Nincs kiszemelt, és Magyar Péter sem vétózhat – még keresik azokat a vezetőket, akik beteljesíthetik a Tisza Párt egyik legfontosabb ígéretét

Magyar Péternek nincs vétójoga abban, hogy ki lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke, és nincs is kiszemelt ember a pozícióra – mondta Hantosi István, a parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának tiszás elnöke a Telexnek. A hivatal elnöki és alelnöki posztjaira vasárnapig lehet jelentkezni. A pályázatot kiíró bizottság elnöke nem árulta el, hogy eddig hány jelentkezést kaptak.

„Arra számítunk, hogy jelentős lesz az érdeklődés, de mivel a feltételek viszonylag szigorúak, nem bocsátkoznék becslésekbe”

– mondta Hantosi. Sokan nem is a kiírt pozíciókra, hanem csak a hivatal munkatársának jelentkeznek.

A négy alelnöki pozíció közül háromra, a nyomozati elnökhelyettesi posztra, a vádemelésért felelős alelnöki pozícióra és a fellebbviteli elnökhelyettesi posztra csak gyakorló ügyészek jelentkezhetnek, a közpénzügyi elnökhelyettestől pedig állami adóhatóság vagy vámhatóság feladatkörébe tartozó területen szerzett legalább tizenöt éves tapasztalatot várnak. Ezek a feltételek már önmagukban is nagyon leszűkítik a szóba jöhető jelöltek körét, de ezen kívül még szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak is meg kell felelniük.

Sem jövendőbeli elnöknek, sem alelnöknek nem jelentkezhetnek olyanok, akik az elmúlt hat évben bármilyen politikai tisztséget viseltek, vagy választott képviselők voltak akár csak önkormányzatokban is. Már csak ez is kizárta annak a lehetőségét, hogy például Hadházy Ákos jelentkezzen a hivatal vezetőjének, de ő a szakmai kritériumok alapján sem lehetne az NVVH elnöke. Az elnöki pozíciónál ugyan nem várják el, hogy a jelentkező ügyész legyen, de meg kell felelnie az ügyésszé választás feltételeinek, illetve jogi, gazdasági, államtudományi, politikatudományi vagy egyéb társadalomtudományos végzettsége és gyakorlata kell legyen. Az állatorvos végzettségű Hadházy szóvá is tette egy posztban, hogy nem pályázhat.

Hantosi szerint az elnöki pozíciónál abból indultak ki, hogy a szervezet feladat- és hatáskörei nagyon hasonlítanak az ügyészségére. „Úgy gondoltuk, hogy egy különleges jogállású és különleges feladatokkal, hatáskörökkel rendelkező szervnek a vezetőivel szemben is magasabb fokú integritási és szakmai feltételeket szükséges támasztani.” A politikai múlt kizárását pedig azért tartották fontosnak, hogy „az adott személlyel kapcsolatban fel se merülhessen semmilyen kétely, semmilyen részrehajlás gyanúja” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy szerinte ki lehetne ideális elnök, Hantosi általánosságban válaszolt. „Határozott vízióval, elképzeléssel és magas fokú szakmai és emberi integritással, autonómiával rendelkező személy, arról nem beszélve, hogy magas stressztűrő képességre lesz szüksége, hiszen hatalmas elvárások vannak a társadalom részéről ezzel a hivatallal szemben.”

Azt állította, hogy nincs kiszemeltjük a hivatal élére.

„Nem kaptunk neveket, ez nem egy személyre szólóan kiírt pályázat, nincsenek biztos befutók, nincsenek ilyen jelöltek. Rendkívül sok elhivatott és szakmailag alkalmas ember van, szakítani szeretnénk azzal a szemlélettel, hogy mi találjuk ki, hogy ki lesz a legjobb.”

Azt se tartaná szerencsésnek, ha a párt közeléből érkező embert választanának meg a hivatal vezetőjének.

Nemrégiben az Országgyűlés Hivatalának élére kiírt pályázat után Forsthoffer Ágnes bejelentette az új főigazgatót, majd miután Hadházy Ákos posztolt róla, visszavonták a döntést. Megkérdeztük Hantosit, hogyan tudják megelőzni, hogy hasonló fiaskóba fussanak bele. Az Országgyűlés Hivatala főigazgatójának kiválasztási folyamatát nem akarta kommentálni. Az NVVH élére a bizottság több körben választja ki a vezetőket.

A vasárnapig beérkező pályázatokat először a bizottság tagjai és a hivatal dolgozói szelektálják. A feltételeknek megfelelő pályázatokat az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság tagjai augusztus 24-én fogják értékelni zárt ülésen. A három legtöbb pontot szerző jelöltön túl a parlamenti frakciók is javasolhatnak egy-egy jelöltet személyes meghallgatásra. „Kérdés, hogy a Fidesz és a KDNP élni akar-e ezzel a lehetőséggel” – mondta Hantosi. A két ellenzéki frakció ugyanis már a pályázatok szövegéről döntő bizottsági ülésre sem ment el, csak írásban jelezték, hogy ebben a folyamatban nem akarnak részt venni.

Ettől függően minden posztra legalább három, de akár hat jelöltet is meghallgathatnak majd a bizottság augusztus 25–26-i ülésein. A bizottság ezután minden pozícióra egy embert javasol az Országgyűlésnek, róluk a képviselők titkos szavazással, várhatóan augusztus végén döntenek. Az elmúlt hetekben több személyi döntésnél is előfordult, hogy a miniszterelnök kommentjei után visszavonták a már bejelentett embereket is. Hantosi szerint az NVVH élére választott emberek esetében Magyar Péternek nincs vétójoga, de képviselőként ő is szavaz majd róluk. A törvény az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának feladatául írta elő a jelölést. Azzal sem számol, hogy a frakció nem fogja elfogadni a bizottság jelöltjét. „Azt gondolom, hogy megvan a bizalom a frakcióban, hogy olyan javaslatot fogunk tenni, ami leképezi a vállalásainkat és a kormányzati programunkban foglalt célokat.”

Arról, hogy a hivatal hogy fog tudni megfelelni a hatalmas társadalmi várakozásoknak, Hantosi szerint a vezetők kiválasztása és a hivatal alapító okiratának elfogadása után lehet majd beszélni. Utóbbit a kormány készíti el, és a parlamentnek kell majd elfogadnia. Ez szabályozza majd azt, hogy mekkora lesz a hivatal, hány fővel és mekkora költségvetésből működik.

A hivatal megalakulásával megszűnik az ügyészség vádmonopóliuma, de a két szervezet nem fog egymással konkurálni Hantosi szerint, mert az NVVH-nak lehetősége lesz arra, hogy a közpénzeket érintő ügyeket eleve magához vonja az ügyészségtől. „Persze elképzelhető, hogy ez a fajta verseny vagy szakmai párhuzamosság felszabadító hatású lesz, de önmagában már az is az, hogy lekerül a politikai irányítás az ügyészségről” – mondta Hantosi.

Azt mondta, ő bizakodó, hogy mindkét szervezet nagyon hatékonyan fogja ellátni a feladatát, mert óriási feladat van előttük. Egyrészt fel kell tárniuk a múlt hibáit, a visszaéléseket, másrészt társadalmi szemléletformálásra is szükség lesz, hogy a közpénzeket a jövőben is meg tudják védeni. „Meg kell változnia annak a mentalitásnak, hogy szemet hunyunk a korrupció felett, vagy hogy az ismerősöket, kapcsolatokat használjuk. Ennek a világnak vége. Nincs uram-bátyám világ, nincsenek se szoftosabb, se hard jellegű formái a korrupciónak, mi erre zéró toleranciát hirdetünk. Ebben nekünk, politikusoknak is van felelősségünk, élen kell járnunk ebben.”

A kétharmados parlamenti többség miatt a Tisza ebben a bizottságban is tud az ellenzék nélkül dönteni, nincsenek rákényszerülve arra, hogy kompromisszumot kössenek más parlamenti erőkkel, Hantosi szerint mégis fontos, hogy lehetőséget adnak nekik, hogy ők is megnevezhessenek valakit a jelentkezők közül. Ő a kétharmados többséget felelősségnek érzi a parlamenti munkában, és szerinte az ellenzéknek is a parlament a legjobb terep arra, hogy hangot adjon az elképzeléseinek, az ellenvéleményének. Azt mondta, ők a bizottságban is elmondták, hogy nyitottak az érdemi, szakmai javaslatokra, és már több törvényjavaslatnál is volt példa arra, hogy figyelembe vették az ellenzéki pártok javaslatait.

A Fidesz és a KDNP viszont pont az egyeztetés hiányára hivatkozva támadta meg az Alkotmánybíróságnál az Alaptörvény 16. módosításának egyik cikkét, illetve az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság csütörtökön dönthet arról, hogy a kérésüknek megfelelően megsemmisíti-e ezeket a jogszabályokat. Megkérdeztük Hantosit, van-e B tervük arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság nekik kedvezőtlenül dönt, és ezzel veszélybe kerülhet az uniós források felszabadítása. „Nyilván reméljük a legjobbakat. Én nem látom, hogy aggódnunk kellene emiatt, hogy a parlament által elfogadott jogszabályok ne állnák ki az alkotmányosság próbáját.”

Az ellenzéki pártok gyakran kritizálják azzal a kormányt, hogy a parlamentben csak az „abszolút filmszínházra” koncentrálnak, de nincs tényleges kormányzás, döntéshozatal.

„Óriási elvárással és felhatalmazással érkeztünk az Országgyűlésbe, és nem tagadjuk, hogy mindannyian kezdők vagyunk ezen a területen”

– mondta Hantosi, amikor arról kérdeztük, hogy ő elégedett-e az eddigi törvényalkotási munkával. Azt mondta, sok segítséget kapnak mind a hivatal, mind a kormányzat munkatársaitól. „Az ő szakmai elhivatottságuk, precizitásuk nagyban segíti azt, hogy az újonc politikusokból álló frakciónk meg tudja valósítani a jogalkotási programot, és teljesíteni tudjuk a választási vállalásainkat.”

A törvényalkotási programot a kormány készíti, nem a frakció, mondta arra a kérdésünkre, hogy mennyi beleszólása van akár a frakciónak, akár az általa vezetett bizottságnak abba, hogy milyen ütemben és prioritásokkal valósítják meg az ígéreteiket. Megkérdeztük azt is, el tud-e képzelni olyan helyzetet, amikor a frakció nem fogadja el a kormány javaslatát. „Ugyanahhoz a közösséghez tartozunk, egy politikai és jogalkotási szándékkal ülünk a Parlamentben. Inkább arra tenném a hangsúlyt, hogy felmerülhetnek olyan ötletek, módosítási javaslatok, szándékok, amiket aztán egyéni képviselői indítványok formájában vagy módosító javaslatokban adunk be” – mondta.

Magyar Péter egyik legfontosabb kampányígérete a vagyonadó volt. Megkérdeztük, hogy ezt mikor vezetik be. „Nem vagyok ebben illetékes”, mondta Hantosi, de jelezte, hogy a kormány által benyújtott őszi törvényalkotási tervben ez is szerepel.