A kormány több értelmezésben próbálja megmagyarázni a kellemetlen kémügyet, de van itt néhány ellentmondás
A rendszerváltás utáni politika egyik legsötétebb történeteként emlegetik sokan a Direkt36 cikkének és Szabó Bence nyomozónak az állításait; azt, hogy a magyar állam a titkosszolgálatot egy ellenzéki párt lejáratására, megsemmisítésére használhatta. Róna Dániel szerint az ügy sötét diktatúrákat idéz, Magyar Péter úgy látja, egyenesen a kommunista időket. A Tisza Párt elnöke az egészet súlyosabbnak gondolja az amerikai Watergate-botránynál, Szabó Bence nyomozót pedig hősnek és hazafinak tartja. Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint ha az elhangzottak igazak, akkor a kormánynak azonnal le kellene mondania.
A kormányoldalon is hasonlóan súlyos ügyet emlegetnek, csak egészen más felfogásban. A csütörtök esti közszolgálati M1 híradó felvezetőjében például ebben a sorrendben számoltak be a fejleményekről:
- „Egyre több ukrán kém bukik le az országban”;
- „Külföldön képezték ki kémnek a Tisza két informatikusát, Buddha ki-bejárt az ukrán nagykövetségre, kémelhárítási ügyben nyomoztak ellene”;
- „Zelenszkij parancsolja haza az ügynökeit – ezt Orbán Viktor miniszterelnök üzente, a kormány szerint az ukrán titkosszolgálatok beavatkoznak a magyar választásba”.
Bíró-Nagy András elemző szerint mivel az ügy nem csak a Tisza-tábort érte el, különösen kellemetlen a Fidesznek, ezért ki kellett találniuk „a kármentés legjobb stratégiáját”. A megoldás pedig egy bevált módszer: a történet beillesztése az „ukránozós narratívába”. A kormányzati magyarázatok így sem teljesen egységesek, mi nagy vonalakban négy kormányzati narratívát azonosítottunk, és közben néhány ellentmondásra is felfigyeltünk, még ha ebben a szövevényes ügyben az ellenőrizhető információk hiánya miatt nehéz is biztonsággal egyértelmű állításokat tenni.
„Ukránok képezték ki a Tisza Párt informatikusait”
A Direkt36 cikke kedd reggel 6 órakor élesedett arról, hogy titkosszolgálati nyomásra végezhettek házkutatást 2025 júliusában a Tisza Pártot segítő informatikusoknál, aztán kibukott egy gyanús művelet, ami a párt bedöntését célozhatta. Míg a legtöbb független lap beszámolt róla, a kormányközeli média lapjaiban arról jelent meg hír, hogy a „tiszás kémbotrány miatt” összehívták a nemzetbiztonsági bizottságot. Délután 5-kor Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is azzal tett ki egy posztot, hogy „Ukránok képezték ki a Tisza Párt informatikusait – Részletek hamarosan a nemzetbiztonsági bizottság mai üléséről”.
Este 8-kor újabb poszttal jelentkezett, ebben azt írta, hogy a Direkt36 hamis híreket terjeszt, mert „a Tisza Párt informatikusai az ukránoknak dolgoztak, és rendszeres kapcsolatot tartottak a budapesti ukrán nagykövetséggel”. Az Alapjogokért Központ az egymás tenyerébe csapó Zelenszkijjel és Magyar Péterről készült MI-fotóval együtt osztotta meg Kocsis bejegyzését.
A parlamenti nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülése után még ezen a napon közzétettek egy dokumentumot, amit az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója írt a bizottság elnökének. Ebben Bárdos Szabolcs vezérőrnagy egy kémelhárítási ügyet ismertet. Ennek főszereplője két magyar informatikus, akikről azt írják: feltehetően kapcsolatba kerülhettek külföldi titkosszolgálatokkal, kémkedésre alkalmas szoftvereket és eszközöket akartak beszerezni, egyikük tagja lehetett az ukrán hadsereg kiberhadviselést folytató csoportjának (IT Army of Ukraine) és többször megfordult az itteni ukrán nagykövetségen. A rendőrség jelenleg engedélyköteles haditechnikai eszközök (például egy kémkedésre alkalmas öv) gyártásával gyanúsítja őket. A tájékoztatóban a Tisza Párt nem kerül szóba.
A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté tolmácsolásában ez már úgy hangzik, hogy Magyarországon példátlan ukrán titkosszolgálati akció zajlik, a Direkt36 cikkében szereplő, a „Tisza Párt Ukrajnában kiképzett informatikusairól” ugyanis kiderült, hogy egyikük már 2023-ban kapcsolatba került az IT Army of Ukraine képviselőivel. Kocsis szerint mivel a két informatikus már 2023-ban, azaz jóval a Tisza Párt megalakulása előtt a magyar elhárítás látókörében volt, a Direkt36 „hamisan sugalmazza, hogy tiszás szerepvállalásuk miatt kerültek bajba”.
Erre a kronológiai összefüggésre kérdezett rá a kormányinfón az RTL riportere, amikor arról érdeklődött Gulyásnál, hogy ha a magyar elhárítás tudott az informatikusokról, miért nem figyelmezették a Tiszát, hogy kémek épültek a szervezetükbe. Gulyás erre azt válaszolta: annál nagyobb figyelmeztetés, mint hogy eljárás indult ellenük, nem lehetséges. Az eljárást pedig akkor indították meg, amikor a hatóságoknak elég információja volt arra, hogy kémtevékenységet végeznek. Azaz a miniszter szerint az elhárításnak ugyan már évek óta volt információja róluk, de csak 2025 nyarára gyűlt össze annyi bizonyíték, hogy az eljárást ténylegesen megindítsák.
Szerdán az Index hozott le egy anyagot, amelyben azt állították: sikerült beazonosítaniuk a Direkt36 cikkében szereplő egyik tiszás informatikust, „az ukrán hátterű kémügy egyik főszereplőjét”, akit – bár nem közszereplő és csak gyanúsított – a teljes nevén meg is neveztek. Egy csoportképet is közöltek, amin szerintük ő is látható.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt állította az informatikusokról, hogy külföldön képezték ki őket kémtevékenységre; a nagykövetségekre, a legtöbb alkalommal az ukrán nagykövetségre jártak ki-be; élesített, lehallgatásra alkalmas eszközeik voltak; és az volt a feladatuk, hogy kémként külföldi államok feladatait teljesítsék.
Mi az, ami nem áll össze?
Ha viszont a Fidesz szerint Ukrajna a Tisza Pártot támogatja, akkor Ukrajna vajon miért a Tisza Pártba épít be kémeket és mit akarnak kikémkedni? – merült fel egy logikusnak tűnő ellentmondás a kormányinfón. Gulyás válasza erre az volt, hogy a két férfi valójában nem a Tisza Párt ellen tevékenykedett, hanem informatikai szolgáltatást nyújtott a pártnak. És hogy miért titokban? „Azt, hogy ki miről tudott, nem tudjuk” – válaszolta a miniszter, aki viszont érdemi válaszokat és cáfolatot nem adott az ügyben.
A 444 megkérdezte Magyar Pétertől, hogy ki tudták-e zárni, hogy az informatikusoknak köze lenne az ukrán titkosszolgálatokhoz bármilyen módon? Magyar szerinte "ez ugyanaz, minthogy az ukránok finanszírozzák a Tiszát. Marhaságok. Mit finanszíroznak? A Ricsi nevű Ford Transitunkat, vagy az országjáráson a zászlókat, a fáklyákat? Minket 50 ezer magyar ember támogat havonta. Miért akarna Ukrajna bármit is csinálni a mi informatikusainkkal? Egy 19 éves srácot képeztek ki hét éve Ukrajnában?"
Magyar azt is elárulta, hogy a Gundalf nevű informatikust ők tették ki, mert azt hitték, hogy valaki másnak is dolgozik titokban. De Gundalf még így is jelezte a Tiszának, hogy megkeresték őt, hogy mit ajánlottak nekik, és hogy úgy érzik, zsarolják.
„Egy nagyszabású kémelhárítási műveletet tettek tönkre"
A másik kormányoldali magyarázat szerint azzal, hogy az oknyomozó portál megírta a történetet, majd Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozója egy videóban elmondta súlyos kételyeit az egész eljárásról, a kiszivárogtatott információkkal tönkretették a hivatal eddigi kémelhárítási munkáját.
Erről írt az Index, és erre jutott a Mandiner szerző nélküli cikke is, amely a címébe sűrítette a lényeget: Bizonyítékok nélkül vádaskodva tett tönkre egy kémelhárító műveletet a Direkt36. Ebben kifejtették, hogy „Szabó Bencének semmilyen rálátása nem volt arra, hogy milyen külföldi befolyás alatt álló személyekkel kapcsolatos elhárító műveletbe üti bele az orrát”.
A magyarázatra Kocsis is ráerősített: „Nagyon megható, de hamis a fiatal tiszás rendőr sztorija az ukrán kémbotrányban” – ezt már csütörtök reggel írta Kocsis Szabó Bence interjújáról, és a világ legtermészetesebb dolgának nevezte, hogy a titkosszolgálatok kémelhárítási feladatokat látnak el. A Tiszában dolgozó informatikusokat szerinte az ukránok képezték ki, és pont az lett volna a bűn, ha a magyar titkosszolgálatok nem foglalkoznak velük. Kocsis szerint Szabó ebből a kémelhárítási ügyből akar politikai ügyet csinálni a Tisza érdekében, és kamu összeesküvés-elméleteket gyárt, miközben nem ismeri a kémelhárítás világát.
Mi az, ami nem áll össze?
A Direkt36 szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal nem tagadta vagy korrigálta a Tisza Párt elleni titkos műveletről szóló cikk információit. Az nagyon ritkán fordul elő, hogy a nyilvánosság ennyire belelásson egy titkosszolgálat által kezdeményezett rendőrségi akció részleteibe. Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda felmondási idejét töltő nyomozója egy másfél órás interjúban mondta el a részleteket arról, hogy ő és kollégái milyen furcsaságokat tapasztaltak az eljárás közben. Ahogy ebben a cikkünkben írtuk, a Szabó által elmondottakból számos kínzó és megválaszolatlan kérdés ágazik ki. Ki volt az a titokzatos Henry, vagy a többi csoport, amely a jelek szerint igenis a Tisza Pártot akarta bedönteni? Tényleg igaz, hogy a hatóságok nem akartak utánajárni, ki ez az illető? És ha nem, akkor miért nem?
Pintér Sándor szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal nem gyakorolt nyomást a nyomozóhatóságra, hiszen itt két független szervezetről van szó. De ha ez így van, szintén nem világos, hogy akkor ki használta fel a rendőrséget azzal, hogy megvádolta a tiszás informatikust gyermekpornográfia vádjával, és miért erőltették Szabó Bencééket, hogy a szokásos eljárásrendnél gyorsabban szálljanak ki a lakásra, ahol ők egy állítólagos ukrán kémre bukkantak: ez egy hihetetlen véletlen egybeesés volt?
A bűnöző-narratíva
A rendőrség munkáját felügyelő Pintér Sándor belügyminiszternek Takács Péter államtitkár olvasta fel a Telex kérdéseit az ügyről egy pápai lakossági fórumon: volt-e tudomása arról, hogy az NNI nyomozóinak munkájára nyomást gyakorol az Alkotmányvédelmi Hivatal – ahogyan azt Szabó Bence, az NNI volt nyomozója állítja. „Szabó Bence ellen büntetőeljárás van folyamatban” – ez volt Pintér válasza, és még hozzátette, hogy Szabót a kollégái árulónak tartják.
Mi az, ami nem áll össze?
Ezt az eljárást a kormány már korábban is használta: mikor a sorozatos botrányok után megjelent egy videó arról, hogy a Szőlő utcai javítóintézet megbízott igazgatója hogyan vág asztalhoz és rúg meg egy földön fekvő fiút, a kormány és a médiája nagyon gyorsan igyekezett elmagyarázni a nyilvánosságban, hogy a javítóintézetben élő gyerekek valójában bűnelkövetők. A Lázár János ellen tüntető cigányokat Orbán Viktor is „bandába szerveződött bűnözőknek” nevezte, akik rablást, sikkasztást, zsarolást követtek el. A bűnöző-narratíva a titkosszolgálati ügyben is előkerült: a nemzetbiztonsági bizottság dokumentuma szerint az „egyik érintett ellen korábban többször indult büntetőeljárás informatikai rendszerekkel való visszaélés, számítógépes csalás és zsarolás miatt”. Ezt Kocsis Máté és az Index cikke is kiemelte.
Az álhír-magyarázat
Ezzel párhuzamosan előkerült az álhír-narratíva is. A Mandiner a Direkt36 anyagát egy „bizonyítékokat nem tartalmazó, erősen összeesküvés-elmélet jellegű” cikknek nevezte, amit szerintük az oknyomozó portál egy olyan rendőrnyomozó elméletére alapozott, aki „maga is belátja, hogy nem tudja bizonyítani állításait”. Szabó Bencének szerintük semmilyen rálátása nem volt arra, hogy milyen külföldi befolyás alatt álló személyekkel kapcsolatos elhárító műveletbe üti bele az orrát”. Ehhez idézik Szabónak azt a mondatát, amikor egy részletről megjegyzi, hogy erre nem volt kézzelfogható bizonyítéka, a kollégáival mégis ugyanarra jutottak.
Mi az, ami nem áll össze?
A Mandiner figyelmét elkerülhette, hogy a Direkt36 cikkében csetüzenetekről szóló képernyőképek is szerepeltek, majd pedig Szabó Bence nyomozó a másfél órás interjú több pontján is elmondta, milyen információk és bizonyítékok alapján álltak össze számára a részletek. Ő személyesen is látta például azokat a képernyőfelvételeket, amelyekben a titokzatos Henry nevű illető arról ír a tiszás informatikusnak, hogy céljuk a párt informatikai infrastruktúrája feletti uralom átvétele, hogy az országgyűlési választások előtt megbéníthassák ezeket a rendszereket.
A legfőbb érv, hogy Szabó Bence állításai megalapozott bizonyítékokon alapulnak, éppen az, hogy ezt a maga számára is súlyos kockázatokkal járó döntést meghozta: az ügy kiszivárogtatásával szabálysértés követett el, miközben arccal és névvel vállalta a nyilvánosságot. Még aznap éjszaka házkutatást tartották nála és gyanúsítottként hallgatták ki.
Szabó Bence beszél, Rogán hallgat
A miniszterelnök a Szabó Bence-interjú után több mint egy napot várt a megszólalással. Ekkor egy rövid videóban felszólította „Zelenszkij elnök urat, hogy azonnal parancsolja haza az ügynökeit”. Orbán azt mondta, a választás közeledtével Zelenszkij ukrán titkosszolgálati műveleti területté változtatta Magyarországot, és aktiválta a beépített ügynökeit. „Még soha nem volt olyan választás Magyarországon, amibe ilyen mélyen beavatkoztak volna a külföldi titkosszolgálatok” – fogalmazott a kormányfő. A titkosszolgálatokat felügyelő miniszter, Rogán Antal azóta sem szólalt meg.
