Hogy is hívják? Mi, már nem az Áder? Ja, tudom a Novák lemondott. Sulyok… ööö… Tamás! – mondatok, amik nem kizárt, hogy elhangzanak, ha arra terelődik a szó, hogy ki ma Magyarország köztársasági elnöke. Nem véletlen, hogy itthon a választók egy része még az elnökök nevét sem tudja megjegyezni, vagy ha mégis, akkor inkább botrányai vagy épp bukása miatt emlékszik rájuk.
A Tisza Párt vasárnapi, kétharmados győzelme után most újra felmerült, hogy mi lenne, ha kiterjesztenék a legfőbb közjogi méltóság hatáskörét, vagy esetleg közvetlen választáson lehetne dönteni a személyéről. A közvetlen elnökválasztás intézménye a szomszédos, illetve közeli országokban nem ismeretlen, több helyen pedig időközben váltottak erre a rendszerre. Hogy működnek ezek? Miért egészen más, ha a választók közvetlenül döntenek, és hogy tud fejfájást okozni a lengyel kormányfőnek az államfő?
Az elmúlt években hol Orbán Viktor, hol pedig a parlamenttől most búcsúzó ellenzék hozta elő valamilyen formában a közvetlen elnökválasztást vagy az elnöki jogkörök megerősítését. Orbán néhány hónapja az elnöki rendszerre való átállást lebegtette, a távozó ellenzéki pártok pedig Novák Katalin bukása után tüntettek a közvetlen elnökválasztásért, de kevés sikerrel. Utóbbi elképzelést lassan egy éve Magyar Péter is bedobta, majd most, hogy nyertek a választáson és megkapta Sulyok Tamás köztársasági elnöktől – akit távozásra szólított fel – a kormányalakítási megbízást, újra elővette a témát.
Magyar Péter leendő miniszterelnökként azt mondta, elbeszélgetett arról Sulyokkal, hogy nem lenne-e érdemes egy kicsit megerősített elnöki hatáskörrel módosítani az Alaptörvényt, nem lenne-e érdemes esetleg közvetlen elnökválasztást tartani.
„Én elmondtam neki, hogy én személy szerint, leendő miniszterelnökként is örülnék annak, ha még inkább tudnánk korlátozni fékekkel és ellensúlyokkal a mindenkori magyar miniszterelnöknek a hatáskörét, hogy ne történhessen meg az, ami megtörtént az utóbbi tizenhat évben.” Szerinte a magyar köztársasági elnök jelenleg az egyik leggyengébb hatáskörökkel felruházott államfő Európában. Magyar azt mondta, társadalmi és szakmai egyeztetést akarnak tartani arról, hogy a következő köztársasági elnököt a jelenlegi vagy új rendszerben válasszák-e meg.
16 éves uralma alatt a NER mindent megtett azért, hogy a többség egyszerű aláírógépnek tartsa Magyarország első számú közjogi méltóságát. 16 év alatt két emberük meg is bukott: Novák Katalin egy kegyelem, Schmitt Pál pedig a plágiumügy miatt. Áder János tíz éve eseménytelenül telt, a vasarcú államfő igazán egyszer se okozott galibát Orbán Viktornak. Nem véletlen, hogy sokan csak a horgászat nagyköveteként emlékeznek rá. Az ellenállás szempontjából áderi hagyományokat folytató Sulyok Tamás két éve van hivatalban, de ha Magyar Péteréken múlik, akkor már nem sokáig.
„Olyan karakterek, mint a mostani államfő, egy közvetlen választáson nem kerülhetnének a Sándor-palotába”
– írta Török Gábor politikai elemző arról, hogy miért lenne jó ötlet a közvetlen elnökválasztás. Szerinte a pártok egy ilyen versenyben nem „bólogató Jánosokat” és „néma Leventéket” keresnének, hanem olyan jelölteket, akik képesek is megnyerni egy választást.
Török szerint az elnökjelöltek már a választási kampányban is kénytelenek lennének fontos kérdésekben állást foglalni, amit a megválasztásuk után is képviselhetnének. Szintén előny lenne a nagyobb legitimitás, így nem fordulhatna elő, hogy egy választás után lemondásra szólítsák fel, nem lehetne a kormány „bábjának” titulálni. És nem utolsósorban ott vannak a jogkörök is, amik a közvetlen felhatalmazás miatt nagyobb ellensúlyt képezhetnének a kormányzati és parlamenti döntésekkel szemben.
Magyarországéhoz hasonló történelmű országok, így például Csehország, a rendszerváltásuk után több mint 20 évvel álltak át a közvetlen választásra, igaz, sok jogkört ekkor sem adtak az elnöknek. Miloš Zeman volt az első, akit közvetlenül választottak meg a csehek, de nem a parlamenti erőviszonyok döntöttek az államfő személyéről. Zemannal volt is konfliktusuk a különböző összetételű kormányoknak.
2023-ban Petr Pavel nyerte a cseh elnökválasztást az Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló Andrej Babišsal szemben. Babiš végül kormányfőként tért vissza, így Pavel a jelenlegi kormány jó ellenpólusaként szolgál. Miközben a mostani cseh miniszterelnök kifejezetten jó kapcsolatot ápolt Magyarország távozó miniszterelnökével, Orbán Viktorral, addig Pavel kimondottan kritikus volt vele.
A közvetlenül választott államfő Szlovákiában is többször tudott ellensúlyozó szerepet betölteni a regnáló kormánnyal szemben. A szlovákok 1993-ban először még a parlament útján választottak elnököt, de 1999-ben ők is átálltak a közvetlen rendszerre. Szlovákiában a korábbi elnök, Andrej Kiska éppen a jelenlegi kormányfőt, Robert Ficót győzte le, aki 2012 és 2018 között is miniszterelnök volt. Egy közvetett választáson hasonló nehezen történhetett volna meg, Fico pártja ráadásul a 2016-os parlamenti választásokat is megnyerte, így látható, hogy a közvetlen elnökválasztás afféle egyensúlyozó szerepet töltött be, írtuk korábban.
Az osztrák helyzet is érdekes: 2023-ban annak ellenére választották újra újabb hat évre az Osztrák Zöld Pártból érkező Alexander van der Bellent, hogy korábbi pártja általában 8-10 százalékot szerez a választásokon. Három éve a Szociáldemokraták és a Néppárt se indított rá senkit, így simán legyőzte a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjét.
Bár jogkörei neki is korlátozottak, Van der Bellen a legutóbbi osztrák választás után mindent megtett, hogy ne az első helyen végző szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) kerüljön hatalomra. Első körben a második helyezett Néppártot bízta meg a kormányalakítási tárgyalások megkezdésével. Nem ennek a tárgyalási körnek köszönhető, hogy végül néppárti kancellárja lett Ausztriának, de ez is mutatja, hogy milyen, mikor egy közvetlen választott köztársasági elnök kihasználja a mozgásterét.
Lengyelország példája mutatja a legjobban, hogy egy közvetlenül választott elnök – a magyarnál nem is sokkal több jogkörrel – könnyen keresztbe tud feküdni a kormánynak. A lengyel elnök is megtagadhatja a törvények aláírását. Ezt a parlament (szejm) csak háromötödös (60 százalék) többséggel tudja felülírni, ha ez nincs meg, akkor az adott javaslat elbukik. A magyar elnöknek csak egyszeri vétójoga van, tehát egy körben küldheti vissza a törvényjavaslatot a parlamentnek, de annak joga van azt módosítás nélkül, feles többséggel elfogadni.
A lengyeleknél az elnöknek saját politikai programja is van, ha úgy adódik, akkor a kormány partnereként, de akár riválisaként is felléphet. A magyar államfő ezzel szemben inkább távol tartja magát a napi politikai csatározásoktól arra hivatkozva, hogy ő a „nemzet egységét” hivatott megtestesíteni. A kinevezési jogkörök tekintetében is sokkal szuverénebb a lengyel elnök, nagyobb a mozgástere a jelöltek kiválasztásában vagy éppen elutasításában. A magyar köztársasági elnök ezzel szemben itt is csak formális szerepet tölt be, és többnyire jóváhagyja a kormány javaslatát.
A lengyel államfő a külpolitikában is sokkal nagyobb szerepet kap, mint a magyar, de együttműködési kötelezettsége van a kormány külügyminiszterével. Hasonlóan Magyarországhoz, Lengyelországban is az elnök a fegyveres erők parancsnoka, de a lengyel félnek aktív szerepe van a kapcsolattartásban és a katonai kötelezettségek kezelésében. A NATO-csúcstalálkozókra ezért többnyire nem a kormány-, hanem az államfő jár.
A lengyel elnök a közvetlen legitimációja és az erős vétójoga miatt valódi politikai ellensúlyt képezhet a kormánnyal szemben. Ez hatványozottan érvényesül, ha az elnök és a parlamenti többség más politikai oldalon áll.
2023-ban Lengyelországban nyolc év után leváltották az Orbán Viktorral szövetséges Jog és Igazságosságot (PiS), illetve vezetőjüket Mateusz Morawieckit. Azóta a jobbközép kormánya van az országnak, Donald Tusk vezetésével. Tuskéknak viszont nincs annyira egyszerű dolguk, ugyanis a nyakukon maradt a PiS által támogatott elnök, Andrzej Duda, aki többször is élt vétójogával. Duda második mandátuma tavaly lejárt, így Tuskék bízhattak benne, hogy az általuk támogatott jelöltet választják meg a helyére. A lengyelek viszont ismét a PiS által támogatott jelöltet, Karol Nawrockit választották.
Donald Tusk kormánya egyes intézkedéseket Andrzej Duda vétói miatt nem tudott végrehajtani. Nemrég az új elnök, Nawrocki is élt a vétójogával: megvétózta a kormány EU-s hadihitel elköltéséről szóló törvényjavaslatát. Nawrocki szerint ez túlságosan eladósítaná az országot, ezért nemet mondott rá. Ahogy a Politico is írja: a Trumpot támogató Nawrocki elnökként gyakorlatilag harcot folytat az EU-párti miniszterelnökkel, Donald Tuskkal. Nem az EU-s hadihitelről szóló harcuk az első, pedig Nawrockit csak tavaly augusztusban iktatták be.
Az európai trendek ma inkább arra mutatnak, hogy a közvetlen elnökválasztás lehet a jövő, ezért is állt át több ország erre a rendszerre az elmúlt évtizedekben. Az EU-ban Magyarországgal együtt hat ország van, ahol még nem közvetlenül választják az elnököt: Olaszország, Németország, Görögország, Észtország és Lettország. Emellett persze ott vannak a monarchiák és a franciához hasonló félelnöki rendszerek.
Ahhoz, hogy a közvetlen elnökválasztásnak bármi értelme legyen, valamilyen szinten mindenképp szélesíteni kellene az államfő hatásköreit. Természetesen az is elképzelhető, hogy marad a mostani rendszer, tehát az Országgyűlés választja meg öt évre az államfőt, azonban a Tisza a kétharmados felhatalmazásával megteheti, hogy több jogkört ad majd neki.
Az a következő hetek, hónapok kérdése, hogy Magyarország első számú közjogi méltóságának milyen felhatalmazása lesz. Az már látszik, hogy Magyar Péterék elhatározták, hogy a Fidesz kétharmad által megválasztott Sulyok Tamásnak mennie kell. A Tisza elnöke szerint Sulyok azt mondta, hogy „megfontolja a távozásával kapcsolatos érveit”. Arról, hogyan lehetne megfosztani a köztársasági elnököt a hivatalától, ha nem távozik önként, ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Ha Sulyok ment, akkor Magyarék ígérete szerint jöhet a közös gondolkodás arról, hogyan tovább.
