A NAV bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzmosás miatti nyomozását az ukrán pénzszállítókkal szemben

Bűncselekmény hiányában megszüntette az ukrán pénzszállítók elleni nyomozást a NAV Bűnügyi Főigazgatósága, közölte szerdán dr. Horváth Lóránt ügyvéd, aki az ukrán Oscsadbank jogi képviseletét látja el.

A NAV szerint a feljelentésben szereplő, ismeretlen eredetű készpénz és arany, illetve a szemle során talált bankjegyek és arany eredetével és szállításával kapcsolatban megállapítható, hogy azok a Raiffeisen Bank és az Oscsadbank közötti bankközi ügyletből származnak, az értékesített és szállított bankjegyek és nemesfémek eredetét és a vételár az Oscsadbank által történt megfizetését a Raiffeisen Bank International AG bizonylatokkal igazolta.

A büntetőeljárásban megerősítették, hogy a bankjegyek, illetve az arany nem bűncselekményből származnak, a vagyon jogszerű eredetével, forrásával kapcsolatban kétség nem merült fel, ezért törvényi tényállási elem hiányában a cselekmény nem bűncselekmény, továbbá más bűncselekmény gyanúja sem merült fel, közölte dr. Horváth Lóránt.

A NAV júliusban már felfüggesztette a nyomozást, ekkor a teljes megszüntetésről még nem döntöttek, de közölték, hogy az addigi információk szerint a pénzszállítók nem követtek el bűncselekményt.

Az aranykonvoj-ügy

A Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárt, és lefoglalták a furgonjaikban lévő több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Később kiderült, hogy az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a feljelentő, ami a másik szolgálattól, az Információs Hivataltól gyűjtött adatokra alapozva tette meg ezt a lépést.

Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésen – a jegyzőkönyvvel szemben – csak a TEK kommandósai voltak jelen, a NAV csak később indított eljárást pénzmosás gyanújával. Az ügyvéd és az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit a megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók.

Ennek ellenére az Orbán-kormány és propagandája azt kezdte kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek – de ezekre a vádakra és sejtetésekre ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet is született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”.

A Telexen írtuk meg először, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán aranykonvojra, de még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A rajtaütést viszont szakmailag semmi nem indokolta – mondták a Telexnek az aranykonvoj elleni művelet részleteit ismerő források. Egy ügyész, aki beletekinthetett a titkosszolgálat irataiba, azt állapította meg, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”.

A 444 aztán június végén arról írt, hogy birtokukba került egy június 9-én kelt állítólagos ügyészségi dokumentumról készült fotó, ahol azt sorolják fel, hogy kiknek az érintettségét kellene tisztázni az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. A lap idézi is a dokumentumot, ami „lényegi döntést, utasítást hozó” személyként nevezi meg Orbán Viktor volt miniszterelnököt, Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkárt, Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját és Demeter Tamást, a NAV volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesét. A lap értesülései szerint Hajdu kihallgatásán arról beszélt, Farkas Örs államtitkártól értesült az ukrán pénzszállítókról.