Az önkormányzatok alig várják, hogy Vitézy a kezükbe adja a gigahirdetéseket levágó kést

Napokon belül kész a tervezet – nyilatkozta Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszter, amikor megkérdeztük, hogy mikor nyúlnak hozzá a gigaposzterek beharangozott újraszabályozásához. Arról nem beszélt, hogy mit tartalmaz majd a törvényjavaslat, de az önkormányzatok és a plakátcégek várakozásai alapján nagyjából sejteni lehet az új irányt.

Saját kezével fogja az illegális gigaplakátokat levágni – jelentette ki két éve Karácsony Gergely főpolgármester, aki láthatóan torkig volt azzal a helyzettel, hogy a főváros és a kerületi önkormányzatok hosszú évek óta nem tudtak mit kezdeni a műemlék épületekre kifeszített gigahirdetésekkel, reklámhálókkal. Azóta új jogszabály született, eljárások indultak, ám a főpolgármester szavaival élve a „Budapest történelmi belvárosának gyönyörű épületeire” kifeszített gigaposzterek köszönik szépen, nagyon jól megvannak.

Május elején az új beruházási és közlekedési miniszter is belengette a vágókést, szinte majdnem ugyanezekkel a szavakkal. Vitézy Dávid „a nagyvárosaink gyönyörű történelmi épületeinek homlokzatát elcsúfító és a városképet tönkretevő óriás épülethálók”-ról és az óriásplakát-erdőről azt mondta, hogy szeretnék visszaadni az önkormányzatok jogköreit az ügyben.

Jelenleg ugyanis a kormányhivatalok hatáskörébe tartozik az illegális közterületi reklámok eltávolítása, ám a kormányhivatalok az elmúlt években nem sok sikerrel jártak, ez látható a műemlék épületeken feszülő gigaplakátok változatlan számából. „Mással vannak elfoglalva” – fogalmazott epésen Karácsony két éve.

A kormányhivatalok a magyar építészetről szóló 2023-as törvény és egy 2024. év végi kormányrendelet alapján járnak el. A mostani szabályozás szerint az összes közterületi reklámot regisztrálni kell az országos reklámkataszterben, majd a regisztrált reklámok tudomásulvételét kell kezdeményezniük a reklámcégeknek a kormányhivataloknál. A kormányhivatal elfogadhatja vagy elutasíthatja ezeket a döntéseket az alapján, hogy az adott hirdetés sérti a jogszabályokat vagy sem, a baj azonban az, hogy ezekről az eljárásokról alig kapnak információt az érintett önkormányzatok.

Budapest belső kerületeiben a reklámkataszter szerint 145 darab nagy méretű egyedi reklámeszköz, 204 darab feszített és 63 darab tűzfalon elhelyezett reklámháló van. De jobban látjuk a helyzetet, ha leszűkítjük a fókuszt a gigaplakátok ellen leghangosabban fellépő II. kerületre, ahol 20 darab óriás reklámháló ellen hadakozik tíz éve az önkormányzat, nem sok eredménnyel.

A kormányhivatalnak eddig tíz elutasított reklámhálóból kettőt sikerült lebontatnia a II. kerületben

Lapunk kérdéseire meglepően részletes statisztikát küldött a fővárosi kormányhivatal. E szerint a II. kerületben 765 darab reklámeszközre indítottak tudomásulvételi eljárást, ezekből 18 darab volt feszített reklámháló, 2 darab tűzfalon elhelyezett reklámháló. Hat darab reklámháló tekintetében elfogadó döntés; 1, a reklámkataszterben nyilvántartott eszköz vonatkozásában nem nyújtottak be kérelmet; 1 eszköz esetében, mivel a kérelemre szüneteltetett eljárás folytatását az ügyfél határidőben nem kérte, ezért az a törvény által megszűnt; és 12 esetben született elutasító döntés, azaz lényegében ennyi reklámeszköz eltávolítására felszólított fel a hivatal.

A kormányhivatal tájékoztatása szerint a tudomásulvételt elutasító és eltávolításra felszólító döntések ellen 16 bírósági eljárás indult, ebből 11 még folyamatban van, 4 esetben helybenhagyta a bíróság a kerületi hivatal döntését, 1 esetben pedig új eljárásra kötelezte. A tudomásulvételi eljárásban elutasított vagy eltávolításra felszólítással érintett feszített reklámhálót, tűzfalon elhelyezett reklámhálót ez idáig 2 esetben távolítottak el.

Ezeket a körülményes és hosszú, nem túl eredményes eljárásokat szeretné Vitézy Dávid felgyorsítani azzal, hogy a kormányhivatalok helyett az önkormányzatok kezébe adná a hatásköröket.

Ehhez a megkérdezett önkormányzatok szerint a 476/2024. kormányrendeletet kellene módosítani, teljes hatáskört adva a helyi önkormányzatoknak. Ezután az önkormányzatoknak helyi szinten kellene meghozniuk a reklámhálókra vonatkozó döntéseket. A szigorúbb változat szerint a reklámcélú épülethálót és annak minden fajtáját be kellene tiltani, legfeljebb tűzfalra lehetne engedélyezni, ugyanis az a benapozást és a légcserét is gátolja. Esetleg még az építési védőhálókra helyezett gigahirdetéseket engedélyeznék, ám szigorúan ellenőrizve, hogy azok tényleg csak az építkezés-homlokzatfelújítás idején vannak kint, segítve a társasházakat a költségviselésben.

Ha az önkormányzatok megkapnák a szabályozási hatáskört, akkor az illegálisnak minősített reklámhálók esetében a reklámeszköz tulajdonosát vagy a háztulajdonost önkéntes bontásra szólítanák fel, ha nem bont, akkor arányos szankcióval sújtanák (általában pénzbírsággal kezdve, majd a végén hatósági végrehajtással). Természetesen minden eljárási lépés ellen jogorvoslati lehetőséget adnának, de a bontás megtörténne, nem lehetne bírósági eljárásokkal évekig húzni az ügyeket. Sőt, hatósági bontás esetén perelnék a tulajdonost a költségek megtérítésére.

A reklámszövetség támogatná az érzékeny városképre vonatkozó speciális előírásokat

A Magyar Reklámszövetség OOH (közterületi hirdetések) tagozata szerint a jelenlegi szabályozási rendszer alapvetően kidolgozott és betartható keretet kínál. Lapunknak azt mondták, az elmúlt években jelentősen szigorodtak az előírások: létrejött az országos reklámkataszter, az új reklámeszközök elhelyezése erősen korlátozott, a szabálytalan működés pedig több millió forintos bírságot vonhat maga után.

A jelenlegi rendszer kialakítását széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg – tették hozzá. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a szabályozás során ne csak városképi szempontok jelenjenek meg, hanem a több ezer társasházi lakó érdekei is. Állításuk szerint sok esetben idős vagy nehéz helyzetben lévő lakóközösségeknek ezek a bevételek adják az egyetlen reális lehetőséget az épületek állagmegóvására és felújítására.

A tagozat nyitott minden olyan szakmai alapú egyeztetésre, amely a városképi és a társadalmi érdekek egyensúlyát szolgálja. Támogathatónak tartanak például esztétikai minimumkövetelményeket, méretbeli korlátokat, mennyiségi limiteket, bizonyos távolsági szabályokat, illetve érzékeny városképi területekre vonatkozó speciális előírásokat. Álláspontjuk szerint a legfontosabb az átlátható, kiszámítható és országosan egységes szabályozási környezet fenntartása.

A reklámszövetség szerint nekik másodlagos kérdés, hogy a szabályozás pontosan mely hatósági szinten történik. A legfontosabb az, hogy az engedélyezés, az ellenőrzés és a szankcionálás transzparens, egységes és szakmailag kiszámítható módon működjön. Álláspontjuk szerint az országosan egységes szabályozás előnye, hogy elkerülhető a túlzott széttagoltság és a jogbizonytalanság.

Ugyanakkor a háttérben az egyik legnagyobb közterületi reklámcég vezetője azt mondta, hogy a törvény nem rossz ugyan, de a végrehajtási része láthatóan nem működik. Pedig pénz lenne az illegális plakátok elbontására, mert a reklámkataszterbe került 36 ezer reklámeszköz után egyenként évi 15 ezer forintot fizetnek a tulajdonosok, ami több mint félmilliárd forint. Azzal ő is egyetért, hogy műemlék épületeken ne legyen reklámháló, ne furkálják ezeket a házakat. Viszont az jól működik a nemzetközi példák alapján, ha valós épületfelújítási, homlokzatrekonstrukciós munkák védőhálójára – szigorúan csak a munka befejezéséig – gigaposztert tesznek ki.

Reklámhálós cégek: A hirdetési bevétel nélkül sok ingatlantulajdonosnak esélye sem lenne csodálatos épületét karbantartani

Megkerestünk három jelentősebb, a II. kerületben reklámhálós hirdetéseket kínáló céget is, kettő válaszolt is kérdéseinkre.

„Budapesten élő polgárként és kültéri reklámpiaci szereplőként is kíváncsian várom az új irányt. Nemzetközi piacismeretünket, tapasztalatainkat és tudásunkat pedig nagyon szívesen megosztjuk akár önkormányzatokkal, akár a törvényhozásban tevékenykedő szereplőkkel is” – nyilatkozta megkeresésünkre Négyesi Dániel, a DEFI Hungary Kft. ügyvezetője. A kft. anyacége, a DEFI francia tulajdonú, Budapesten kívül Párizsban, Barcelonában, Madridban, Sevillában, Milánóban, Koppenhágában, Bécsben, Varsóban és Bukarestben vannak jelen.

Mint Négyesi közölte, a cég összes kültéri reklámeszközénél megtörtént a tudomásulvételi eljárás, egy kérelmüket sem utasította el a kormányhivatal. Szerinte több ingatlantulajdonosnak esélye sem lett volna a csodálatos épülete karbantartására, állagmegóvására, illetve értéknövelésére a reklámtevékenységből befolyó jelentős bevételek nélkül.

Tóth István, a Horizont Reklám Kft. ügyvezetője azt mondta: a tervezett szigorításokról úgy gondolják, hogy a városképi és az örökségvédelmi szempontok érvényesítése legitim cél, de fontos, hogy a szabályozás kiszámítható, országosan egységes, szakmailag megalapozott és arányos maradjon. Meggyőződése szerint hosszú távon egy kiegyensúlyozott, differenciált szabályozási rendszer szolgálhatja egyszerre a városképi érdekeket, az örökségvédelmi szempontokat, a jogszerű piaci működést, valamint a társasházak és a lakóközösségek érdekeit is.

Az egyik legneuralgikusabb helyszínen, a Margit híd budai hídfőjénél, a Margit körút kapujaként működő két ház homlokzatán reklámháló-hirdetéseket kínáló Molino Reklámügynökség Kft. nem válaszolt kérdéseinkre. A déli épület a II. kerületi önkormányzat nyilvántartása szerint kiemelten védett műemlék, az északi pedig műemléki környezetben álló, fővárosi helyi védettségű épület.

Itt történt, hogy 2023-ban a gigaposzterek ellen hadakozó Őrsi Gergely II. kerületi polgármester elkeseredésében már nem is a reklámcégnek, hanem az óriásponyván megjelenő McDonald’snak szólt be, hogy illegális reklámhálón hirdet. Ez hatásosnak bizonyult, mert a hálót le is szedték. Az akkori szabályozás szerint egy elég határozott és kemény 2016-os törvény szólt a közterületi reklámokról, ám a jogszabály végrehajtását hétéves türelmi időszakra (moratórium) felfüggesztették, amit lejárta után még meg is hosszabbítottak egy parlamenti döntéssel. Így az önkormányzatok 2024-ig, az új vonatkozó kormányrendeletig, tehetetlenek maradtak. Persze utána is.

Az építési reklámháló jó dolognak indult, aztán elkanyarodott

Azt már tíz éve felismerték, hogy az illegális molinók megölik a budapesti városképet, mint azt a moratóriummal a végtelenségig elhúzott 2016-os plakáttörvény idején írta a Kreatív. A lap visszatekintése szerint az építési reklámhálók 2005-2006 környékén kezdtek elszaporodni. Az üzleti modell a következő volt: a kihelyező cég a kedvező fekvésű, jól látható házak homlokzatára kifeszítette az építési hálót, a felületet pedig eladta a hirdetőknek. Ebből annyi pénz folyt be, amiből finanszírozni tudta a házfelújítást, és még nyereséget is zsebre tudott rakni.

Win-win szituációnak indult tehát, azonban pár évvel később elkezdtek szaporodni az olyan építési hálók, amelyek mögött nem folyt felújítási munka, magyarán azokat illegálisan helyezték ki. Ebben az esetben annyi történt, hogy a kihelyező cég megállapodott a ház közös képviselőjén keresztül a lakók többségével, akik a kilátást nagyban zavaró molinót eltűrik, hiszen cserébe akár teljes egészében megspórolhatják a közös költséget, vagy éppen liftfelújítást végeztetnek el a pénzből. Persze voltak rosszabbul járó lakók, akik arra panaszkodtak, hogy ablakukat letakarta, leárnyékolta a gigaposzter, de őket leszavazták.

Ezek az illegális felületek annyira lenyomták az árakat 2010 körül, hogy már nem lehet kitermelni a felújítás költségét sem, emiatt a valódi felújítási munkákat takaró reklámhálók száma minimálisra csökkent, a Kreatívnak nyilatkozók némelyike szerint teljesen le is állt.