Gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a TEK volt főigazgatóját az aranykonvoj ügyben

Hétfői közleménye szerint gyanúsítottként hallgatta ki a Terrorelhárítási Központ éléről május végén felmentett Hajdu János volt rendőr altábornagyot az ukrán pénzszállítók ügyében jogellenes fogvatartás bűntette miatt indult nyomozásban a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. Hajduval hétrendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének gyanúját közölte az ügyészség, ő a közlemény szerint ez ellen panasszal élt, nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését és vallomást tett. A gyanúsított szabadlábon védekezik.

A megalapozott gyanú szerint a TEK főigazgatója 2026. március 4-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felkérése alapján tartott eligazítást az ún. aranykonvoj ügy műveleti feladataiban résztvevő vezetőknek, ahol azt mondta, az Ausztriából Magyarországon keresztül Ukrajnába tartó, nagy mennyiségú dollár valamint euró bankjegyeket, és befektetési aranytömböket szállító járműveket meg kell állítani és fel kell tartóztatni. A főigazgató az ügyészség közleménye szerint azt az utasítást adta, hogy

az ukrán állampolgárokat bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt kell elfogni, és bilincs, valamint látást akadályozó textília alkalmazásával elő kell állítani.

A TEK hivatásos rendőrei 2026. március 05-én 13 órakor az M0-s autóút alacskai pihenőhelyén a két ukrán pénzszállító autó személyzetét kiszállították, a hét ukrán állampolgárt a földre fektették, kezüket hátra bilincselték, majd fejükre a szemek eltakarása céljából, a rendeltetésszerű használattól eltérően a függőleges tengely mentén mintegy 180 fokkal elforgatott kámzsát húztak. A műveletet Hajdu János személyesen a helyszínről irányította. A főigazgató utasítására a NAV pénzügyőrei által megkezdett szemlét fel kellett függeszteni, mert a gépjárműveket, illetve az ukrán személyeket a TEK objektumába előállították.

A TEK-nél készült jelentések szerint az előállítások két órán belül megszűntek, mert a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható ukrán állampolgárokat a NAV részére átadták. Hajdu János ugyanakkor a közlemény szerint tudta, hogy a jelentésekben foglaltakkal ellentétben a NAV az előállított személyeket nem vonta büntetőeljárás hatálya alá, hanem tanúként hallgatták ki őket, így továbbra is a TEK őrzésében maradtak. A pénzügyőrök többször kérték, hogy az általuk tanúként már kihallgatott ukránokról vegyék le a bilincset, és jelezték, hogy további eljárási cselekményt nem terveznek, de a TEK főigazgatója ezt nem tette meg.

A közlemény szerint a TEK beosztottjai a főigazgató utasítására a jogilag tanúnak minősülő pénzszállítókat legalább kilenc órán át tartották fogva, ez idő alatt a bilincset végig rajtuk hagyták, és a látást akadályozó textilt is az emberi méltóságot sértő módon alkalmazták. Az ügyészség szerint így fennállt a sértettek sanyargatása, és azt is megállapították, hogy a pénzszállítók személyi szabadságát jogalap nélkül korlátozták. Az ügyészség azt is közölte, hogy Hajdu szabadlábon védekezhet, mert álláspontjuk szerint bűnismétlés a szolgálati viszonya megszűnésével már nem jöhet szóba, nem úgy tűnik, hogy kivonná magát az eljárás alól, a bizonyítás nehezítése pedig szintén nem alapos ok, hiszen Hajdu hónapok óta tisztában van a nyomozással.

Az egész sztori röviden

A Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárt, és lefoglalták a furgonjaikban lévő, több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Később kiderült, hogy az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a feljelentő, ami a másik szolgálat, az Információs Hivataltól gyűjtött adatokra alapozva tette meg ezt a lépést.

Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésen – a jegyzőkönyvvel szemben – csak a TEK kommandósai voltak jelen, a NAV csak később indított eljárást az ügyben. Az ukránok ügyvédje és a pénz fogadója, az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit a megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók.

Ennek ellenére az Orbán-kormány és propagandája azt kezdte kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek – de ezekre a vádakra és sejtetésekre ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet is született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”.

A Telexen írtuk meg először, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán „aranykonvojra”, de még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A rajtaütést viszont szakmailag semmi nem indokolta – árulták el a Telexnek az „aranykonvoj” elleni művelet részleteit ismerő források. Egy ügyész, aki beletekinthetett a titkosszolgálat irataiba, azt állapította meg, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”.

Volodimir Zelenszkij május elején jelentette be, hogy Ukrajna visszakapta a Magyarországon lefoglalt pénzszállítmányt. „Hálás vagyok Magyarországnak a konstruktív hozzáállásáért és a civilizált lépésért” – mondta az ukrán elnök. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a pénzszállítmány visszaadása az új kormány konstruktivitását jelzi.

A 444 aztán múlt héten arról írt, hogy birtokukba került egy június 9-én kelt állítólagos ügyészségi dokumentumról készült fotó, ahol azt sorolják fel, hogy kiknek az érintettségét kellene tisztázni az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. A lap idézi is a dokumentumot, ami „lényegi döntést, utasítást hozó” személyeknek nevezi meg Orbán Viktor volt miniszterelnököt, Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkárt, Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját és Demeter Tamást, a NAV volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesét.

A cikk megjelenése után után Magyar Péter a közösségi oldalán jelezte, hogy a kiszivárgott irat alapján azonnali választ vár az ügyészségtől, hogy meghallgatták-e gyanúsítottként Orbán Viktort és Hajdu Jánost az aranykonvoj-ügyben.

A miniszterelnök korábban csütörtökön délután háromig adott határidőt a legfőbb ügyésznek, hogy számoljon be az aranykonvoj-ügyről, mert ha nem teszi meg, akkor délután három után megoszt pár rendelkezésre álló, „meglehetősen érdekes és fontos” információt. A legfőbb ügyész erre válaszul azt írta, hogy az ügyről többször beszámoltak már a nyilvánosságnak, és hozzátette, hogy két ügyről van szó, és azt írták, a Legfőbb Ügyészség szakfőosztályának szakmai álláspontja szerint egyes magas beosztású érintettek kapcsán már most megfogalmazódott bűncselekmény megalapozott gyanúja, míg a nyomozó ügyészség az eljárási cselekmények más sorrendjét preferálta.

Az egyébként biztos, hogy a pénzszállítókat képviselő ügyvédek aznap benyújtottak egy indítványt a Fővárosi Nyomozó Ügyészségnek, amelyben indítványozták Hajdú János, Farkas Örs, dr. Demeter Tamás és dr. Orbán Viktor gyanúsításával egyidőben elrendelt őrizetbe vételét és letartóztatásuk indítványozását aljas indokból, a sértett sanyargatásával megvalósuló jogellenes fogvatartás bűntette és a Btk. 303.§ (2) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kényszervallatás bűntette miatt.