Elburjánzottak a homlokzati gigareklámok a II. kerületben, van, ahol a lakó ki se lát mögülük

2022. január 11. – 10:15

Elburjánzottak a homlokzati gigareklámok a II. kerületben, van, ahol a lakó ki se lát mögülük
Óriásmolinók takarják az épületek védett homlokzatát a Margit hídnál – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Szélmalomharcot folytat a II. kerületi önkormányzat a műemléki épületeket gigareklámponyvákkal letakaró, a világörökségi panorámába belerondító reklámcégekkel. Az önkormányzatnál már érintett lakó is panaszkodott, hogy akarata ellenére takarták le az ablakát, nem lát ki a hirdetéstől. A hirdetők egy 2023-ig szóló lehetőségre hivatkoznak, a bejelentéseket elbíráló kormányhivatal nem túl bőbeszédű.

2017-ben az Orbán-kormány nagy garral látott neki a fővárosi óriásreklám-piac rendbetételének, az akkor hatályba lépő jogszabály alapján 2020-ra az akkori 16 ezerről 1000-re csökkent volna Budapesten az óriásplakátok száma. 2022 van, az óriásplakátok ugyanott vannak, mint öt éve, gigantikus verziójuk, az épületek homlokzatát letakaró megareklámok ráadásul elszaporodtak, főleg a II. kerületben a Margit körúton a Margit híd és a Széll Kálmán tér között.

„Ezek az óriásmolinók városképi szempontból elfogadhatatlanok, műemlék épületek homlokzatait takarják le, ütköznek a kerületi rendelettel, ráadásul lakossági panaszt is kaptunk, ami szerint egyes lakók akarata ellenére feszítettek ablakaik elé hirdetést, amin nem látnak ki rendesen”

– mondta lapunknak Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere. Ezért a kerületi önkormányzat folyamatosan dokumentálja az óriáshirdetéseket, és jelenti őket az eljáró hatóságnál, a fővárosi kormányhivatalnál. Az elmúlt hónapokban szám szerint 11 darabot. Választ azonban nem mindig kaptak, a gigareklámok száma nem csökkent, tette hozzá a polgármester, aki nagy eredménynek tekinti, hogy a kerület másik pontján az óriásplakátokat például információs táblára tudta cseréltetni.

Lapunk decemberben végigsétált a Margit körút érintett szakaszán, és tucatnyi óriásreklámot számolt össze, ezekből kettőt a körút eleji, Dunára néző, világörökségi panorámába tartozó házakon. Mivel a reklámokat kihelyező hirdetésszervező cégeket nem lehet a plakátokról azonosítani, az érintett társasházak közös képviselői pedig nem szívesen nyilatkoznak az ügyben, ezért azokhoz a cégekhez fordultunk egyenesen, amiknek a termékeit az óriáshirdetés reklámozza.

Margit körúti óriásmolinó – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Margit körúti óriásmolinó – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Az Aquaticum Debrecen Kft.-től, az Euronicstól, a Magyar Nemzeti Banktól, a Mercedes-Benz Hungária Kft.-től, a Mysofttól, a PlanAlltól és a Telenortól kaptunk választ, a Penny Market és a Ferrero Roche, az OTP és a Xiaomi későbbi reagálást ígért, ami végül nem érkezett meg. A válaszok lényege a következő volt:

  • Amikor megkötötték a felületet értékesítő reklámügynökséggel vagy az utcai reklámhelyet üzemeltető céggel a reklámháló kihelyezéséről szóló szerződést, az biztosította őket arról, hogy az összes szükséges engedéllyel rendelkeznek.
  • Levelünk nyomán a cégek újra megkeresték az ügynökségeiket vagy az épületháló-felületet értékesítő cégeket, hogy megbizonyosodjanak, valóban jogszerű-e a hirdetésük.
  • A megbízott reklámcégek (ezek közül a Defi Hungary Kft.-t és a Horizont Reklám Szerviz Kft.-t nevezték meg) a következő választ adták: a hirdetések jogszerűen vannak kint. Ezt arra alapozták, hogy a kerület vonatkozó városképvédelmi rendeletét felülbírálja egy magasabb szintű jogszabály, nevezetesen a településkép védelméről szóló 2016-os törvény időközben módosított végrehajtási rendelete.

Ez az a törvény, aminek a hatálybalépéséről a cikk elején beszéltünk, és ami 2020-ig adott határidőt a nem szabályozás szerinti óriásplakátok és egyéb, például a helyi városképvédelmi rendeleteknek nem megfelelő óriás- és egyéb hirdetések leszerelésére. Akkor hogy lehet, hogy még mindig a helyén van minden reklám? Úgy, hogy a járványhelyzetre hivatkozva – a gazdaságélénkítés jegyében – a kormány 2020-ban újabb három évvel, 2023 végéig meghosszabbította a leszerelésükre adott határidőt.

Iparági elemzők szerint ami 2017-ben politikai szempontból még fontos volt – például az Orbán Viktor legnagyobb ellenségévé vált Simicska Lajos rengeteg plakáthelyének megszüntetése –, az 2020-ban már nem volt probléma. Hiszen az óriásplakát-helyek többsége a kormányhoz köthető nagyvállalkozók cégeihez került. Így a határidőt is politikai kockázat nélkül lehetett módosítani.

Így tehát az óriásplakát-kihelyezés jogi része rendben lévőnek tűnik, legalábbis a klasszikus utcai, út menti óriásplakátok ügyében. Csakhogy a Margit körút homlokzatait eltakaró hatalmas óriásmolinók vagy gigahirdetések nemigen minősülhetnek klasszikus óriásplakátnak, azok fő ismérve ugyanis a régi szabvány szerint a 12 négyzetméteres, az új szabvány szerint pedig a 9 négyzetméteres felület.

Azt a vak is látja, hogy a gigareklámok – nemhiába aposztrofálják így őket – ennél jóval nagyobbak. Ami jogszabályi fogalom alkalmazható rájuk, az az építési reklámháló, ahogy az egyik cég is emlegeti ezeket a hirdetéseket a válaszában. (Már csak azért is háló, mert a vele letakart ablakokból is valamennyire ki kell látniuk a lakóknak.)

A Széll Kálmán téren van olyan épület, amit teljesen beburkoltak a reklámok, és olyan épület is, aminek az erkélyéről a molinóra nyílik kilátás – Fotók: Hevesi-Szabó Lujza / Telex A Széll Kálmán téren van olyan épület, amit teljesen beburkoltak a reklámok, és olyan épület is, aminek az erkélyéről a molinóra nyílik kilátás – Fotók: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
A Széll Kálmán téren van olyan épület, amit teljesen beburkoltak a reklámok, és olyan épület is, aminek az erkélyéről a molinóra nyílik kilátás – Fotók: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Ha pedig a gigahirdetések reklámhálóknak minősülnek, akkor van egy kis bökkenő az alkalmazásukkal: az építési reklámháló a jogszabály szerint egy építmény átalakításakor vagy felújításakor végzett munkát elfedő, reklámhordozót tartó berendezés. Azaz kell hozzá az, hogy munka folyjon alatta. Margit körúti szemlénk során egyetlen reklámháló alatt sem láttuk a munkavégzésnek még csak a jelét sem.

Megkerestük a fővárosi kormányhivatalt is mint az ilyen bejelentéseket elbíráló illetékes hatóságot, igazítsa el lapunkat, hogy minek minősül az épületek homlokzatát takaró óriásreklám (építési reklámhálónak vagy másnak?), mi számít reklámhordozónak: maga a hatalmas ponyva vagy az azt tartó néhány kar vagy kampó? Afelől is érdeklődtünk, hogy hány bejelentés érkezett a kormányhivatalhoz szabálytalanul elhelyezett óriásreklámok miatt, ebből hány eljárást indítottak, ezek meddig tartottak, és milyen eredménnyel jártak.

A válaszból annyi derült ki, hogy a hivatal minden bejelentés esetén intézkedik, az önkormányzatoktól kapott megkeresések ügyében pedig minden esetben eljárást folytat le. Ha jogszabálysértést állapít meg, az érintetteket kötelezik a reklámhordozó eltávolítására. Hogy hány volt ilyen, milyen jogi alapon és mikor – ez kimaradt a válaszból.

A kormányhivatalt ismételten megkértük, hogy esetleg a kérdésekre is válaszoljon, de több mint két hete nem jött reakció. Mint ahogy a polgármester szerint a kerületi önkormányzat sem kap mindig visszajelzést a bejelentéseire.

Évi négymilliárdos reklámhálópiac?

Információink szerint jelenleg hét-nyolc cég foglalkozik óriásmolinók/reklámhálók kihelyezésével Budapesten. A cégek a társasházak közös képviselőit keresik meg, akik jó esetben a társasház többségi felhatalmazásával kötik meg a szerződést. Rosszabb esetben jó pár lakos feje fölött úgy döntenek, hogy azok nem is tudnak arról, hogy az ablakaik hosszabb ideig le lesznek takarva egy úgy-ahogy átlátszó reklámhálóval. Legalább egy ilyen lakos panaszt tett a II. kerületi önkormányzatnál is.

A társasházak még akkor sem mindig járnak túl jól, ha amúgy a lakóknak nincs különösebb kifogásuk a reklám ellen. Egy magát megnevezni nem kívánó forrásunk szerint a társasházak nagyjából évi 800 ezer – 1 millió forintot tudnak kasszírozni a homlokzatukon futtatott reklámokból, persze csak akkor, ha a homlokzatra az egész évben, száz százalékban van hirdetés. (Ha nincs, akkor arányosan kevesebbet.) Attól is függ természetesen a bevétel, hogy milyen frekventált helyen áll az épület, és mekkora a reklámháló területe.

Óriásmolinó a Széll Kálmán téren – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Óriásmolinó a Széll Kálmán téren – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Ez a társasházhoz befolyó évi mintegy egymillió forint áll szemben azzal az összeggel, amit a hirdető cégek kifizetnek termékük reklámozásáért. Ez az összeg pedig havonta – a háló méretétől, a helyszíntől függően – a 3–6 millió forintot is eléri. Ha jól fut a homlokzat, akkor évi 35–70 millió is befolyhat tehát a társasház és a termékhirdető cég között elhelyezkedő, a reklámhelyet értékesítő és a reklámot felszerelő közvetítő céghez. Ez azt jelenti, hogy a bevételnek csak töredéke jut a társasházhoz, aminek lakói ráadásul elszenvedői is lehetnek a hirdetésnek.

A reklámhálópiacot iparági forrásunk évi körülbelül négymilliárd forintosra taksálja. Az Outdoor Media Audit néhány évvel ezelőtti felmérése szerint szerte a városban mintegy 250 darab óriásmolinó volt, az a szám azóta csak tovább növekedett. A legszembetűnőbb reklámhálók a Margit körúton, a Széll Kálmán téren, a Blaha Lujza téren, az Oktogonon (műemléki épület), az Astorián és a Deák téren láthatók.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!