László Róbert szerint három-négy, vagy akár hat-nyolc választókerületben is döntő lehet, hogy a DK és az MKKP szavazói hogy döntenek az egyéni jelölteknél, de Róna Dániel szerint ez a szám 10-20 is lehet, mert sok a billegő körzet. A 2026-ban László Róbert, a Political Capital választási szakértője és Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője beszélgettek Fábián Tamással a kispártokról, illetve arról, hogy az indulásuk mennyiben befolyásolja a Fidesz és a Tisza küzdelmét.
A beszélgetésben szóba került, hogy miért nagyobb kihívás a Fidesznek a Mi Hazánk indulása, mint a Tiszának a DK-é és a Kutyapárté, de az is téma volt, hogy mekkora jelentősége lehet a külképviseleteken szavazóknak.
„Vannak arról adatok, hogy a DK szavazók elsöprő többsége kormányváltást akar, és ha nincs DK-s jelölt az adott körzetben akkor a tiszás jelöltre szavaz” – mondta Róna Dániel arról, hogy DK indulása mennyire befolyásolja a két nagy párt küzdelmét. Róna szerint a szavazók nagy része Magyarországon orbánista és antiorbánista, és a DK is antiorbánista, ahogy a DK szavazók jó része is.
„A DK jelenléte a szavazólapon és a DK-jelöltek jelenléte az adott választókerületben az antiorbánista szavazókat megosztja” – fogalmazott Róna. Szerinte ez egy kicsit valószínűtlenebbé teszi a tiszás jelölt győzelmét, de csak azért egy kicsit, mert a DK támogatottságát a 21 Kutatóközpont és a Medián is 1 százalék környékére méri.
László Róbert szerint a kisebb pártok hatását két kategória szerint lehet vizsgálni: hogyan hatnak a töredékszavazatokra, és az egyéni mandátumokra. Listás mandátumok tekintetében László szerint egynél több mandátumot nem tudnak átfordítani a kispártok, egyéniben viszont befolyásoló lehet a részvételük abban, hogy ki lesz a győztes.
2022-ben két olyan választókerület volt, ahol ha a Kutyapárt jelöltjére leadott szavazatok felét hozzáadták volna az ellenzéki jelölthöz, akkor fordult volna a kocka.
„A Fidesz most bizonyosan nem fog utcahosszal nyerni, a szoros kerületek száma biztosan nagyobb lesz, mint négy évvel ezelőtt.” László Róbert azt mondta, hogy három-négy, vagy akár hat-nyolc választókerületben döntő lehet, hogy a DK és az MKKP szavazói hogy döntenek az egyéni választókerületekben.
Róna Dániel arról beszélt, hogy az általuk publikált kutatásban, ami Jász-Nagykun 2-es és Borsod 6-os választókerületét vizsgálta, nagyon szoros eredményeket mértek. A biztos részvételt ígérők között az egyikben 2, a másikban 1 százalékpont volt a különbség. „Nagyon sok billegő van, amelyik 1-2-3 százalékponton múlik az biztos” – mondta. Nem tartja kizártnak, hogy 10 és 20 között lehet az ilyen egyéni körzetek száma. A szakértők egyetértettek abba, hogy amennyiben
kizárólag matematikai szempontból nézik, akkor a kispártok indulása csökkenti a kormányváltás esélyét.
Róna emlékeztetett, hogy négy éve majdnem két százalékot elvitt a Normális Élet Pártja és a Megoldás Mozgalom, ami százezres nagyságrend. „Hogy most ez a kettő nincs, ezeknek a szavazóknak a nagy része valószínűleg a Tiszára fog szavazni” – mondta. Ezeknek a szavazóknak az esetek többségében a másodlagos preferenciája a Tisza. A 21 Kutatóközpont vezetője azt mondta, hogy a kutatásukból is látszik: a DK és a Kutyapárt szavazók nagy része a Tiszára szavaz, ha saját jelölt nem érhető el.
A Mi Hazánknál viszont ha a saját jelölt nem lenne elérhető, akkor jóval többen vannak azok, akik inkább el se mennének szavazni. „Ha a DK nem indulna jelöltként vagy pártként, az a Tisza esélyeit növelné, ha a Mi Hazánk nem indulna az csökkentené és a Fidesz esélyeit növelné.” Szerinte ezért nagyobb kihívás a Fidesznek a Mi Hazánk jelenléte, mint a Tiszának a DK-é és a Kutyapárté.
László Róbert a szavazatmegosztásról is beszélt, ami azt jelenti, hogy listán az egyik pártra, míg egyéniben a másik párt, esélyesebb jelöltjére szavaz a választó. Ebben az esetben csak akkor nem veszik el a listás szavazat, ha a választott párt tényleg be is jut, azaz eléri az 5 százalékot. „A mostani mérések nem ebbe az irányba mutatnak” – mondta László DK és a Kutyapárt számairól.
Róna szerint ha a Kutyapárt és a DK például 5-5 százalékon állna, akkor akár 30-40 választókerület is fordulhatna miattuk. „Minél népszerűbbek a kispártok, annál jobban megoszlanak az ellenzéki szavazatok, minél jobban megoszlanak az ellenzéki szavazatok, annál nagyobb az esélye, hogy a Fidesz nyer.” Hangsúlyozta, ha valaki azért szavaz ezekre a pártokra, mert szimpatikusak, a Tisza és a Fidesz pedig nem szimpatikus, az szíve joga. „De ha az a kérdés, hogy a kormányváltást mi segíti, akkor ez egy matematikai kérdés.”
Arról, hogy a jelenleg hivatalban lévő ellenzéki képviselők újraindulása mennyiben lehet befolyásoló, László Róbert azt mondta, hogy egyéni mandátum szempontjából Budapesten semennyire.
„Az a hat jelölt, aki még talpon van Budapesten biztosra veszem, hogy nem fognak bekavarni a végelszámolásba, 16 Tisza-mandátum lesz Budapesten”
– mondta. A töredékszavazatok számánál viszont lehetnek befolyásolók, mert néhány ezer szavazatot elvisznek majd, ami a listás mandátumok kiosztásánál hiányozhat a Tiszának. „Ez maximum egy listás hely mínusz a Tiszának.”
„A Fidesznek most azért is rosszabb a helyzete, mint a korábbi választásokon, mert szűkebb a szavazólap” – mondta a Róna. Több fontos választókerületben, így Bács-Kiskun megye 1-esben és Hajdú-Bihar megye 6-os körzetben négy jelölt van, az egyik ráadásul a Mi Hazánk, ami a Fidesztől vesz el szavazatokat. „Ez egy kifejezetten kedvezőtlen felállás a Fidesznek a korábbiakhoz képest.” A Fidesz gondban van, és a Mi Hazánk táborában rengeteg olyan szavazó van, akinek a másodlagos preferenciája a Fidesz, ők pedig szeretnék, hogy ez elsődleges legyen – mondta a Mi Hazánk jelenlegi helyzetéről László Róbert. Szerinte könnyen lehet, hogy a Fidesznek legalább akkor fejfájást okoz, hogy ők számolgathatják a választás után, hogy hány Mi Hazánk-szavazó átszavazása hiányzott ahhoz, hogy átfordítsanak kerületeket.
A külképviseleti szavazatoknak is nagyon fontos szerepük lehet
Róna Dániel szerint akár 80-85 ezerre nőhet a külképviseleti névjegyzékbe regisztráltak száma, ami 67 ezerrel már most rekordot döntött. Ezeknek a szavazóknak az EP-választáson a 20 százaléka volt fideszes, a többi pedig ellenzéki. Róna nem tartja kizártnak, hogy ez az olló még ki is nyílt.
„A Fidesz éppen ezért mindent megtesz, hogy ezek az emberek minél kevésbé voksolhassanak, minél nehezebben”
– mondta. Pedig szerinte sokat befolyásolhatnak ezek a szavazatok, mert ha 75 ezren el is mennek szavazni, az választókerületekre lebontva annyi szavazat, ami át is billenthet egyes körzeteket.
„Most elég valószínű, hogy lesz átforduló kerület. Ha itt fogunk ülni április 12-én, és mondjuk egy minimális Fidesz többség van, akkor hat napig mindenki rághatja a körmét” – mondta László Róbert, ugyanis ezeket a szavazatokat hazaszállítják, és egyben, április 18-án számolják majd meg. De sok más forgatókönyv is előfordulhat, akár meg is adhatja a szükséges szavazatokat ahhoz, hogy a Tiszának kétharmada legyen.
