Szeptember 30-ig le kell bontani a gigaplakátokat a most megjelent törvényjavaslat szerint

A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról címmel felkerült a Parlament oldalára az a törvényjavaslat, ami többek között véget vetne az önkormányzatok több mint tíz éve tartó gigaplakát-ellenes harcának.

A javaslat meghatározza, hol lehet elhelyezni közterületen vagy közterületről látható helyen reklámot: „kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen”. Azaz a homlokzati reklámeszközökre elhelyezett gigaplakátoknak, reklámhálóknak úgy tűnik, végük lesz. A javaslat azt is kimondja, hogy a reklámfelület nem lehet 15 négyzetméternél nagyobb.

A közterületi reklámok szabályozása, ellenőrzése és lebontatása ügyében a javaslat a kormányhivatalok helyett az illetékes önkormányzatokat nevezi meg. Mint írtuk, a gigaplakátokkal sújtott belvárosi önkormányzatok gyakran panaszkodtak a kormányhivatali adminisztráció végtelen lassúságára az egyes bontási ügyekben. A módosítás elfogadása után már eleve az önkormányzatoknál kell kezdeményezni, hogy reklámeszközt egyáltalán közterületen el lehessen helyezni. Az érintett önkormányzat településképi bejelentési eljárás során dönt az ügyben.

A javaslat kemény határidőt szab a gigaplakátok lebontására: az előírásnak nem megfelelő reklámeszközt a reklámeszköz tulajdonosa haladéktalanul, de legkésőbb 2026. szeptember 30-ig köteles a saját költségén eltávolítani. Ennek elmaradása esetén a helyi önkormányzat a reklámeszköz tulajdonosától és az ingatlan tulajdonosától egyaránt követeli a reklámeszköz haladéktalan eltávolítását, valamint 100000 forintig terjedő helyszíni bírságot, és négymillió forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki – akár többször is.

A többi reklám sem ússza meg. Azon reklámeszközök tulajdonosai, amelyek átalakítással, vagy korszerűsítéssel megfelelnek a követelményeknek, 2026. szeptember 30-ig kötelesek kezdeményezni a településképi bejelentési eljárást. Az önkormányzatoknak, főleg a leginkább érintett fővárosi és belvárosi kerületeknek eddig a határidőig harmonizálni kell helyi, településképi rendeleteiket a törvénnyel.

A sajtótörvény a javaslat szerint úgy módosulna, hogy „médiatartalom részeként tilos olyan politikai reklám terjesztése, amely az egyenlő emberi méltóságot megsérti vagy eltagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul. E tilalom kiterjed az olyan kép vagy audiovizuális tartalom felhasználására is, amely személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon jeleníti meg, és az előbbi célok vagy hatások kiváltására alkalmas.”

Hasonlóan egészülne ki a választási törvény is: „a plakát tartalmában vagy képi megjelenítésében nem irányulhat az egyenlő emberi méltóság eltagadására vagy megsértésére, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságának megsértésére vagy tagadására, vagy valamely közösség kollektív
bűnösségének közvetítésére, vagy bármilyen módon gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására. A plakáton nem jeleníthető meg olyan kép, amely valótlan vagy megtévesztő módon ábrázolja a valóságot, és az előbb felsorolt célok vagy hatások kiváltására alkalmas. A plakáton nem tehető közzé kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére káros képi vagy szöveges tartalom.”

De mi a baj a gigaplakátokkal? Budapest belső kerületeiben a reklámkataszter szerint 145 darab nagy méretű egyedi reklámeszköz, 204 darab feszített és 63 darab tűzfalon elhelyezett reklámháló van. A reklámhálókat, gigaposztereket sok helyen műemléki épületekre helyezik el, tartóeszközeik felszereléshez megfurkálva a védett falakat. Bár a felhelyezéshez a társasház többsége hozzájárul, mert pénz áll a házhoz, tehermentesítve a lakókat, de egyes lakók, akiknek az ablaka előtt feszül a hirdetés, rosszabbul járnak, mert csökken a kilátásuk vagy az átszellőzésük, csak őket leszavazzák a többiek.

A Magyar Reklámszövetség OOH (közterületi hirdetések) tagozata szerint a jelenlegi (azaz a most módosítandó) szabályozási rendszer alapvetően kidolgozott és betartható keretet kínál. A tagozat nyitott minden olyan szakmai alapú egyeztetésre, amely a városképi és a társadalmi érdekek egyensúlyát szolgálja.

Támogathatónak tartanak például esztétikai minimumkövetelményeket, méretbeli korlátokat, mennyiségi limiteket, bizonyos távolsági szabályokat, illetve érzékeny városképi területekre vonatkozó speciális előírásokat. Álláspontjuk szerint a legfontosabb az átlátható, kiszámítható és országosan egységes szabályozási környezet fenntartása.

Tóth István, a reklámhálós hirdetéseket értékesítő Horizont Reklám Kft. ügyvezetője lapunknak korábban azt mondta: a tervezett szigorításokról úgy gondolják, hogy a városképi és az örökségvédelmi szempontok érvényesítése legitim cél, de fontos, hogy a szabályozás kiszámítható, országosan egységes, szakmailag megalapozott és arányos maradjon. Meggyőződése szerint hosszú távon egy kiegyensúlyozott, differenciált szabályozási rendszer szolgálhatja egyszerre a városképi érdekeket, az örökségvédelmi szempontokat, a jogszerű piaci működést, valamint a társasházak és a lakóközösségek érdekeit is.

A reklámhálók helyzetéről szóló korábbi összefoglaló cikkünket itt olvashatja.