Baka András első nagy feladata: megtalálni az új legfőbb ügyészt, aki nem a hatalom védőbástyája lesz

A júliusban benyújtott lemondása után kedden megszűnt Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész megbízatása. Utódját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmados többsége választja majd meg. Baka András még nem nevezte meg, hogy kit jelöl a posztra, de azt már most egyértelművé tette, hogy Sólyom Lászlót követve ő sem kíván előzetesen egyeztetni a pártokkal, így a Tiszával sem. Ez lesz Baka első fontos, üzenetértékű döntése, ami megalapozhatja az államfői imidzsét.

Alig több mint egy évig volt az ország legfőbb ügyésze Nagy Gábor Bálint, akit tavaly nyáron az akkori fideszes kétharmad választott meg kilenc évre, miután Polt Péter lemondott, hogy az Alkotmánybíróság elnöke lehessen. Polt irányítása alatt a szigorúan hierarchikus rendszerben működő ügyészségről az a kép alakult ki a szélesebb nyilvánosságban, hogy a NER egyik legfontosabb védőbástyája, ahol megakadályozzák, hogy a fideszes politikusok és a kormányközeli üzletemberek ellen nyomozás indulhasson. A fideszes kötődéssel és elfogultsággal vádolt Polt sorra dobálta vissza a korábbi ellenzéki képviselők feljelentéseit, és a sajtó által feltárt, részletesen bemutatott korrupciós ügyek is rendre az ügyészségnél akadtak el.

A Legfőbb Ügyészség működése Nagy Gábor Bálint hivatali ideje alatt sem változott jelentősen, Magyar Péter a kampány idején és kormányra kerülve is folyamatosan bírálta az ügyészség vezetését. Nagy végül idén júliusban lemondott posztjáról. A legfőbb ügyész lemondási ideje a törvény szerint hat hónap, de Nagy kérte, hogy a megbízatása előbb, már augusztus 25-én szűnjön meg. Ezt az Országgyűlés elfogadta.

Baka András nem egyeztet a pártokkal

Az új legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmados többsége választja meg kilenc évre. A törvény szerint csak olyan magyar állampolgár töltheti be a posztot, aki egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkezik. Nem lehet legfőbb ügyész, aki büntetett előéletű, aki ellen büntetőeljárás folyik, vagy aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll. Az ügyészségi gyakorlat ugyanakkor nem szerepel az elvárások között.

Üzenetértéke lesz, hogy kit jelöl a posztra Baka András, aki egyáltalán nincs könnyű helyzetben. Ha az ügyészség jelenlegi szervezetéből javasol valakit a posztra, könnyen azzal támadhatják, hogy Polt Péter emberét ülteti pozícióba, és semmi nem fog változni. Ha viszont kívülről hoz jelöltet, az nagy valószínűséggel kevésbé ismeri az ügyészségi szervezetet, és nem biztos, hogy kellő tapasztalattal rendelkezik egy ilyen nagy intézmény vezetéséhez és átalakításához.

Az jól látszott az államfőválasztás vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének kiválasztása során is, hogy a személyi jelölés az egyik legmegosztóbb döntés a politikában. Bakának ezért olyan, támadhatatlan jelöltet kellene rövid időn belül találnia, aki független a pártoktól, szakmailag felkészült, ismeri a szervezet működését, és akinek a személye garancia tud lenni, hogy a vezetése alatt nem akadnak el a politikailag kényes ügyek az ügyészségnél. Egy olyan jelöltet érdemes keresnie, aki helyre tudja hozni az ügyészség erodálódott tekintélyét, és aki nem Polt 2.0 lesz. Mindemellett a tiszás többség támogatására is szükség lesz a parlamentben.

A Sándor-palota keddi közleménye szerint Baka „az ügyészségi szervezet megfelelő működését szem előtt tartva, alapos – szakmai és vezetői képességekre egyaránt kiterjedő – tájékozódást követően tesz javaslatot a legfőbb ügyész személyére.” A közleményben azt is deklarálták, hogy az új köztársasági elnök fontosnak tartja az ügyészség és az azt vezető legfőbb ügyész függetlenségét és pártatlanságát, és szerinte az ügyészi szervezet szakmai önállóságát és autonómiáját kérdőjelezné meg, ha a jelölt kiválasztása során politikai pártokkal egyeztetne.

Az új államfő ezzel a szemlélettel Sólyom Lászlót követi, aki köztársasági elnökként ugyancsak kardinális kérdésnek tartotta, hogy a pártok befolyása nélkül, autonóm módon jelölhessen embereket a legfontosabb közjogi pozíciókra. Így aztán olyan is előfordult, hogy az Országgyűlés nem fogadta el a javaslatát: 2006-ban nem választották meg legfőbb ügyésznek az általa jelölt Horányi Miklóst, ezért kénytelen volt új jelöltet állítani. A második jelöltjét, Kovács Tamás katonai főügyészt már támogatta az akkori MSZP-SZDSZ-többség. Baka Andrást is Sólyom javasolta a Legfelsőbb Bíróság elnökének, de őt kétszer is leszavazta az Országgyűlés, majd a harmadik körben többek között a fideszes képviselők szavazataival kapta meg a posztot.

„A megfelelő legfőbbügyész-jelölt megtalálása az államfő feladata és hatásköre. Nem tartjuk szükségesnek, hogy az államfő egyeztessen a Tisza-frakcióval a legfőbbügyész-jelöltről a jelölést megelőzően” – válaszolta a Tisza-frakció a Telexnek. Arról is kérdeztük a frakciót, hogy álláspontjuk szerint a köztársasági elnöknek az ügyészség jelenlegi állományából kellene-e jelöltet találnia a posztra, vagy azt támogatnák, hogy inkább kívülről érkezzen az új legfőbb ügyész. Erre nem reagáltak. Arról pedig sem ők, sem a Sándor-palota nem adott tájékoztatást, hogy mikor szavazhat a parlament az új legfőbb ügyészről.

Más ügyészi munkakör

Az ügyészségi törvény szerint Nagy Gábor Bálintot szerdától más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni, és ha ehhez nem járul hozzá, akkor megszűnik az ügyészségi szolgálati viszonya. A törvény azt is előírja, hogy a volt legfőbb ügyészt a Legfőbb Ügyészségen vagy kérésére alacsonyabb szintű ügyészségen más, lehetőleg vezető ügyészi munkakörben kell foglalkoztatni, a továbbiakban a „címzetes főügyész” cím és legalább főosztályvezető ügyészi illetmény illeti meg.

A Legfőbb Ügyészség a Telex megkeresésére azt közölte, hogy Nagy szerdától korábbi szolgálati helyén, a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályán beosztott legfőbb ügyészségi ügyészként fog dolgozni. Az életrajza szerint 2012 és 2021 között kirendelt ügyész, majd legfőbb ügyészségi ügyész, később pedig megbízott osztályvezető ügyész volt ezen a főosztályon.

Az új legfőbb ügyész hivatalba lépéséig az ügyészséget Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese irányítja, akit kedden a Sándor-palotában fogadott Baka András.

Magyar Péter politikai nyomására lemondott

A Tisza Párt egyik fontos ígérete volt a kampányban, hogy visszaadják az ügyészség és az igazságszolgáltatás függetlenségét, amely nélkül nem valósulhat meg a sokak által várt elszámoltatás. Magyar Péter már a kampányban felszólította Sulyok Tamás és más közjogi tisztségviselők mellett Nagy Gábor Bálintot, hogy a kormányváltás után haladéktalanul távozzon a posztjáról. Ezt egyikük sem tette meg a később ultimátumként meghatározott május 31-i határidőre. Az Országgyűlés tiszás többsége végül az Alaptörvény módosításával távolította el a hivatalából Sulyok Tamás köztársasági elnököt, Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét és több alkotmánybírót, köztük Hende Csabát.

A módosítás a legfőbb ügyész pozícióját nem érintette, ám a miniszterelnök június közepén arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy a rendelkezésére álló információk szerint a legfőbb ügyésznek „rövidesen le kell mondania”. Arra csak egy rövid válasszal utalt, hogy Nagy távozása „összefügghet” az ukrán aranykonvoj ügyével, amelybe Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője már korábban belebukott.

Magyar később több alkalommal is nyilvánosan nyomást gyakorolt a legfőbb ügyészre, június végén például felszólította, hogy tisztítsa meg az ügyészséget a fideszes befolyástól, és ha erre nem képes, akkor távozzon a posztjáról. Mindeközben információink szerint az áprilisi választás után az ügyészségi szervezeten belülről is fúrni kezdték Nagyot az ukrán pénzszállítók ügyében, amelynek nyomozását azóta bűncselekmény hiányában megszüntette a NAV.

A legfőbb ügyész távozása Sulyok leváltása után is napirenden maradt, és július közepén Magyar a parlamenti felszólalásában felkérte a köztársasági elnök feladatait ideiglenesen ellátó Forsthoffer Ágnest, hogy terjessze az Országgyűlés elé a legfőbb ügyész mandátumának megszüntetését.

„Szerintem a magyar társadalom 90 százaléka egyetért abban, hogy Polt Péter utódja, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész nem maradhat a helyén” – mondta a miniszterelnök, és Nagy szemére vetette, hogy másfél év alatt nem történt előrelépés az MNB-ügyben, az ukrán aranykonvoj ügyében pedig szerinte mindent megtesznek azért, hogy elsikálják Orbán Viktor felelősségét.

Nagy nem várta meg, hogy megfosszák a hivatalától, július 22-én benyújtotta a lemondását. „Az ügyészség nem válhat politikai szereplők küzdelmeinek eszközévé, és nem lehet napi politikai érdekek vagy hatalmi játszmák színtere” – írta a közleményében. Szerinte az utóbbi időszakban rajta keresztül „az elfogadható szakmai és közéleti viták kereteit messze meghaladó támadások érték” az általa vezetett szervezetet, és ezek a megnyilvánulások már az ügyészség tekintélyét, függetlenségét „az ott dolgozó több, mint négyezer szakember munkájába vetett közbizalmat” sértik.

„A legfőbb ügyészi tisztségről való lemondásom oka kizárólag az ügyészi szervezet érdekeinek szem előtt tartása: az ügyészség működése és függetlensége semmilyen körülmények között nem szenvedhet kárt a legfőbb ügyész körül kialakult nemtelen, politika által motivált küzdelmek miatt” – fogalmazott Nagy, aki nem kívánt tovább részese lenni annak, hogy a személye körül „gerjesztett, valótlan alapokon álló, politikai célt szolgáló konfliktus az intézményi bizalom további erodálásának eszközévé váljon”.

Magyar Péter Nagy lemondására úgy reagált, hogy „az ország újabb Orbán-bábtól szabadult meg, aki akadályozta a rendszerváltást”. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője ezzel szemben úgy értelmezte a legfőbb ügyész döntését, hogy az valójában „tiltakozás a Magyarországon épülő Tisza-féle politikai önkénnyel szemben”.