„Elég a piszkos politikai alkukból. Döntsön közvetlenül a nép arról, hogy ki vezesse a hazánkat.”
Ezzel melegített fel a napokban Magyar Péter egy olyan témát, amivel korábban az ellenzék többi része is próbálkozott: ez most épp a közvetlen köztársaságielnök-választás.
A Tisza Párt elnökét most két dolog ihlette meg: egyrészt az, hogy „Orbánék egymást túlharsogva ünneplik” a lengyel elnökválasztást, amin a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje nyert, ezzel visszavágva az EU-párti, liberálisabb jobbközép kormánykoalíciónak, amit Donald Tusk miniszterelnök vezet. Lengyelországban az államfő szerepe jóval több, mint protokolláris, az ország berendezkedése félprezidenciális, így aztán az új elnök még okozhat nehézségeket a miniszterelnöknek.
Másrészt eközben a – hivatalosan a kormánytól független – magyar államfő az elsők között köszöntötte 62. születésnapján Orbán Viktort. Sulyok Tamás szerint a miniszterelnök „nem csak megőrizte az egyensúlyt a politika hullámain, hanem hajót épített, irányt mutatott, és ha kellett, maga is evezőt ragadott”. Magyar erre úgy reagált, hogy „Magyarország első polgárának nem az lenne a feladata, hogy elsőként köszöntse születésnapján a kedves vezetőt, hanem hogy kiálljon a honfitársai és a hazája mellett a nehéz pillanatokban”, és szerinte Sulyok ezt nem teszi meg.
Így aztán azt az ötletet dobta be, hogy „ne szivarfüstös pártirodákban válasszák ki a hűséges, megbízható elvtársakat”, hanem a nép döntsön közvetlenül arról, hogy ki legyen az államfő.
Dísz vagy valódi politikai szereplő
Persze Magyar egyelőre az esélytelenek nyugalmával kardoskodhat a közvetlen elnökválasztás mellett, hiszen ahhoz az Alaptörvényt kell módosítani, amihez meg kétharmados többség kell a parlamentben. Ennek ellenére nem feltétlenül lenne haszontalan felszínen tartani a témát, hiszen azt azért látni lehet, hogy a NER-ben egyre inkább kiüresedett az államfő szerepe: bár Áder Jánosnál a Fidesz alapítójaként valamennyire felmerülhetett az önálló karakter építése, és Novák Katalin is próbálkozott ezzel, úgy tűnik, Sulyok Tamás szerepe már annyira súlytalan lett, hogy a stábja tavaly nem arról csinált rövid körkérdést, hogy az emberek mit gondolnak a köztársasági elnök szerepléséről, hanem arról kérdezték meg a járókelőket, hogy egyáltalán tudják-e, hogy hívják az államfőt.
Magyar Péter ötletéért egyébként nem igazán rajonganak a fideszesek – Sulyok Tamásnak úgyis van még hátra legalább négy éve. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint „a napi nagyotmondás show egy újabb elemével találkoztunk”, de a javaslat „kommentálásra sem érdemes”. Gulyás Gergely is beszélt erről a legutóbbi kormányinfón. „Hasonló elnöki jogosítványok mellett nem példátlan, hogy közvetlen elnökválasztás van, de szerintem értelmetlen. Ha megnézzük a magyar alkotmányos berendezkedést, a köztársasági elnök jogosítványai nem indokolják a közvetlen választást. Ha valaki ezen változtatni akar, alkotmányozó többséggel mindenen lehet változtatni, de akkor az félelnöki vagy elnöki rendszer lenne”, mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Hasonlóan a miniszterhez egy, a Telexnek nyilatkozó alkotmányjogász is úgy látja, hogy ha a jelenlegi államfői jogosítványok mellett lenne közvetlen elnökválasztás, akkor „az elnökjelölt csak fűt-fát ígérne a népnek, és végül aztán nem lennének olyan jogai, amikkel azokat meg tudná valósítani. Ennek nem látom sok értelmét”. Ha meg az elnök végül ebben a konstrukcióban mégis erősödni akarna, akkor csak szembekerülne a parlamenttel és a kormányfővel, ami feszültségekhez vezetne. Ilyen volt szerinte, amikor Göncz Árpád többször bírálta Antall Józsefet. „Ha közvetlen elnökválasztás van, és nem elnöki rendszerben vagyunk, akkor abból mindig súlyos problémák adódhatnak, mert nincsenek olyan jogkörei az államfőnek, mint amit a nép hisz róla. Ezért van az, hogy a jobban működő parlamentáris rendszerekben nem a nép választja az államfőt, hanem a parlament.”
A közelben azért vannak olyan országok, ahol úgy van közvetlen elnökválasztás, hogy az elnök jogkörei ettől még nem lettek jóval bővebbek, mint Magyarországon. Ilyen például Csehország, Szlovákia vagy épp Szlovénia.
A közvetlen elnökválasztásnak viszont sokkal klasszikusabb példája, amikor az elnök jogköre szélesebb. Ilyen például Románia, vagy épp Lengyelország, ahol az elnök egyik legerősebb jogköre a törvények vétójára vonatkozik.
Magyar Péter fél évvel ezelőtt egyébként azt is bedobta (a szokásos „hallottam valamit” módján) a nyilvánosságba, hogy olyan információ jutott el hozzá, miszerint a magyar kormány is a félprezidenciális rendszer bevezetését fontolgatja. Akkor Orbán Viktor sajtófőnöke az egészet úgy kommentálta: „Ez egy tipikus hírlapi kacsa”.
Magyarországon át kellene írni az Alaptörvényt ahhoz, hogy több jogkör kerüljön az emberek által közvetlenül megválasztott elnökhöz. Ebben az esetben viszont egy közvetlen választás olyan szintű legitimációt adna az államfőnek, ami még a kormányfőnek sincs, hiszen Magyarországon a miniszterelnököt nem a választók szavazzák meg, hanem a parlament választja. Egy bővebb jogkörökkel felruházott államfő viszont gyengítené a miniszterelnököt, mert akár vetélytársa is lehetne a miniszterelnöknek, ami végül rivalizáláshoz is vezethet közöttük. A hatalomnak pedig nem feltétlenül érdeke, hogy olyan intézmény keletkezzen, amit több millió ember szavazata legitimál. A kormány és a miniszterelnök stabilitását épp az is segíti, hogy nincs másik autonóm cselekvő szereplő.
A szakértő a Magyar Péter által bedobott közvetlen elnökválasztásos ötletet így jellemezte: „Sarlatánság ezt bedobni anélkül, hogy végiggondolnánk, mi lesz belőle”.
Harmincéves kezdeményezések
A közvetlen államfőválasztás egyébként nem új javaslat a magyar belpolitikában.
A története egészen a rendszerváltásig nyúlik vissza. 1989 nyarán az MDF abban egyezett meg a reformkommunistákkal, hogy még az 1990-es országgyűlési választások előtt választhatnak a magyarok maguknak köztársasági elnököt is, közvetlenül. Az MDF-nek viszont nem volt egyértelmű elnökaspiránsa, más pártok meg szintén nem bővelkedtek ekkor még országosan ismert frontpolitikusokban. A liberálisok (SZDSZ és a Fidesz) attól tartottak, hogy a rendkívül népszerű állampárti politikus, Pozsgay Imre könnyedén megnyerhetné az elnökválasztást, így az államfői pozíció az MSZMP kezében maradna.
Végül alá sem írták a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások zárónyilatkozatát, és népszavazást kezdeményeztek annak érdekében, hogy a köztársasági elnököt csak az országgyűlési választások után lehessen megválasztani. Ez volt a „négyigenes” népszavazás. Ezen 4,5 millió magyar vett részt, és pár ezer szavazattal, de nyertek az igenek, így érvényesült az SZDSZ és a Fidesz akarata.
A 1990-es tavaszi választásokat megnyerte az MDF, az SZDSZ és a Fidesz ellenzékbe szorult, az ország kormányozhatósága érdekében viszont a választások után néhány héttel megkötötték az Antall–Tölgyessy-paktumot. Az akkori legerősebb kormány- és ellenzéki párt, azaz az MDF és az SZDSZ között létrejött egyezség értelmében a köztársasági elnököt nem közvetlenül választották végül a választók, hanem az Országgyűlés tagjai dönthettek a posztról. A politikai alku miatt a hivatalt átengedték az ellenzéki SZDSZ-nek, így 1990 nyarától Göncz Árpád lett a harmadik Magyar Köztársaság első államfője.
1990 nyarán tartottak még egy népszavazást a közvetlen államfőválasztásról. Azt a parlamenti pártok közül csak a pártállami utód MSZP támogatta. A nyár közepére hirtelen kiírt referendum aztán teljes érdektelenségbe fulladt, és mindössze a választásra jogosultak 14 százaléka vett részt rajta. Így maradt a parlament általi államfőválasztás.
A közvetlen államfőválasztás kérdése jó pár évvel később azért újra felbukkant. 2003-ben Medgyessy Péter akkori miniszterelnök szorgalmazta, hogy az EP-választással egy időben tartsanak erről népszavazást, de ezt a koalíciós partner SZDSZ ellenezte. Másfél évvel később aztán Medgyessy lemondott, és vele együtt a közvetlen elnökválasztásos népszavazás ötlete is eltűnt.
Tavaly csúfos kudarcot vallott
Jó húsz évvel később aztán 2024-ben újra napirendre került a téma. Már amennyire.
A kegyelmi botrány miatt távozó (lemondatott?) Novák Katalin ügyére az akkori ellenzék ugyanezzel a követeléssel próbált meg reagálni. A Momentum, az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a Jobbik együttes erővel próbálták ezt kikényszeríteni a Fideszből: petíciót indítottak, aláírásgyűjtést szerveztek, és Alaptörvény-módosítást kezdeményeztek. Végül az egészet egy nagy közös tüntetéssel próbálták meg megtámogatni – de még csak a Kossuth teret sem sikerült megtölteniük.
Ekkor látszódott csak igazán, hogy az akkor még Tisza nélküli ellenzéknek mennyire nincs támogatottsága, mennyire nincs ereje, és hogy mennyire rosszul nyúlnak egy-egy témához. A szintén a kegyelmi ügy miatt, valamint a gyerekvédelmi rendszerben áldozatul eső gyerekek mellett tartott influenszertüntetésen sok tízezren vettek részt pár nappal korábban, a közvetlen elnökválasztás témája viszont alig mozgatta meg a magyarokat.
A Fidesz persze már akkor sem támogatta ezt a kezdeményezést. „Az nem működik, hogy amikor a baloldal van hatalmon, akkor ők választanak elnököt, amikor pedig mi, akkor válassza a nép. Akkor lenne hiteles ez a mondásuk, ha akkor is eszükbe jutott volna, amikor ők adták a parlamenti többséget” – így reagált akkor a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté.
Az utóbbi egy év azért azt mutatta, hogy nem ez az egyetlen téma, amivel Magyar Péter nem találta fel a spanyolviaszt. Felkarolta például az egészségügy helyzetét, miközben az ellenzéki összefogás az egészségügyi szolgálati jogviszony eltörlésével és a szűrővizsgálatok után járó szabadnapokkal kampányolt 2022-ben – igaz, ők nem sok sikerrel. Az ellenzék beszélt korábban az inflációról és a megélhetési válságról is, de ugyanezzel a témával Magyar megint csak sokkal többeket ért el. Nem csak azért ért el nagyobb sikert az addigi ellenzéknél, mert kifelé beszélő fideszesnek tűnt; sikere nagyban szólt az ellenzékkel szembeni elégedetlenségnek és kiábrándultságnak is.
Így aztán akár még a közvetlen elnökválasztásos téma is jobban beválhat neki, mint az egy évvel ezelőtti ellenzéknek. Bár úgy igazán Magyar Péter sem tolja ezt azóta, hogy pár nappal ezelőtt bedobta az ötletet a közbeszédbe. Amikor arról kérdeztük a Tiszát, hogy elképzeléseik szerint milyen hatáskörei lennének az elnöknek közvetlen elnökválasztás esetén, és kit tartanának a legalkalmasabbnak erre a posztra, nem válaszoltak a kérdéseinkre.
