisszumot kössenek más parlamenti erőkkel.

A hivatal alapító okiratát a kormány készíti majd el, és a parlamentnek kell azt elfogadnia. Ez az okirat szabályozza majd azt, hogy mekkora lesz a hivatal, hány emberrel és mekkora költségvetésből működik. A hivatal megalakulásával megszűnik az ügyészség vádmonopóliuma. A hivatalnak lehetősége lesz arra, hogy a közpénzeket érintő ügyeket eleve magához vonja az ügyészségtől.