Látványos politikai showműsorra készül a Tisza Párt, a nyilvánosság előtt történhet meg a kampány során megígért igazságtétel és politikai felelősségrevonás. Ez lehet a fő célja annak a szerdán benyújtott törvényjavaslatnak, amellyel felélesztenék és megerősítenék a parlamenti vizsgálóbizottságok elfeledett intézményét. A vizsgálóbizottság az Országgyűlés egyik fontos ellenőrzési funkciója lehetne, de tény, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta nem alakult ki valódi hagyománya. Most a Tisza Párt drasztikus szabályokkal érné el, hogy valódi tétje legyen egy ilyen bizottság felállításának.
Magyar Péter a hétfői kormányülés utáni sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy nyilvánosságra hozzák a 2024-es kegyelmi ügy iratait, parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel, és ezzel párhuzamosan törvénymódosítással erősítik meg a bizottság jogköreit. Azt ígérte: kötelezővé teszik a bizottság előtti megjelenést, és ha valaki nem megy el, akkor először olyan jelentős bírságot kaphat,
„amit még Hatvanpusztán is megéreznek az emberek”,
ha pedig ezután sem jelenik meg, akkor a rendőrség fogja elővezetni.
Magyar szerint a leendő bizottság elé hívják a kegyelmi döntést aláíró Novák Katalin volt köztársasági elnököt, az azt ellenjegyző egykori igazságügyi minisztert, Varga Juditot és a volt Orbán-kormány több tagját is. Szükséges lehet továbbá szerinte a Sándor-palota hivatali dolgozóinak és az Igazságügyi Minisztérium vezetői tisztségviselőinek, így például Répássy Róbert volt parlamenti államtitkár meghallgatása is, akik ráláthattak a folyamatra.
A Telex megkérdezte a miniszterelnöktől, hogy meghallgatják-e Orbán Viktor feleségét, Lévai Anikót is. Ez azért merülhet fel, mert Magyar többször is arra utalt, hogy Lévainak valamilyen formában köze lehetett a kegyelmi döntéshez, bár hétfőn már óvatosabb volt, és már csak városi legendának nevezte a miniszterelnök feleségének esetleges érintettségét. „Az elmondottak fényében felmerülhet persze több név, az említett hölgy neve is, de első körben nyilván a politikai felelősöket kell megkeresni” – válaszolta a kérdésünkre a keddi sajtótájékoztatón, majd rögtön hozzátette: képviselőként ő nem lesz tagja a bizottságnak, így nem az ő feladata lesz, hogy meghatározza azok névsorát, akiket be kell hívni.
Magyar Péterék politikai érdeke, hogy a kegyelmi ügy feltárása a nyilvánosság előtt, a választók számára minél jobban átélhető, követhető módon történjen, hiszen
a Fidesz számára kész katasztrófát jelentene, ha hónapokig ettől lenne hangos a közélet és a média.
A miniszterelnök célja, hogy a kegyelmi ügyet örökre ráragassza a Fideszre, és érdemi ellenzéki munka helyett erről kelljen magyarázkodnia adott esetben még Orbán Viktornak is. Épp ezért az is fontos kérdés, hogy milyen módon biztosítják a meghallgatások nyilvánosságát, követhető lesz-e például élőben YouTube-on vagy akár valamely televízióban.
Másrészt azért is érdeke Magyarnak, hogy ezek a vizsgálóbizottságok mihamarabb megkezdjék a munkájukat, mert amíg a kegyelmi ügy és az előző rendszer más botrányai vannak napirenden, jóval kevesebb figyelem juthat olyan megosztóbb döntésekre, amiket a Tisza Párt a gazdaság katasztrofális állapota miatt kénytelen lesz előbb-utóbb meghozni. Az április 12-i választáson Orbán ellen alakult ki társadalmi többség, és ezt a többséget azzal tudja egybetartani Magyar, ha még hónapokig-évekig a Fidesz bűneiről lesz szó, és nem az új kormány döntéseiről.
Harmadrészt a társadalom gyors eredményeket és elszámoltatást vár, ám az igazságszolgáltatás lassan működik, akár éveket is várni kell, mire egy-egy ügyben egyáltalán a bíróság elé állhatnak az érintettek. A parlamenti vizsgálóbizottságok sokkal hamarabb mutathatnak fel látványos eredményt, és ez igaz még akkor is, ha egy nyilvános parlamenti határozaton kívül nem hozhatnak más szankciót a felelősökkel szemben.
Érdemes észben tartani, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság nem bíróság, azaz
senkit nem tud börtönbe zárni, senkinek nem tudja elkobozni a jogtalanul szerzett vagyonát.
A politikai funkciója viszont rendkívül fontos lehet: olyan politikai felelősöket is megnevezhetnek egy-egy ügyben, akinek büntetőjogilag nincs felelőssége.
Milliós bírság, rendőrségi elővezetés, börtönbüntetés
Ahhoz, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságok hatékonyan tudjanak működni, először módosítani kell a jogszabályokat, mert ezeknek a testületeknek eddig meglehetősen gyenge jogköreik voltak. 2012-ben még az szerepelt a törvényben, hogy a képviselők ötödének indítványára kötelező felállítani a bizottságot. Aztán egy későbbi törvénymódosítás óta már csak az szerepel a jogszabályban, hogy a képviselők egyötöde kezdeményezheti a vizsgálóbizottság felállítását – magyarán: nem kötelező összehívni. A javaslatról a kijelölt parlamenti szakbizottság dönt, ahol a mindenkori többség szava számít.
Szűkre és homályosra szabták korábban a vizsgálóbizottság működésének körét is: „az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható” ügyet lehet vizsgálni. Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van, vagy amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya. Az elmúlt években gyakran a folyamatban lévő ügyészségi nyomozásra hivatkozva utasították el a fideszes képviselők az ellenzék kezdeményezéseit. Ezen nem változtat a Tisza Párt javaslata, így sok fontos ügyben továbbra se lehet majd a törvény alapján vizsgálóbizottságot felállítani.
A vizsgálóbizottság tagjai csak országgyűlési képviselők lehetnek, és a testületnek paritásos alapon kell működnie, azaz ugyanannyi képviselőt delegál a kormánypárt, mint az ellenzék. Előírták a jogszabályban, hogy a kormány, illetve a kormány vagy valamely kormánytag irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló vizsgálóbizottság elnöke kizárólag ellenzéki képviselő lehet. Ha a vizsgálat több kormány működésére is kiterjed, akkor a bizottság vezetését az érintett kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő társelnöki rendszerben látja el. Mivel a kegyelmi ügy az Orbán-kormányt érinti, így a bizottság vezetését a Tisza Párt vagy a Mi Hazánk Mozgalom adhatja. A Tisza Párt 6 fős vizsgálóbizottságra tett javaslatot, az elképzelésük szerint ők adnák az elnököt, a Fidesz és Mi Hazánk pedig egy-egy alelnököt.
A vizsgálóbizottság beidézhet „a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező” embereket, szerveket, szervezeteket. A törvény három kötelezettséget írt elő már eddig is az érintetteknek: adatszolgáltatási, megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettséget. A legfőbb probléma a mostani szabályozással azonban az, hogy nincs következménye és szankciója, ha valaki ezt nem tartja be, azaz a meghívásra nem megy el a bizottság ülésére vagy egészen egyszerűen nem válaszol a kérdésekre. Ebben az esetben csak annyi történik, hogy az Országgyűlés következő plenáris ülésén az ülést vezető elnök tájékoztatja a nyilvánosságot a kötelezettség megszegéséről. Valljuk be, ennek nincs túl nagy elrettentő ereje.
A Tisza Párt törvénymódosító javaslata ezért szigorú szankciókkal érné el, hogy a bizottság elé beidézettek valóban elmenjenek az ülésre, és átadják a rendelkezésükre álló adatokat.
- Először 100 ezer forintra büntethetik azt, aki nem megy el a bizottság meghívására vagy nem szolgáltat adatot,
- másodszor már 1 millió forintot kell fizetni,
- harmadik alkalommal a bírság mértéke ismét 1 millió forint, de ekkor már a vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az együttműködésre kötelezett rendőrségi elővezetését is.
Ha valaki önhibáján kívül nem tud elmenni a vizsgálóbizottság meghallgatására vagy nem tudja a kért adatokat átadni, akkor igazolási kérelmet nyújthat be. Ebben indokolni kell „a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik.” Az igazolásról a bizottság elnöke dönt, és ha elutasítja, lehetőség van jogorvoslatra a Kúriánál.
A törvény szerint a vizsgálóbizottság elnöke jelentést készít, amelyben sok egyéb részlet mellett benne kell, hogy legyenek a vizsgálat során feltárt tények, bizonyítékok, megállapítások, illetve a bizottság javaslatai az esetleges további intézkedésekre. A jelentést aztán megtárgyalja az Országgyűlés is, és dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A határozatnak olyan szempontból nincs jogi relevanciája, hogy nem lehet megtámadni bíróságon vagy felülvizsgálatot kérni, de az érintettek tehetnek nyilvános észrevételeket hozzá, amit feltöltenek az Országgyűlés honlapjára. A bizottság mandátuma a határozat elfogadásáig tart.
A kegyelmi ügyben gyors eredményt szeretne a Tisza Párt, javaslatuk szerint szeptember 30-ig elkészülhet a jelentés.
A legnagyobb kihívás, hogy miként tudják azt biztosítani, hogy a bizottság elé citált szereplők igazat mondjanak. Ennek érdekében hozzányúlna a Tisza Párt a büntető törvénykönyvhöz is. A javaslat szerint vétséget követ el, aki a parlamenti vizsgálóbizottság előtt a kötelezettségének „szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza”.
A vétség két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanilyen mértékű büntetés jár akkor is, ha a beidézett személy a vizsgálóbizottság előtt „valótlan nyilatkozatot tesz, a valót elhallgatja, vagy valótlan adatot szolgáltat”. Ha pedig a vizsgálóbizottság munkájának akadályozása, a valótlan adatok állítása „valamely bűncselekmény elkövetését szolgálja, vagy annak leplezésére irányul, a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés.” Mindez azonban nem vonatkozik az országgyűlési képviselőkre.
Tizenhárom éve nem volt vizsgálóbizottság
A magyar nyilvánosság teljesen elszokott a parlamenti vizsgálóbizottságok működésétől, holott ezeknek egyes nyugati országokban komoly szerepe van, elég csak az amerikai kongresszus meghallgatásaira gondolni, ahol a legmagasabb tisztségviselőknek is kötelező megjelennie és válaszolnia. Szerdán öt vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője és további 49 tiszás képviselő. Ezek mind olyan ügyekről szólnak, amelyekben társadalmi többsége lehet a Tiszának:
- A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság;
- A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság;
- A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság;
- Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság;
- A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság.
Magyarországon a rendszerváltás óta nem alakult ki valódi hagyománya a vizsgálóbizottságoknak, és eddig egyik sem lett valódi sikertörténet. 1990 óta számításaink szerint 42 bizottság állt fel, a legtöbb a 2002-2006-os ciklusban:
- 2010-2014: 7 vizsgálóbizottság;
- 2006-2010: 8 vizsgálóbizottság;
- 2002-2006: 15 vizsgálóbizottság;
- 1998-2002: 4 vizsgálóbizottság;
- 1994-1998: 7 vizsgálóbizottság;
- 1990-1994: 1 vizsgálóbizottság.
Az utolsó parlamenti vizsgálóbizottság 2013 decemberében kezdte meg a munkáját, és „az állami adóhatóság 2002 és 2013 közötti kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatát” vizsgálta a KDNP-s Latorcai János vezetésével.
Az elmúlt 13 évben egyetlen alkalommal sem támogatta a Fidesz kétharmados többsége ezeket a kezdeményezéseket. Az Országgyűlés honlapjának adatai szerint 2014 óta összesen 42 alkalommal kezdeményeztek parlamenti vizsgálóbizottságot az ellenzéki képviselők, a fideszes többség azonban minden esetben leszavazta azokat.
Az előző ciklusban kilenc ellenzéki kezdeményezés volt, köztük a Schadl-Völner ügy kormányzati érintettsége és felelőssége; a gödi Samsung gyár kormányzati felelőssége vagy a Szőlő utcai ügy feltárása. A javaslatokat a fideszes képviselők már az Igazságügyi Bizottságban lesöpörték az asztalról, és a jelenlegi szabályozás szerint az ellenzéknek ilyenkor csak egy eszköze maradt: továbbvinni a Törvényalkotási Bizottságba, ahol aztán a fideszes többség ugyanúgy leszavazta ezeket a kezdeményezéseket.
A mostani szabályozás azért is problémás, mert kizárólag a parlamenti többségen múlik, hogy milyen ügyben működhet parlamenti vizsgálóbizottság. Ebben nem látszik előrelépés a szerdán benyújtott javaslatban sem. Az előterjesztés alapján továbbra is a mindenkori parlamenti többségen fog múlni, hogy milyen ügyben állhat fel vizsgálóbizottság, így az a Tisza Párt döntésén múlik, hogy a következő négy évben engednek-e olyan bizottságot is, ami a számukra kellemetlen ügyekben indítana vizsgálatot.
