Alaptörvényt is módosít a Tisza Párt, hogy megszüntesse a Szuverenitásvédelmi Hivatalt

Benyújtotta a Tisza Párt, pontosabban Melléthei-Barna Márton képviselő – majdnem igazságügyi miniszter – azt a törvényjavaslatot kedden, ami megszüntetné a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. A Hivatal megszüntetéséhez az alaptörvény módosítására, tehát kétharmados parlamenti döntésre van szükség, ami a Tiszának kényelmesen megvan. A javaslatban arról írnak,

„Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált.”

Hozzáteszik, a Hivatal célja az volt, hogy „ politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre”, és azért kell felszámolni, mert ez „nem kívánatos egy alkotmányos demokráciában”. A javaslat szerint a Hivatal általános jogutódja az Igazságügyi Minisztérium lesz, a hatályba lépés után eljárásai megszűnnek, ahogy elnökének és helyetteseinek megbízatása is. A részletszabályokat az igazságügyi miniszter határozza majd meg.

A Hivatal beszántása miatt módosítanának több vonatkozó törvényt, többek közt a nemzetbiztonsági szolgálatokról szólót, a minősített adat védelméről szólót vagy épp a államháztartásról szólót is. A javaslat szerint hatályát veszti a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvény is.

A javaslat általános indoklásában arról írnak, hogy a jogállam helyreállítása miatt fontos megszüntetni a Hivatalt. Ez olyan intézmények egyike, amelyek „semmilyen valódi feladattal nem bírnak a közjogi rendszerben, pusztán közpénznyelők, illetve a polgárok zaklatását, jogainak csorbítását szolgálják”. A Hivatalt politikai célból hozták létre, feladata a megfélemlítés volt. Így folytatja a javaslat:

„A koholt összeesküvéselméleteket alátámasztó áltudományos tevékenység állami szervek keretében történő támogatásának, illetve ilyen szervek fenntartásának semmilyen észszerű indoka nincsen egy alkotmányos demokráciában, sőt, az veszélyezteti a jogállamot, illetve akadályozza a polgárok részvételét a közéletben.”

Az indoklás szerint a Hivatal nem végzett semmilyen érdemi tevékenységet, „nem védte Magyarország szuverenitását, ezzel szemben elsődleges szerepet játszott az autokratikus hatalomgyakorlás támogatásában”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal egyébként nagy csendben van a választás óta, egy Telexen megjelent cikkből kivett idézet hamis értelmezésével próbálta bizonygatni azt az állítását, miszerint külföldi titkosszolgálati beavatkozás miatt bukta el a Fidesz a választást, a szuverenitás védelme és a Hivatal pedig szerinte kezdettől fogva „támadás alatt áll”. Akkor Magyar Péter gyorsan reagált: „Haladéktalanul megszüntetjük a politikai bunkósbotként és kifizetőhelyként működő Szuverenitásvédelmi Sóhivatalt. Ezzel spórolunk hatmilliárd forint közpénzt.”

Mint írtuk korábban, Hivatal sajátos képződménye a NER-nek. A független állami szervként hivatkozott hivatalnak gyakorlatilag két funkciója volt. Egyrészt ezzel a szervezettel próbálta a kormány „hivatalossá” tenni azt a politikai narratíváját, hogy a kormányzattal kritikus civil szervezetek, újságírók, újságok valójában az ország szuverenitására jelentenek veszélyt. Ezért indított vizsgálatot a Hivatal az ellenzéki összefogás pártjai, a Transparency International Magyarország és az Átlátszó ellen is, és ezért állította Lánczi, hogy a Telex is idegen érdekeket képvisel.

A Hivatalt decemberben első fokon már elítélte a Fővárosi Törvényszék, amiért megsértette az Átlátszó oknyomozó portál jó hírnevét. Mindeközben teljesen abszurd módon ebben a perben a Szuverenitásvédelmi Hivatal azt próbálta bizonygatni, hogy az általuk kiadott „jelentések” nem tények, csak vélemények. Sőt még azok igazságtartalmát sem lehet vizsgálni. És ez nem vicc. Az Átlátszó tette közzé a Szuverenitásvédelmi Hivatal által beadott fellebbezést, amiben azt írták: meg kell szüntetni ellenük a pert, és szerintük a bíróság nem is vizsgálhatná az állításaik valóságtartalmát (!), mert „azok valójában szakmai véleménynek minősülnek, amelyek empirikus módon nem bizonyíthatók”. Május 28-án másodfokon hatályon kívül helyezték a Hivatal ellen folyó pert.