A NAV szerint nem történt bűncselekmény, felfüggesztette a nyomozást az ukrán pénzszállító ügyében

Az ukrán pénzszállító ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) belföldön lényegében lezárta a nyomozást, a belföldön lehetséges nyomozási cselekményeket már elvégezte – derül ki a NAV közleményéből.

„Az eddigi eredmények alapján nem nyert megerősítést a bűncselekmény elkövetése, de az ügy végleges lezárásához szükséges az osztrák nyomozóhatóság válasza, ezért annak beérkezéséig a NAV felfüggesztette a nyomozást.”

A NAV az Alkotmányvédelmi Hivatal jelzése és a Legfőbb Ügyészség kijelölése alapján pénzmosás gyanúja miatt indított nyomozást. A NAV-hoz továbbított jelzés lényeges eleme volt, hogy a Magyarország területén áthaladó készpénz és arany ismeretlen eredetű. A NAV előterjesztésére, még április első felében, az ügyészség a pénz eredetének tisztázása érdekében európai nyomozási határozatot bocsátott ki az Osztrák Köztársaság felé. Tekintettel arra, hogy további nyomozati cselekményt a NAV már nem végez, de a jogsegély iránti kérelemre a válasz még nem érkezett meg, a nyomozó hatóság a büntetőeljárást felfüggesztette – olvasható a közleményben.

Az ukrán pénzszállító ügyében a hivatal saját hatáskörben végzett teljes körű átvilágítása, amely azt vizsgálja, hogy minden eljárási és nyomozati cselekmény az érvényes és hatályos jogszabályok alapján, a belső eljárási rendnek megfelelően történt-e, jelenleg is folyamatban van.

Mi ez az ügy?

A Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárt, és lefoglalták a furgonjaikban lévő, több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Később kiderült, hogy az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a feljelentő, ami a másik szolgálat, az Információs Hivataltól gyűjtött adatokra alapozva tette meg ezt a lépést.

Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésen – a jegyzőkönyvvel szemben – csak a TEK kommandósai voltak jelen, a NAV csak később indított eljárást az ügyben. Az ukránok ügyvédje és a pénz fogadója, az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit a megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók.

Ennek ellenére az Orbán-kormány és propagandája azt kezdte kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek – de ezekre a vádakra és sejtetésekre ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet is született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”.

A Telexen írtuk meg először, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán „aranykonvojra”, de még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A rajtaütést viszont szakmailag semmi nem indokolta – árulták el a Telexnek az „aranykonvoj” elleni művelet részleteit ismerő források. Egy ügyész, aki beletekinthetett a titkosszolgálat irataiba, azt állapította meg, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”.

Volodimir Zelenszkij május elején jelentette be, hogy Ukrajna visszakapta a Magyarországon lefoglalt pénzszállítmányt. „Hálás vagyok Magyarországnak a konstruktív hozzáállásáért és a civilizált lépésért” – mondta az ukrán elnök. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a pénzszállítmány visszaadása az új kormány konstruktivitását jelzi.

A 444 június végén arról írt, hogy birtokukba került egy június 9-én kelt állítólagos ügyészségi dokumentumról készült fotó, ahol azt sorolják fel, hogy kiknek az érintettségét kellene tisztázni az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. A cikk megjelenése után Magyar Péter a közösségi oldalán jelezte, hogy a kiszivárgott irat alapján azonnali választ vár az ügyészségtől, hogy meghallgatták-e gyanúsítottként Orbán Viktort és Hajdu Jánost az aranykonvoj-ügyben. A Terrorelhárítási Központ éléről május végén felmentett Hajdu János volt rendőr altábornagyot végül június 29-én hallgatta ki gyanúsítottként a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. Hajduval hétrendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének gyanúját közölte az ügyészség, ami ellen panasszal élt, nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését.