A Fidesz sok kritikát kapott érte, a Tisza folytatja: egyeztetés nélkül nyújtottak be fontos törvényjavaslatokat

Közel egy hónapja állt fel az új kormány, de a parlamenti munkában még nem aktivizálták igazán magukat: mostanáig egyetlen törvényjavaslatot sem nyújtottak be az Országgyűlésnek. Az eddigi javaslatokat képviselői indítványként a Tisza-frakció tagjai terjesztették be. A kettő között nagy különbség van, hiszen az utóbbit például nem előzi meg társadalmi és szakmai egyeztetés, amit az elmúlt tizenhat évben sokan hiányoltak. Vitézy Dávid pénteki tájékoztatása szerint azonban jövő héten a kormány is belehúz, és benyújtják az uniós források lehívásához szükséges korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot. Igaz, az előzetes társadalmi egyeztetés valamiért ezeknél is elmaradt.

Azért lenne fontos, hogy a képviselők helyett a kormány terjesszen be indítványokat, mert a törvény szerint rájuk szigorúbb szabályok vonatkoznak: társadalmi egyeztetésre kell bocsátaniuk a jogszabálytervezeteket, és biztosítaniuk kell, hogy ebben a vélemények „lehető legszélesebb köre jelenjen meg”. Ezt azonban az Orbán-kormány évekig gyakorlatilag semmibe vette, csak a legritkább esetben volt érdemi társadalmi egyeztetés, és a kötelezettséget sokszor azzal kerülték meg, hogy a fontosabb törvényjavaslatokat a kormány helyett a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselői egyéni képviselői indítványként terjesztették be az Országgyűlésnek.

A K-Monitor blogja szerint ezt a gyakorlatot a különböző uniós intézmények az országjelentésekben folyamatosan szóvá tették, de az előkészítésben mellőzött civil és szakmai szervezetek is kritizálták. Az Orbán-kormány a felfüggesztett uniós forrásokról való tárgyalásokon aztán 2022-ben törvényben vállalta az Európai Bizottságnak, hogy a jövőben a jogszabálytervezetek kilencven százalékát társadalmi egyeztetésre bocsátják, csökkentik a gyors törvényalkotást, és ezt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzi, amely akár bírságot is kiszabhat, ha elmulasztják a kötelezettséget. A gyakorlatban persze ez is maximum papíron valósult meg, erről itt írtunk bővebben.

A Tisza Párt azt ígérte, hogy ezen is változtat, és a programjában több helyen is széles körű társadalmi egyeztetésekről volt szó. Ezért is szembetűnő, hogy az első hónapban ebből még nem látszik semmi. A május 9-i alakuló ülés óta 8 törvény- és 5 határozati javaslatot nyújtott be a Tisza-frakció, a kormány még egyet sem. Olyan jelentősebb előterjesztések is képviselői indítványként kerültek az Országgyűlés elé, mint a miniszterelnöki ciklusokat korlátozó Alaptörvény-módosítás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése vagy a közterületi reklámpiac radikális átalakításáról szóló javaslat.

Megkérdeztük a kormányt és a Tisza-frakciót, hogy mi ennek az oka, és változtatnak-e a gyakorlaton. Csak az utóbbitól kaptunk cikkünk megjelenéséig választ. Azt írták: az eddig beadott törvényjavaslataikat a Tisza szakpolitikusai készítették, és így az a helyes, ha ők a benyújtók is.

„A Tisza azzal a hagyománnyal szakít, hogy olyan emberek nyújtanak be törvényjavaslatokat, akik nem is ismerik annak tartalmát, vagy nem vettek részt annak kidolgozásában”

– reagáltak arra a kérdésünkre, hogy miért képviselői indítványként terjesztették be a javaslatokat.

Információink szerint néhány esetben technikai oka is van ennek: a közelgő határidő miatt nincs idő hetekig tartó társadalmi egyeztetésre. Ilyen például az a kedd este beterjesztett javaslat, amely hatályon kívül helyezné a döntést, ami alapján a józsefvárosi Diószegi Sámuel utca önkormányzati tulajdonú ingatlanjait az állam kapná meg június végén, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) campusát bővíthesse. A tiszás képviselők javaslatára azért van nagy szükség, mert több ott élő család könnyen az utcára kerülhetne a hatályos törvényben szereplő június 30-i határidő után, az állam ugyanis csak bizonyos feltételek mellett lenne köteles cserelakást biztosítani.

A salátatörvény egy másik pontját szintén a sürgető határidő indokolja. A hatályos törvények szerint június 30-án megszűnne a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói rendszer (FAKSZ), amely a közbeszerzési eljárásokban részt vevő ajánlatkérők és gazdasági szereplők számára nyújt szakmai támogatást. Ezt a határidőt most kitolnák az év végéig, amely a beterjesztők szerint „megfelelő időt biztosít egy új, korszerű szakértői rendszer kidolgozására és bevezetésére”.

Ideális esetben a képviselői indítvány ellenzéki műfaj

A képviselői indítvány fő előnye a gyorsaság: még normális eljárásban, többfordulós vitával is néhány hét alatt át lehet nyomni egy ilyet a parlamenten. Vincze Orsolya, a K-Monitor munkatársa szerint azonban nem csak a társadalmi egyeztetés hiánya a probléma ezzel a gyakorlattal. A minisztériumi előterjesztésekkel ellentétben a képviselői indítványoknál nem készül hatásvizsgálat, nem biztosított a kormányzati egyeztetés, az igazságügyi miniszteri kontroll, és más állami szereplők bevonása sem. „Az más kérdés, hogy ez egy rendes előkészítési utat végigjáró, miniszteri kezdeményezésre készült kormányzati előterjesztés során is tud csak formális lenni.” A kormány általában félévente nyilvánosan közzéteszi a jogalkotási programját, így a különböző szakmai és minisztériumi szereplők előre számolhatnak azzal, hogy melyik hónapban milyen tárgyú módosítások jöhetnek.

Ezzel szemben a képviselői indítványoknál teljesen átláthatatlan, hogy azok megalkotásában kik vettek részt, és ezt milyen egyeztetések előzték meg, mondta Vincze. A képviselőket nem köti a törvényalkotási program: akkor nyújtanak be javaslatot, amikor csak akarnak. A K-Monitor munkatársa annak örülne, ha a Tisza Párt minél hamarabb elkezdené használni az apparátusát, és a törvényjavaslatokat a képviselők helyett az erre felkészült minisztériumi szakértők írnák. Ez szerinte sokat javíthatna a jogalkotás átláthatóságán és minőségén is.

„Ideális esetben a képviselői indítványként beadott törvényjavaslat ellenzéki műfaj lenne.”

Vannak persze kivételek, jegyezte meg. Az eddig beadott javaslatok közül több az Országgyűlés tevékenységét szabályozza: ilyen például a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreinek kiszélesítése vagy a képviselői tiszteletdíjak csökkentése. Ezeknek a tárgya nem minisztériumi ellenőrzés alá tartozik, így természetes, hogy a Tisza frakciója nyújtotta be.

A reklámhálókat betiltó javaslatnál már szó sincs erről. Nem véletlen, hogy a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) szakmai tagozata, a Közterületi Szövetség (OHH) a tiszás képviselők helyett Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel szeretne egyeztetni. Közleményükben azt írták, hogy értik a közterek rendbetételére és a politikai kommunikáció kultúrájának javítására törekvő javaslatot, de aggódnak, hogy a kormány nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel. Az OHH ezért arra kérte a minisztert, hogy a javaslat parlamenti tárgyalása előtt folytasson érdemi egyeztetést a tagozat képviselőivel.

Mindeközben a minisztériumokban az Európai Bizottsággal való tárgyalással párhuzamosan már javában folyik más törvényjavaslatok előkészítése, és Vitézy Dávid pénteki sajtótájékoztatója szerint jövő héten benyújtják az Országgyűlésnek az átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagot. Ebben rendezik például a kekvák ügyét, több jogkört kap az Integritás Hatóság, és szigorítanak a vagyonnyilatkozati rendszeren is. Ha valaki lényegi információt hagy ki a vagyonnyilatkozatából, akár két év börtönbüntetést is kaphat.

Valószínűleg a gyors határidő miatt ezeket a javaslatokat sem bocsátották társadalmi egyeztetésre, így ezen a téren egyelőre nincs érdemi változás. A kormány honlapjára csupán egyetlen indítvány került fel május óta: a tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló pénzügyminisztériumi javaslathoz június 2-ig lehetett észrevételeket tenni.

Az ellenzéki javaslatok mellőzve

Az ellenzéknek egészen más problémája van az eddigi parlamenti működéssel. A Fidesz és a KDNP hetek óta azzal támadja a Tisza Pártot, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben alig van parlamenti ülés, és alig nyújtottak be javaslatot.

„Nincsenek előterjesztések, törvényjavaslatok, pláne nincsenek döntések. Vannak helyettük hangzatos posztok, röhögő fejes kommentek – mert Magyar Péteréknél erről szól a munka”

– állapította meg Pócs János, és arra jutott, hogy a parlamentből a közösségi médiába költözött a Tisza-kormány.

Szentkirályi Alexandra szerint a közösségi médiában úgy tűnhet, hogy az Országgyűlésben folyamatos munka zajlik, a valóságban azonban „a kormánypárt a törvényhozást inkább egyfajta vádlópadnak szánja a közösségi média igényeinek kielégítésére”. Az eddig néma fideszes képviselő szerint a hétfői ülésnapon is csak azért vitáztak egy javaslatról, „hogy úgy tűnjön: ülésezik az új Országgyűlés”. Vitézy pénteken azt üzente Szentkirályinak, hogy intenzív nyárra készüljenek, mert erőltetett menetben fogják végrehajtani azokat a törvénymódosításokat, amelyek az uniós pénzek hazahozatalához szükségesek.

A Mi Hazánknak meg az nem tetszik, hogy az ő javaslataikat sokáig még csak napirendre se vették a kijelölt bizottságokban, ahol a tárgysorozatba vételről kellene dönteni. „A nemzeti együttműködés rendszerének hazudott időszakban száz indítványunkból egyet sem engedtek az Országgyűlés napirendjére, csak szökőévente egyszer, és a házbizottságban szóvá is tettem, hogy tanulni kellene a rendszer hibáiból, bukásából, nem kellene ugyanerre az útra lépni, amin mégis elindult a Tisza” – mondta Novák Előd a múlt szerdai napirend utáni felszólalásában, és felsorolta, hogy milyen indítványokat adtak be már az alakuló ülés napján, amit még csak nem is tárgyalt az elmúlt közel egy hónapban a kijelölt igazságügyi és alkotmányügyi bizottság.

A házszabály alapján egyébként nincs elkésve a bizottság, a Mi Hazánk május 9-én benyújtott előterjesztéseiről a nyári szünet miatt ráérnek szeptember 4-ig dönteni. Mi azért megkérdeztük az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság elnökét, Hantosi Istvánt és az Országgyűlés Sajtóirodáját, hogy mi az oka annak, hogy az ellenzéki javaslatokat még csak napirendre se vették eddig, és mikor fogják ezt megtenni. Az utóbbi azt írta, hogy a napirendi javaslat meghatározása során a bizottság elnöke „minden esetben mérlegeli, hogy a bizottság előtt álló feladatok milyen prioritással bírnak, hiszen az Országgyűlés plenáris ülése napirendjének előkészítése a bizottságok kiemelt feladata”. A képviselői indítványok tárgyalásának ütemezését a soron következő plenáris ülés tervezett napirendje, valamint a törvényalkotási eljárás további szakaszai is befolyásolják, folytatták. A válaszuk szerint a bizottság várhatóan a június 10-i ülésén dönt a Mi Hazánk képviselői által beterjesztett indítványok tárgysorozatba vételéről.

Az elmúlt egy hónapban csak egy ellenzéki javaslat jutott el bizottságig: a KDNP képviselői szigorítanák a gyerekek képernyőhasználatát és online platformokon való jelenlétét. A digitalizációs és technológiai bizottság tiszás többsége nem szavazta meg a javaslat tárgysorozatba vételét. Az MTI beszámolója szerint a kormánypárti képviselők azt mondták, hogy magával a szándékkal egyetértenek, de a javaslatot több ponton hiányosnak tartják, emellett szerintük túlzott általánosításokat tartalmaz, jelenlegi formájában nem ad választ egyes technikai problémákra és nem jár szankciókkal. „A tiszások valójában tudták, hogy ez egy jó törvényjavaslat. Mégis mindenféle mondvacsinált indokot kerestek, hogy ne támogassák, mert felülről azt az utasítást kapták, hogy elutasítsák” – reagált a Magyar Nemzetnek a javaslatot jegyző KDNP-s Nacsa Lőrinc.

Az előző ciklusokban pont így járt az akkori ellenzék: a Fidesz–KDNP képviselői szinte kivétel nélkül minden ellenzéki javaslatot lesöpörtek már a bizottságokban, és csak az akkori kormánypártok javaslatai kerültek a plenáris ülés elé. Kérdés, hogy ezt követi-e a későbbiekben is az új Országgyűlés, vagy nagyobb teret enged az ellenzéknek.