Keressük Rogán Antalt, hogy feltehessük neki a mindenkit érdeklő kérdéseket a tiszás informatikusok ügyéről
A héten durva ügy bukott ki tényfeltáró újságírók munkája nyomán. Az ügyben egy embert biztosan lenne miről kérdezni: ez Rogán Antal, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter. Ő évek óta kerüli a nyilvánosságot, de mi azért most szeretnénk megtalálni, ehhez kérjük olvasóink segítségét.
Kedden jelent meg a Direkt36 cikke arról, hogy Tisza Párt elleni titkos művelet zajlott a párt informatikai rendszerének feltörésére és bedöntésére. A nyomozást, ami miatt az egészre fény derült, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kiberbűnözés elleni részlege folytatta tavaly nyár-ősz folyamán, miután állítólagos „gyerekeket ábrázoló pornográf felvételek” miatt riasztották őket.
A nyomozásban részt vevő rendőrszázados, Szabó Bence szerint a részletek feltárása során az derült ki, hogy az ügyben nincsen semmiféle gyerekpornográfia. Az NNI nyomozói találtak viszont arra utaló jeleket, hogy az ügyben eljárás alá vont informatikusok, akik mellesleg a Tisza Párt IT-rendszerén is dolgoztak, valamilyen titkosszolgálati jellegű akció áldozatai: egy ismeretlen személy 2025 folyamán azzal próbálkozott, hogy beszervezze őket egy „speciális műveleti egységbe”. Ez az egység a beszervezést személyesen menedzselő titokzatos ismeretlen saját bevallása szerint azon dolgozott, hogy kárt okozzon a legerősebb ellenzéki pártnak a rendszereibe való behatolással.
Szabó Bence elmondása alapján az egyik magyar titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) a kezdetektől szokatlan intenzitással jelen volt az ügyben,
és az is különös volt, hogy a titkosszolgálati műveletek technikai hátterét biztosító Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot kellett bevonniuk a saját erre szakosodott részlegük helyett. Az AH már arról is előre tudott, hogy gyerekpornográfiával kapcsolatos riasztás fog érkezni az NNI-hez, később pedig több ponton belefolytak a nyomozásba, próbálták terelgetni azt, nyomást gyakoroltak az NNI vezetésére. Ennek eredménye Szabó beszámolója szerint az lett, hogy a rendőrök nem vihették abba az irányba a nyomozást, ahol valóban bűnelkövetésre utaló jeleket láttak, vagyis meg sem próbálhatták kideríteni, kik szervezkedtek a Tisza Párt ellen az informatikusok beszervezésének megkísérlésével. Ehelyett végül – Szabó megítélése szerint erőltetett módon – a magyar hatóságok „haditechnikai termékkel való visszaélés” bűnét próbálják ráhúzni a tiszás IT-sokra, miközben a valóban súlyosnak látszó cselekményekkel kapcsolatban nincs nyomozás (legalábbis a rendőrségnek nem hagyták, hogy ráálljon erre a szálra).
A Direkt36 cikke és Szabó Bence beszámolója alapján alappal feltételezhető, hogy a Tisza ellen szervezkedő csoport (ami állítólag több különféle csapatot beszervezett a pártba ártó szándékkal) titkosszolgálati jellegű szerveződés, hiszen mind az erőforrásaik, mind a módszereik, mind a beszervezni kívánt informatikusokkal megosztott információk erre utalnak. Hogy ezen belül magán vagy állami titkosszolgálatról van-e szó és hogy kinek a megbízásából dolgoztak, arról jelenleg nem tudunk semmit, ahogy maga a főszereplő, a beszervezésért felelős ismeretlen kilétét is homály fedi. Egy dolog viszont biztos:
az Alkotmányvédelmi Hivatalnak legkésőbb az NNI-s nyomozás során tudomást kellett szereznie a „speciális műveleti egység” működéséről. Annak azonban nincs nyoma, hogy felléptek volna ellenük, az ügyről alkotott zavaros kormányzati narratíva pedig nem ad magyarázatot a csoporttal kapcsolatos kérdésekre, amik érthető módon izgalomban tartják a nyilvánosságot.
A legfontosabb ebben az ügyben most annak tisztázása lenne, hogy volt-e szerepe a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis Rogán Antal irányítása alatt álló magyar titkosszolgálatoknak, kiemelten az Alkotmányvédelmi Hivatalnak abban, hogy titkos akció folyt a Tisza Párt bedöntésére. Vagy ha nem volt, akkor tett-e bármit a titkosszolgálat az ellen, hogy egy ismeretlen hátterű, titkosszolgálati jellegű módszerekkel dolgozó csoport ellehetetlenítse az összes független közvélemény-kutató szerint legnépszerűbb magyar pártot. Az Alkotmányvédelmi Hivatal a nyilvánosságnak szánt levelében egy kémtörténettel reagált a Direkt36 cikkére arról, hogyan került a látókörébe az informatikus.
Ebben a helyzetben, gondolhatnánk, az lenne a lehető legtermészetesebb, hogy a szolgálatokat felügyelő miniszter, Rogán Antal kiáll a nyilvánosság elé. Egy demokratikus berendezkedésű országban ilyen kaliberű ügyeknél ugyanis szokásos, hogy a felelős szervek és minisztériumok sajtótájékoztatót tartanak, ahol az újságírók feltehetik a politikusok számára kellemetlen, de annál fontosabb kérdéseiket. Ezekből van bőven.
Ehhez képest csütörtökön lement úgy egy kormányinfó, hogy érdemben kérdezni alig lehetett, és hogy csak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert és Vitályos Eszter kormányszóvivőt állította ki Orbán Viktor – a kormányban tehát nem tartották fontosnak, hogy az érintett miniszterek is jelen legyenek, pedig ilyesmire számos alkalommal volt már példa más ügyekben. Felelős kormánytagok alatt itt leginkább Rogán Antalt érthetjük, de az NNI felettes szervét, a Belügyminisztériumot vezető Pintér Sándor sem ártana, ha kiállna az újságírók elé, és lehetne tőle kérdezni.
Arról sem érkezett hír, hogy Rogán Antalt más módon el lehetne érni, például tartana egy külön tájékoztatót az ügyben, ezért megkérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodától, nincs-e tervben ilyesmi, és ha nincs, akkor miért nincs. Ha válaszolnak, beszámolunk róla, de addig is:
keressük Rogán Antalt, hogy ha nem is hivatalos körülmények között, de feltehessük neki az AH ügyében mindenkit foglalkoztató kérdéseket. Ha információja van arról, merre jár a miniszter, kérjük, küldje el az ugyelet@telex.hu címre!
