Lehet harcolni a homlokzatokat takaró óriásreklámok ellen, de csak a kormányhivatal szedetheti le őket

„Kedves McDonald’s! Szerintünk egy ekkora világmárkának nem kell reklám, pláne nem illegális reklámháló, amivel csúfítják a városképet”

– írta közösségi oldalán a napokban Őrsi Gergely. A II. kerületi polgármester szerint sokkal jobban tenné a cég, ha olyan homlokzatokat takarna le az óriásponyvákkal, amik valóban felújításra szorulnak, ráadásul az önkormányzati hivatal így kénytelen intézkedni.

Őrsi lapunknak elmondta, hogy 8-9 homlokzati óriásponyvát tartanak számon jelenleg a Margit körúton és a Széll Kálmán téren, mindegyik ügyében eljárást indítottak. Sőt, ahogyan a McDonald’s esetében, úgy sorra megkeresik az óriásplakáton termékeiket hirdetőket is, hogy tudassák velük: illegális reklámon szerepelnek. (Megkerestük a McDonald’sot is, mit szólnak a polgármesteri beszóláshoz, de a cég nem reagált.)

A gigaplakát nemcsak a Margit körúton gond, hanem a pesti Nagykörút és Kiskörút kitüntetett részein, például az Oktogonon, a Blaha Lujza téren vagy a Corvin köznél is.

Terézváros területén tilos molinót elhelyezni, ezt tiltja a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet, illetve a településkép védelméről szóló törvény is – tudtuk meg az önkormányzattól. Ennek ellenére jelenleg 14 épületen van kint a VI. kerületben molinó vagy a molinó tartószerkezete településképi bejelentési eljárás, azaz engedély nélkül.

Ezekkel szemben csak a fővárosi kormányhivatal járhat el, azaz szabhat ki bírságot és rendelheti el az illegális reklámmolinó eltávolítását. Csakhogy az önkormányzat hiába teszi meg a bejelentést minden alkalommal, szinte minden esetben az eljárások megszüntetésére kényszerül a kormányhivatal.

Ennek az az oka, hogy sok társasház él a településkép védelméről szóló törvény adta kiskapuval, miszerint a törvény hatálybalépése (2016. július 24.) előtt megkötött szerződések alapján létesített reklámhordozók 2023. december 31-ig a helyükön maradhatnak.

Ez több mint 7 év türelmi időszakot jelent, ennyit engedélyezett a törvényalkotó.

Józsefvárosban is vannak óriásplakátok, amelyekre nem adott engedélyt a Városépítészeti Iroda – tájékoztatta lapunkat a VIII. kerületi önkormányzat. Hivatalosan viszont itt is csak annyit tudnak tenni, hogy az illegális plakátokat bejelentik a kormányhivatalnál. Legutóbb a Corvin köz 2. szám alatti ház homlokzatán elhelyezett illegális reklámról, még 2021. decemberben küldtek értesítést a kormányhivatalnak, de máig nem kaptak visszajelzést arról, milyen intézkedés történt az ügyben.

A Fővárosi Önkormányzat is megelégelte tavaly az illegális reklámhálókat. Karácsony Gergely azt írta a közösségi oldalán áprilisban: „A közgyűlésen döntöttünk arról, hogy visszaszorítjuk az épületeket elfedő reklámhálókat.” A friss szabályozás lényege, hogy a Fővárosi Önkormányzat közterület-használati engedélyhez kötötte a homlokzati reklámok kihelyezését, illetve 9 négyzetméterben maximálta a méretüket. A szükséges engedélyhez csatolni kell az adott kerület településképi hozzájáruló engedélyét is.

Megkérdeztük a főpolgármesteri hivatalt, hány illegális plakátot szedettek le a rendelet hatálybalépése óta. Az, hogy a konkrét kérdésre nem válaszoltak, arra enged következtetni, hogy sehányat. Viszont megtudtuk, hogy elindították az első eljárásokat „a végleges döntés közigazgatási végrehajtási eljárásban való kikényszerítésére”. Hozzátették ugyanakkor, hogy az ügyben elsődleges felelősségi és jogkörük nem az önkormányzatoknak, hanem a kormányhivataloknak van, illetve lenne.

A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint ugyanis a reklámok közzétételére, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok betartását az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala ellenőrzi.

A műemléki épületeket gigareklámponyvákkal letakaró, a világörökségi panorámába belerondító reklámcégekkel több kerületben is harc folyik, ebben a II. kerület jár élen. Mint arról beszámoltunk, az önkormányzatnál már érintett lakó is panaszkodott, hogy akarata ellenére takarták le az ablakát, nem lát ki a hirdetéstől.

A Telex már egy éve is tartott helyszíni szemlét a gigareklámokkal alaposan megszórt Margit körúton, majd megkereste az érintett reklámcégeket és hirdetőket is. Erről és a vonatkozó jogszabályok különböző értelmezéséről ebben a cikkünkben olvashat.

Arra ugyanakkor, hogy a reklámmolinók leszedetése mégsem reménytelen a türelmi idő 2023. december végi lejártáig, egy iparági szereplő mutatott rá.

E szerint, bár az óriásplakát-kihelyezés jogi része rendben lévőnek tűnik, legalábbis a klasszikus utcai, út menti óriásplakátok ügyében, ám a körút homlokzatait eltakaró hatalmas óriásmolinók vagy gigahirdetések nemigen minősülhetnek klasszikus óriásplakátnak. Azok fő ismérve ugyanis a régi szabvány szerint a 12 négyzetméteres, az új szabvány szerint pedig a 9 négyzetméteres felület.

Azt pedig a vak is látja, hogy a gigareklámok – nem véletlenül aposztrofálják így őket – ennél jóval nagyobbak. Ami jogszabályi fogalom alkalmazható rájuk, az az építési reklámháló, ahogy az egyik cég is emlegette ezeket a hirdetéseket a válaszában. Már csak azért is háló, mert a vele letakart ablakokból is valamennyire ki kell látniuk a lakóknak.

Erre pedig nem tér ki a jogszabály.

Korábban megkerestük a fővárosi kormányhivatalt is, minek minősül az épületek homlokzatát takaró óriásreklám (építési reklámhálónak vagy másnak), de csak azt a választ kaptuk, hogy a hivatal minden bejelentés esetén intézkedik, az önkormányzatoktól kapott megkeresések ügyében pedig minden esetben eljárást folytat le. Ha jogszabálysértést állapít meg, az érintetteket kötelezik a reklámhordozó eltávolítására. Azt azonban nem tudtuk meg, hogy történt-e valaha is ilyesmi.