Az április 12-i választás a 106 egyéni választókerületben dől el, mivel a megszerezhető 199 parlamenti mandátumból 106-ot az egyéni választókerületekben győztes képviselőjelöltek kapnak meg. A maradék 93 mandátumot (mínusz nemzetiségi listák) a pártlistás szavazáson elért eredmények alapján osztják szét a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt elérő pártok között.
A közvélemény-kutatások alapján a Tisza és a Fidesz mellett a Mi Hazánknak van reális esélye a bejutásra. A DK és a Kétfarkú Kutyapárt várhatóan nem fogja megugrani az 5 százalékos küszöböt. Az egyéni mandátumok túlnyomó többsége a Tiszánál és a Fidesznél landol majd. Az állva maradt független, DK-s, kutyapártos és jobbikos jelöltek várhatóan nem nagyon fognak labdába rúgni, viszont a billegő körzetekben lehet jelentősége az indulásuknak, mert megoszthatják a Fidesz elleni szavazatokat. A 2022-ben győztes 19 ellenzéki képviselőből már csak hatan vannak versenyben, közülük egyedül a függetlenként induló Hadházy Ákosnak (Budapest 6) lehet némi esélye a győzelemre.
Mi az, amit már biztosan tudunk a mandátumokról?
Szinte biztosan kedvezményes mandátumot szerez a roma nemzetiségi lista, azaz a vasárnapi választáson végül csak 92 listás mandátumon osztozkodnak majd a pártok. A 2018-as és a 2022-es választáson a német nemzetiségi lista szerzett mandátumot. Az elmúlt hónapokban azonban olyan sokan iratkoztak le a német nemzetiségi névjegyzékről, hogy várhatóan nem lesz elég szavazatuk a mandátumhoz. Azért nevezik kedvezményesnek a nemzetiségi mandátumot, mert negyedannyi szavazatra van szükség a megszerzéséhez, mint egy pártlistás mandátum esetében. Hogy ez konkrétan hány szavazatot jelent, az függ a részvételtől is. Az elmúlt választásokon 22-24 ezer szavazat kellett a nemzetiségi mandátumhoz.
Miért van jelentősége ennek?
Azért, mert a Fidesznek kapásból lesz egy mandátuma. A roma nemzetiségi listát vezető Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke többször is nyíltan kiállt a Fidesz mellett. Az előző ciklusokban a német nemzetiségi képviselő is mindig a Fidesszel szavazott. Ha ehhez hozzávesszük a külhoni magyarok levélszavazatait, akkor további 1-2 fix listás mandátummal számolhat a Fidesz. A mostani választásra 497 ezer külföldi levélszavazót regisztráltak, 40 ezerrel többet, mint 2022-ben. Közülük várhatóan kb. 300 ezren szavaznak majd. Az előző választáson 93 százalékuk a Fideszt támogatta, de mostanra ez az arány is változhat.
Ki nyeri a választást?
Az a párt alakíthat kormányt, amelynek legalább 100 képviselője lesz a parlamentben, ez jelenti a többséget. Az alkotmányozó kétharmados többséghez 133 mandátum kell. Mivel az egyéni választókerületekben leadott szavazatok egy részét hozzáadják a pártlistákhoz, papíron 54 egyéni győzelem elég lehet a választási győzelemhez, a kétharmados többséghez pedig 85-re lesz szükség. A Fidesz 2014-ben 96, 2018-ban 91, a legutóbbi választáson pedig 87 választókerületet nyert meg, ami mindannyiszor kétharmadot jelentett. Ha egyik nagy pártnak sem lesz egyedül többsége, akkor a Mi Hazánk lehet a mérleg nyelve. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke már korábban egyértelművé tette, hogy egyik párttal sem lépne koalícióra, de bizonyos feltételek mellett a Fidesszel és a Tiszával is hajlandó lenne együttműködni.
Mire kell figyelni napközben?
A részvételi adatokra. A Nemzeti Választási Iroda kétóránként (7:00, 9:00, 11:00, 13:00, 15:00, 17:00, 18:30, 19:00) közli majd a részvételi adatokat. Először reggel 8 körül lehet majd látni, hogy az országban hol, mennyire aktívak a választók, akkor lesznek elérhetők a reggel 7-es adatok. Az elemzők többsége rekordrészvételt vár, Hann Endre, a Medián igazgatója reálisnak tartaná a 74 százalékos részvételt is, László Róbert, a Political Capital választási szakértője pedig 75 százaléknál magasabb részvételt sem tart kizártnak. A rekordrészvételre utal, hogy minden eddiginél többen akarnak átjelentkezéssel vagy külképviseleten szavazni. A részvételi rekordot a 2002-es választás tartja, amikor az első fordulóban a választók 70,53 százaléka, a másodikban 73,51 százaléka ment el szavazni. Négy éve a külhoni magyarokkal együtt 69,59 százalékos volt a részvétel: a 7,75 millió választópolgár közül végül 5,44 millióan mentek el szavazni.
A napközbeni részvételi adatokból lehet következtetni a választás kimenetelére?
Nem nagyon. A Fidesz például magas és alacsony részvétel mellett is nyert már választást. Azért is nehéz pusztán a részvételi adatokból következtetni a választás végeredményére, mert előfordulhat, hogy egy inkább ellenzékinek mondott választókerületben alacsony lesz a részvétel, mivel a fideszesek 2022-höz képest nagyobb arányban maradnak otthon, és fordítva. Vagy például egy fideszesnek tartott körzetben magas a részvétel, mert aktivizálják magukat a tiszások. A pártoknak viszont mindenképpen fontos visszajelzés lehet a napközbeni részvétel alakulása, hogy mennyire sikerült jól a mozgósításuk, hol kell még meggyőzniük választókat, hogy menjenek el szavazni. A részvételi adatokban tapasztalt anomáliák akár választási visszaélésekre is utalhatnak.
Mik az erőviszonyok?
A kormánytól független közvélemény-kutatók már több mint egy éve stabil Tisza-előnyt mérnek, legfeljebb annak mértéke ingadozott valamelyest. A kormányközeli intézeteknél viszont a Fidesz áll nyerésre. A 21 Kutatóközpont legutóbbi, április elején publikált felmérése szerint Magyar Péterék a biztos szavazó pártválasztók körében már 56-37-re vezettek a Fidesszel szemben. A pártot választani tudóknál 54-38-ra vezettek, ami a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora szerint kétharmadközeli eredményt (129 mandátum) jelentene a Tiszának.
A Medián szerdán megjelent mandátumbecslése öt reprezentatív mérés eredményeit összesítette, és ez már stabil kétharmadot vetített előre a Tiszának. A Medián becslése szerint Magyar Péter pártja 138-143 mandátumra számíthat, míg a Fidesz 49-55 mandátumot szerezhet. A Medián számai alapján a Fidesz súlyosabb vereséget szenvedne, mint az egyesült ellenzék 2022-ben, amikor a Márki-Zay Péter vezette pártszövetség csupán 57 mandátumot szerzett. A Medián szerint valószínűleg bejut a parlamentbe a Mi Hazánk, ami 5 vagy 6 mandátumra esélyes
A kormányközeli Nézőpont közben 66 egyéni mandátumot jósolt a Fidesz–KDNP-nek, és 39 mandátumot a Tiszának. Érdekesség, hogy a Nézőpont számításai szerint több ismert fideszes politikus is elbukhatja a körzetét: mandátumbecslésük alapján Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Vitályos Eszter kormányszóvivő sem jutna be egyéniben.
Az nyeri a választást, aki a legtöbb szavazatot szerzi?
Ez nem ilyen egyszerű. A választási rendszer torzításai miatt a Tiszának akár 5 százalékpontos előnyre is szüksége lehet a kormányváltáshoz. Extrém esetben előállhat az a helyzet, hogy a Tisza ugyan megnyeri a listás választást, azaz több szavazatot szerez, viszont a mandátumokat tekintve a Fidesz szerez többséget. A Fidesznek kedvező választókerületekben jellemzően kevesebben élnek, az ellenzéki szavazókat pedig nagyobb körzetekbe tömörítették. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kevesebb szavazat kell egy fideszes körzet megnyeréséhez, mint egy ellenzéki esetében. Az aránytalanság akár 2-3 százalékpontos Tisza-vezetést is vissza tud billenteni a Fidesz javára. Ráadásul ott van még a már említett nemzetiségi mandátum, a korábbi választásokon pedig az úgynevezett győzteskompenzáció is a Fideszt segítette. Elemzők azzal számolnak, hogy a Tiszának 58-60 egyéni mandátumra lesz szükséges a győzelemhez.
Miért fontos a győzteskompenzáció?
A győzteskompenzáció lényege, hogy a 106 egyéni választókerületben nemcsak a vesztes jelöltekre leadott voksok kerülnek fel töredékszavazatként a pártjuk országos listájára, hanem a győztes pártja is megkapja a mandátumszerzéshez szükségesen felül leadott szavazatokat, azaz az első és a második helyezett közti szavazatkülönbséget. A Political Capital választási kisokosában szereplő példa szerint ha a győztes jelölt 20 ezer szavazatot szerzett, a második 15 ezret, így a győztes jelölt pártja megkapja azt a 4999 plusz szavazatot is, ami nem kellett az egyéni győzelemhez. Az elmúlt három választáson a Fidesz–KDNP csupán a győzteskompenzációnak köszönhetően 5-6 plusz listás mandátumot szerzett, ami szintén nagyban hozzájárult a sorozatos kétharmadokhoz. Mint a neve is mutatja, a győzteskompenzáció a mindenkori győztest segíti, nem kifejezetten a Fideszt. A lényeg, hogy a győzteskompenzáció miatt nagyon nem mindegy, hogy a Tisza és a Fidesz egyéni jelöltjei mekkora különbséggel nyernek a másik előtt. A szoros körzetekben nemcsak a mandátum sorsát döntheti el a kispártok szereplése, de azt is befolyásolhatja, hogy mekkora lesz a győzteskompenzáció.
Mikor lesz eredmény?
Ez függ attól is, hogy mennyire lesz szoros a választás. 2022-ban egyértelmű volt az eredmény, Orbán Viktor már a választás napján, késő este elmondta a győzelmi beszédét. A szavazókörök vasárnap 19 órakor zárnak, ezután kezdik el megszámolni a szavazatokat. A legelső részeredmények akár már 20 óra környékén is érkezhetnek, négy éve 21 óra körül jöttek ki az első adatok. Először a listás eredményeket fogjuk megismerni. A NVI szerint a szavazás estéjén az országos listára leadott szavazatoknak megközelítőleg a 92-95 százalékát, míg az egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatoknak a 94-97 százalékát fogják megszámolni, de ez függ a részvételtől is.
Befolyásolhat bármit, hogy vasárnap este nem számolnak meg minden szavazatot?
Száz százalékos feldolgozottság a választókerületek többségében csak napok múlva várható, mivel a külképviseleteken és az átjelentkezéssel leadott szavazatokat április 18-ig számolják meg. Ezek a szavazatok akár több egyéni választókerületet is átfordíthatnak szoros állás esetén.
Ha például vasárnap este azt látjuk, hogy az egyik választókerületben 300 szavazattal vezet a Fidesz jelöltje, és közben van 1500 átjelentkező és külképviseleti szavazó, akkor az a körzet nagy valószínűséggel átfordul. A külképviseleteken szavazók és az átjelentkezők elsöprő többsége ugyanis az ellenzékkel szimpatizál. Hasonló átbillenésre négy éve is volt példa, amikor a Budapest 13-as számú választókerület fordult meg Vajda Zoltán, az egyesült ellenzék jelöltje javára. Az NVI is felhívta a figyelmet, hogy szoros eredmény esetén néhány választókerületben, illetve az országos listán módosulhat később a választás eredménye.
Melyik körzeteket érdemes figyelni?
A Tisza miniszterelnökjelöltjeként Magyar Péter egyéniben is elindul, mégpedig a Hegyvidék központú Budapest 3-as választókerületben. Ennek két okból is szimbolikus jelentősége van: ebben a körzetben lakik Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc, másrészt az indulással Magyar Péter azt is demonstrálja, hogy Orbánnal ellentétben ő nem fél megmérettetni magát. A miniszterelnök az 1994-es választáson indult utoljára egyéniben, akkor az első és a második fordulóban is csak a harmadik helyet tudta megcsípni az MSZP és SZDSZ jelöltjei mögött Székesfehérváron. A Fidesz Steiner Attilát, Magyar Péter egyik régi ismerősét indítja a körzetben. Hatalmas meglepetés lenne, ha a már 2022-ben is ellenzékinek számító budai körzetben nem Magyar nyerne, inkább a győzelem aránya lesz az érdekes.
Azt is érdemes lesz figyelni, hogy a Tisza ismertebb arcai közül ki nyeri meg a saját körzetét. Minél többen jutnak be saját jogon, annál erősebb felhatalmazásra hivatkozhat később a párt. A párt alelnökei mind megmérettetik magukat: Radnai Márk az esztergomi (Komárom-Esztergom 2), Forsthoffer Ágnes a balatonfüredi (Veszprém 2), míg Tarr Zoltán a soroksári (Budapest 16) központú körzetben szerezne mandátumot. Gajdos Lászlónak kötelező hoznia Nyíregyházát (Szabolcs-Szatmár-Bereg 1), Magyar Péter egyenesen 80 százalékos eredményt vár tőle. Rost Andrea győzelme a szolnoki központú Jász-Nagykun-Szolnok 1-es választókerületben is papírforma kategória lenne, és az sem lenne meglepetés, ha Nagy Ervin behúzná a dunaújvárosi körzetet (Fejér 4). Ruszin-Szendi-Romulusz volt vezérkari főnöknek jóval nehezebb dolga lesz, Hajdúszoboszlón és környékén (Hajdú-Bihar 5) Bodó Sándor 60,61 százalékkal nyert négy éve.
A Fidesz egyéni jelöltjei között vannak miniszterek és államtitkárok is, kormányzati szerepük és országos ismertségük miatt számukra is presztízskérdés a győzelem. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter politikai pályafutása véget érhet vasárnap, ha nem nyer a tapolcai körzetben (Veszprém 3), mert saját kérésére nem került fel a Fidesz országos listájára. Tuzson Bence igazságügyi miniszter a dunakeszi központú Pest 5-ös, Takács Péter egészségügyi államtitkár a pápai Veszprém 4-es, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a gödöllői székhelyű Pest 6-os, Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár pedig a II. kerületi Budapest 4-es választókerületben próbálkozik egyéniben.
Annak is szimbolikus jelentősége lehet, hogy milyen eredmény születik Debrecenben, ami hagyományosan a Fidesz egyik erős bástyájának számít. A Fidesz 1998 óta nem vesztett itt egyetlen parlamenti és önkormányzati választást sem. A mostani választásra mindhárom debreceni jelöltjét lecserélte a kormánypárt: Kósa Lajos, Pósán László és Tasó László helyett Barcsa Lajos, Széles Diána és Antal Szabolcs indul április 12-én. A fideszes Nézőpont szerint mégis a Tiszának adta az 1-es és a 2-es választókerületet.
Érdemes lesz figyelni Egerre is (Heves 1), ugyanis a rendszerváltás óta tartott kilenc országgyűlési választáson valamennyi alkalommal az a párt alakított kormányt, aminek jelöltje mandátumot szerzett a választókerületben. Talán nem véletlen, hogy Magyar Péter és Orbán Viktor is kampányolt Egerben az országjárásuk során. 2010 óta mindig Fidesz-győzelem született Egerben, 2022-ben Pajtók Gábor több mint 52 százalékot kapott.
Minden egyéb fontos részletet megtalál
- a Telex választási mellékletében,
- és a Telex választási térképén.
