Újra Van der Bellent választották elnöknek az osztrákok, nem lesz szükség második fordulóra

Alexander Van der Bellen osztrák elnök megkezdheti második hatéves hivatali ciklusát, miután a vasárnapi osztrák választás első fordulóját magabiztosan nyerte, elkerülve ezzel a második fordulót, írja a Reuters. A levélszavazatok ugyan csak hétfőn adódnak hozzá a választási eredményhez, ám azok már nem tudják megváltoztatni az eredményt: Van der Bellen jelen állás szerint a szavazatok 54,6 százalékát szerezte meg, míg az Osztrák Szabadságpárt által indított kihívója, Walter Rosenkranz csak 19 százalékot ért el.

Az eredmény nem meglepetés, az előzetes felmérések is jelezték, hogy messze Van der Bellen a legnépszerűbb jelölt, és 51-58 százalékot jósoltak neki. Második fordulót akkor kellett volna tartani november 6-án, ha egyik jelölt sem éri el az 50 százalékot.

A 78 éves Van der Bellen 2016-ban még a Zöld Párt támogatásával indult és győzött a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjével szemben. Most a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) és az ellenzéki szociáldemokraták (SPÖ) jelezték, hogy amennyiben a népszerű elnök újraválasztásért indul, nem állítanak saját jelöltet, a Liberális Fórum (NEOS) pedig támogatásáról biztosította az államfőt.

Az Osztrák Szabadságpárt ezúttal Walter Rosenkranzot indította, akinek 14-16 százalékot jósoltak, mellette a viccpártnak induló Sörpárt jelöltjét valószínűsítették harmadik helyre az előzetes közvélemény-kutatások.

Kicsoda Van der Bellen?

Az elnököt hat évre választják, és államfőként a köztársaságot képviseli. Az osztrák Bundespräsident jogkörei nagyobbak, mint a prezidenciális vagy félprezidenciális rendszereket leszámítva egy tipikus európai államfőé, de a gyakorlatban ugyanúgy főként ceremoniális és szimbolikus szerepet tölt be. A bécsi Habsburg császári palotában, a Hofburgban él, mindössze néhány méterre a kancelláriától.

Van der Bellent 2016-ban választották meg, viszonylag hosszú huzavona után. A szabadságpárti Norbert Hofer mögött jutott be a második fordulóba, ahol aztán rettentő szorosan alakult az eredmény. A másnapra összeszámolt levélszavazatokkal Van der Bellen 50,35 százalékkal nyert. Azonban az FPÖ megtámadta a levélszavazatok érvényességét, az alkotmánybíróság pedig úgy döntött, hogy újra meg kell tartani a második fordulót. Végül fél évvel később, de Van der Bellen 53,8 százalékkal újból győzött, és ő került be a Hofburgba, ráadásul egészen magas, 74 százalékos részvételi arány mellett.

Van der Bellen korábban a Szociáldemokrata Párt tagja volt, majd belépett a Zöld Pártba, aminek az elnöke is volt, de a tagságát megválasztásakor felfüggesztette.

Bár köztársasági elnökként az egész osztrák nép képviselője, Van der Bellen nem riadt vissza attól, hogy kimondja a véleményét. 2017-ben például azzal csapta ki a biztosítékot, hogy azt mondta: meg kéne kérni minden nőt, hogy szolidaritásból egy napig hordjanak hidzsábot. Arra hivatkozott, hogy a német megszállás idején a nem zsidó származású dánok a zsidókkal való szolidaritásuk miatt maguk is felvették a sárga csillagot, és szerinte a fejkendő viselése enyhítené az országban lévő iszlamofóbiát.

A diplomáciában, finomabb megfogalmazással, de szintén kimondta, hogy mit gondol. 2019-es magyarországi látogatása alkalmával például az Áder Jánossal közös sajtótájékoztatóján szólta meg a magyar kormányt, amiért Brüsszel és Jean-Claude Juncker nyakába próbálja akasztani a menekülthullámot, illetve az akkori plakátkampányt is bírálta.

Van der Bellennek hat év alatt három kormányválságot kellett kezelnie, a Politico emiatt tűzoltónak is nevezte. Van der Bellen ilyenkor nem volt rest erélyes megoldásokat alkalmazni. Sebastian Kurz volt kancellár korrupciós botrányánál is felszólalt, és olyan is volt, hogy megfenyegette a pénzügyminisztériumot, hogy ha az alkotmánybíróság döntése ellenére sem adják át a kért dokumentumokat a hatóságoknak, akkor

élni fog a hatalmával, és a hadsereget fogja bevetni, hogy megszerezze a papírokat.

A botrány miatt Van der Bellen később beszédet intézett az osztrák néphez, melyben bocsánatot kért. Mint mondta, „nincs minden rendben”, hiszen a kancellár házkutatásához, végül pedig Kurz lemondásához vezető botrány miatt az emberek bizalma súlyosan megingott a politikában.

Nem először kért bocsánatot a köztársasági elnök. Akkor saját maga miatt vállalta a felelősséget, amikor a Covid-járvány idején bevezetett intézkedések idején 2020 májusában az este 11-re előrehozott záróra után egy órával is nyugodtan ott üldögélt egy étteremben Bécs belvárosában. Arra is törekedett, hogy rendszeres videóüzenetekkel tájékoztassa az osztrákokat egyes jogszabályok szükségességéről.

Van der Bellen az újraválasztási kampánya során úgy döntött, hogy nem fog leülni tévévitákra a kihívóival. Érdekesség, hogy Van der Bellen még az olyan rendszerkritikus elemek között is népszerűnek és megbecsült politikusnak számít, mint a Sörpárt jelöltje, akiről mindjárt bővebben is írunk. Ő egy interjúban azt nyilatkozta, hogy ha nyerne, felkérné elődjét valamilyen pozícióra. „Ő szeret dohányozni, én meg sörözni, szóval szerintem Ausztria 99,7 százaléka mögöttünk állna” – mondta.

Nem sok esélye látszott a kihívóknak

Van der Bellennel szemben a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) Alsó-Ausztriai pártelnökét, Walter Rosenkranzot küldte harcba. A szélsőjobboldali jelölt volt az, aki a kampány alatt leginkább nekiment Van der Bellennek, azt mondta róla, hogy az elmúlt években nem tartatta be az alkotmányt – bár Rosenkranznak is elég érdekes koncepciója van az alaptörvény használatával kapcsolatban. Rosenkranz egyébként nyíltan vállalta, hogy ha megválasztanák köztársasági elnöknek, akkor „több mint 50 százalék”, hogy feloszlatná a jelenlegi kormányt.

Arra a kérdésre, hogy ezt hogyan akarná megcsinálni, azt válaszolta: „Miért ne lehetne valamelyik remek lehetőséget választani, ami ott van az alkotmányban?” Van der Bellen erre azzal reagált, hogy ezzel nagyon nem szabad játszani. Már csak azért sem, mert ha feloszlatná a mostani kormányt, akkor azonnal ki kellene jelölnie egy újat, amit a parlament jó eséllyel öt percen belül leszavazna. „A köztársasági elnöknek nem az a dolga, hogy káoszt szítson” – mondta.

Az FPÖ azzal is támadta a politikust, hogy nem vállalta a jelöltek közötti vitát – amin az újra elinduló köztársasági elnökök nem is szoktak szerepelni –, és hogy ehelyett inkább „a TikTokon beszél saját magába”. A korán is élcelődtek, egy politikus többször Van der Bidennek hívta a párt kampányt megnyitó eseményen.

A versengés üde színfoltja, a közvélemény-kutatások harmadik helyezettje, Dominik Wlazny, akit csak Marco Pogo néven ismernek az osztrákok. Ő a rendszerkritikus Sörpárt elnöke, aki nemrég töltötte be az induláshoz szükséges 35. életévét. A valaha volt legfiatalabb induló azzal lett híres, hogy miután a 2014-ben alapított Sörpártja 11 mandátumot szerzett a 2020-as helyhatósági választásokon, betartotta egyik legfontosabb kampányígéretét:

sörszökőkutat építtetett Bécsben.

Várható volt ugyanakkor, hogy nem ez az akciója fogja beültetni az elnöki székbe, tekintve, hogy az összesített közvélemény-kutatások szerint nagyjából 10 százalékon állt most. A Politico szerint vele fej fej mellett szerepelt a független Tassilo Wallentin.