A Tiszának jöhet jól, hogy soha ilyen sokan nem akartak átjelentkezéssel vagy külképviseleten szavazni
Egy Budapesten tanuló szabolcsi egyetemista amennyiben átjelentkezéssel szavaz valamelyik fővárosi kerületben, várni fogja őt a szavazóhelyiségben egy szabolcsi jelöltek nevét tartalmazó szavazólap és egy más színű boríték. Ugyanígy egy Hollandiában élő magyar választót is várni fog egy állandó lakcíme szerinti egyéni jelölteket tartalmazó szavazólap, amellett, hogy természetesen listára is mindketten szavazhatnak. Ezeket a szavazatokat nem számolják meg ott, ahol ezek a voksok megszületnek, hanem hazaszállítják az adott választókerületbe, és egy arra kijelölt szavazókörben összekeverik a helyben leadott egyéb szavazatokkal, majd együtt bontják ki és összesítik azokat. Ez ugyanakkor könnyen lehet, hogy majd csak április 18-án fog megtörténni.
Magyarországon 106 egyéni választókerület van és mindegyikben egy szavazókört jelölnek ki arra a célra, hogy a külképviseleten és átjelentkezéssel leadott szavazatokat megszámolják. Amennyiben megnézzük, hogy milyen eredmények születtek 2022-ben ezekben a speciális szavazókörökben, azt látjuk, hogy itt átlagosan 15 százalékponttal gyengébb eredményt ér el a Fidesz jelöltje. Magyarán az ország más pontjairól, vagy a külképviseletekről hazaszavazók sokkal kritikusabban ítélték meg a kormányzat teljesítményét már 2022-ben is. A Kiskunfélegyháza központú Bács-Kiskun megye 4-es OEVK átjelentkezős szavazókörében például több mint 25 százalékponttal szerepelt gyengébben Lezsák Sándor, mint a választókerület egészében, de ugyanez igaz a Szabolcs megye 2-es OEVK-ra (Nyíregyháza – Tiszavasvári) is, ahol Vinnai Győző 22 százalékponttal kevesebb voksot kapott mint a választókerületi eredménye. A 2024-es EP választáson vegytisztán láthattuk, hogy mennyire népszerűtlen a Fidesz a külképviseleteken szavazók körében, az itt megszülető voksok kevesebb mint 19 százalékát szerezték meg. Ezek tudatában aligha volt meglepő, hogy a Tisza Párt célzott kampányt is épített a nyugaton élő magyarság választóira, ahogyan az átjelentkezés fontosságát is hangsúlyozta.
Külképviseleti szavazás – 40 százalékos növekedés
Arról számos cikket írtam, hogy mennyire alacsony a nyugaton élő magyar közösségek politikai részvétele. Elsősorban a logisztikai akadályokat azonosítottam be, mint lehetséges okot, mivel az állandó lakcímmel rendelkező, de külföldön élő honfitársaink csak személyesen, a külképviseleteken szavazhatnak. Novemberben meg is fogalmaztam egy javaslatot: követeljenek több szavazóhelyiséget például a Németországban, Egyesült-Királyságban, Ausztriában élő magyarok. A Tisza Párt egy ehhez hasonló célkitűzéseket megfogalmazó kampányba kezdett az év elején, Orbán Anita személyesen el is látogatott a nagyobb nyugaton élő magyar közösségekhez.
2022-ben 65 480 választó regisztrált, majd végül 57627-en szavaztak is valamely külképviseleti szavazóhelyiségben. Idén ez a szám sokkal magasabb lesz, közel 91 ezer magyar regisztrált külképviseleti voksolásra, ami közel 40 százalékos növekedés 2022-höz képest. Ez komoly fegyvertény lehet a Tisza szempontjából a végső elszámoláskor, hiszen nagy többségében ellenzéki szavazatok születtek eddig a külképviseleteken. Természetesen a legtöbben idén is Londonból fognak szavazni (9551 regisztrált), de országokra lebontva sincsenek nagy meglepetések, a legtöbben Németországból szavaznak majd haza. A legváratlanabb növekedést Spanyolország szolgáltatta, ott kimagaslóan sikeres volt a mobilizáció, dupla annyian vesznek részt idén a választásokon, mint négy évvel ezelőtt.
2022-ben a budapesti (különösen budai) és a budai oldal agglomerációs választókerületeibe szavaztak haza nagyobb arányban, valamint azokban, ahol nagyobb megyeszékhely található. Idén ebben nem történt jelentős változás, de összességében minden választókerületben nőtt a külképviseleti névjegyzék súlya, legnagyobb mértékben azonban nem Budapesten, hanem a megyeszékhelyekre szavaznak majd haza még többen 2022-höz képest. Azt is érdemes hozzátenni, hogy a legvérmesebb, nyugaton élő Tisza szavazók hazajönnek szavazni, erre a párt kifejezetten bíztatta is a kint élő választóit. Ennek jele az is, hogy olyan mennyiségben keresik az április 11-ei járatokat Budapest irányába Európa számos nagyvárosából, mint ahogy az a karácsonyi időszakban megszokott.
Átjelentkezők – soha nem látott tömeg: 227 ezer átjelentkező választó, 43 százalékos növekedés
A felmérések alapján a Tisza Párt átlagos szavazója fiatalabb, magasabb jövedelmű, magasabban iskolázott az átlagmagyarnál. Sokkal mozgékonyabb, mint az a Fidesz-tábor, amiben felülreprezentáltak az idősek, vidéken élő, alacsonyabb jövedelmű és iskolázottságú választók. A Tisza Párt számára világos a feladvány: mindenkit el kell vinni szavazni, azokat is, akik április 12-én nem lesznek otthon, azon a településen, ahová állandó lakcímük szól. Különösen igaz ez akkor, amikor a választás vasárnapja egy húsvéti hosszú hétvége utáni hétre esik közvetlenül. Emiatt ez a választás lesz az, ahol döntő jelentősége lehet az átjelentkezésnek.
2022-ben 157 551 választó kért átjelentkezést, 94 százalékuk (147 456) le is szavazott. Érdekes, hogy a legtöbb átjelentkezős voksot fogadó választókerület között is sok budapestit találtunk még ekkor, de a zalai, veszprémi és északkelet-magyarországi OEVK-k is profitáltak ebből. Más kérdés, hogy négy éve vidéken ez sem tudta megmenteni az akkori ellenzéket a hatalmas választási vereségtől, függetlenül attól, hogy az átjelentkezéssel szavazó választók többsége is ellenzéki.
Területi mintázatát tekintve egy sor nagyon fontos OEVK-ban nőtt meg az átjelentkezéssel szavazók aránya a névjegyzéken belül. Az Orosháza központú Békés 4-esben (1,7%), a Siófok központú Somogy 4-esben (1,6%), vagy éppen a Salgótarján központú Nógrád 1-esben (1,5%).
Két fontos politikai következmény
2022-ben valamivel több mint 200 ezer szavazat született a választók állandó lakcímétől távol, idén több mint másfélszer több ilyen lesz (315 ezer). Ez egyben növeli a Tisza Párt egyéni indulóinak választási esélyeit, ugyanakkor a bizonytalanságot is a tekintetben, hogy mennyire tudjuk majd megállapítani április 13-ra virradóan, hogy ki nyerte ezt a választást és pontosan mekkora felhatalmazással.
A szétfeszített kampányban őrlődő magyar társadalom harctéri vaksága így közel sem biztos, hogy április 13-ra elmúlik, és a kampány tüzében forrongó szemek sem valószínű, hogy képesek lesznek kitisztulni másnapra. Főleg ha egy sor választókerületben nem fogunk tudni győztest hirdetni április 18-ig.
