41 óra, ami alatt Lázár János a vonatvécéktől a libsi jóemberkedésen és faji kérdésen át a bocsánatkérésig eljutott

Kevesebb mint két nap alatt, egészen pontosan 41 órán belül jutott el Lázár János a vonatvécék takarítására tartalékként bevethető cigányságról szóló kijelentésétől odáig, hogy szombaton a digitális polgári körök kaposvári találkozóján több mint ezer ember és az országos nyilvánosság előtt töredelmesen bocsánatot kérjen. Ez ráadásul nem olyan elkenős megoldással született meg, mint a szlovákozós ügyben Strompová Viktória Facebook-oldala alá odabiggyesztett kommentje esetében, hanem egy rendkívül színpadias aktusként: Kaposváron Lázár hosszan beszélt erről a kérdésről, és többször megismételte, hogy elnézést kér.

Pedig Lázárnak eleinte még egyáltalán nem akaródzott bocsánatot kérnie. Pénteken koradélután „tipikus libsi jóemberkedésnek” nevezte a kijelentését ért kritikákat és Bódis Krisztát, a Tisza társadalompolitikai szakértőjét támadva próbált visszavágni. Egy szombat reggeli videóban aztán azzal kontrázott rá erre, hogy szerinte a mondataiból mások akarnak „faji kérdést csinálni”, de ezt majd helyre fogja tenni a kaposvári beszédében.

Szombat délben, a digitális polgári körök kaposvári találkozóján aztán Lázár elnézést, és bocsánatot is kért, sajnálatát fejezte ki, és megkövette azokat, akiket megsértett.

A kormány egyik nagy dilemmájával kezdődött

Lázár ominózus mondata a csütörtök este Balatonalmádiban tartott Lázárinfón hangzott el. A délután ötkor kezdődő eseményen negyed hét körül szólalt fel egy férfi, aki arról kérdezte a minisztert, hogy egy elöregedő, és emiatt munkaerőhiánnyal küzdő országban és régióban hogyan próbálják kezelni az az idősek problémáit. Lázár válaszában először felvezette, hogy a munkaerőhiányt vagy a migránsokkal, vagy a belső munkaerő-tartalék mozgósításával lehet kezelni, majd leszögezte, hogy ők az utóbbit támogatják. Itt hangzott el az alábbi mondat:

„Tehát ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót – mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák –, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti.”

A roma munkaerő-tartalék mozgósítása egyáltalán nem új gondolat, Orbán Viktor például már egy 2014-es beszédében úgy fogalmazott, hogy „Európa legnagyobb rejtett tartaléka az a roma közösség, és ez így van Magyarországon is”. Hasonlóan nyilatkozott 2018-ban is, amikor arról beszélt, hogy a kormány a roma közösségekben nem áldozatot, hanem erőforrást lát, igaz, ugyanabban az évben tulajdonképpen bevándorlóknak nevezte a Miskolcra a városon kívülről beköltöző romákat.

A romák munkaerőpiaci mozgósítása egyébként a 2010-es évek közepe óta folyamatosan zajlik: míg a 15 és 64 év közötti romáknak 2015-ben csak a 40 százaléka dolgozott (ebből 12 százalék volt közmunkás), 2022-re 47 százalék fölé emelkedett a dolgozók aránya, és ebből már kevesebb mint 5 százalék volt közmunkás. Igaz, a 47 százalékos foglalkoztatási ráta még mindig messze elmarad a nem romák 75,3 százalékos dolgozói arányához, főleg, hogy a nem romák között 2022-re már gyakorlatilag nem voltak közmunkások.

Lázár kijelentésének van egy másik aktualitása is. A közlekedési miniszter még tavaly januárban hirdetett meg egy tízpontos tervet a MÁV rendbetételére, amelynek része, hogy azóta az InterCity vonatokat nemcsak a végállomásokon, de menet közben is takarítják. Ezt a feladatot több tízmilliárd forintért a hasonló tendereken gyakran jól teljesítő B+N Kft. végzi.

A B+N Magyarország Kft.-nek több mint 15 ezer alkalmazottja van, de honlapja szerint folyamatosan több tucat takarítói pozícióba keres alkalmazottakat. Lázár kijelentése tehát feltételezhetően arra vonatkozott, hogy a B+N-csoport, illetve a neki dolgozó alvállalkozók nehezen töltik fel ezeket a pozíciókat, és a jelentkezők között szerinte kevesen vannak olyanok, akik nem romák, illetve nem bevándorlók.

Lázár az ominózus mondata után egyébként arról kezdett el beszélni, hogy a kormány politikájának sikerét mutatja, hogy a romák közül egyre többen tanulnak szakmát, szereznek szakmunkásoklevelet, középiskolai végzettséget, sőt, járnak egyetemre. Ezzel azonban akarva-akaratlanul rávilágított arra, hogy a romák munkába állítása csak ideiglenes megoldás lehet a munkaerőhiányra, hiszen nyilvánvalóan minél többen szereznek közülük szakmunkás-bizonyítványt és diplomát, annál kevesebben akarnak majd takarítónak állni.

Nagyobb hullámokat kavart, mint várta

A Lázár megszólalását bemutató videókivágatok hamar terjedni kezdtek az interneten, Magyar Péter már pénteken délelőtt fél 11 előtt feltöltött a Facebookra egy változatot, amit hétfőig 1,6 millióan néztek meg. Szintén nagyot ment Orsós János pedagógus, Tisza aktivista péntek déli reakcióvideója, amelyben a vécékefe megfogására szólította fel Lázárt. Ezt mostanáig több mint egymillióan nézték meg. Magyar Péter aztán este újabb két videót is feltöltött a témában, amelyek összesen 1,7 millió megtekintést értek el.

A Tisza Párt mellett azonban fideszes vagy Fidesz-közeli roma emberek is úgy érezték, hogy meg kell szólalniuk az ügyben. Péntek délután a fideszes Aba-Horváth István által vezetett Magyarországi Romák Országos Önkormányzata hivatalos közleményt adott ki, amelyben arra kérték Lázár Jánost, hogy korrigálja a megfogalmazását és erősítse meg, hogy a kormány a roma közösséget partnernek, nem megbélyegezett csoportnak tekinti.

Szombaton – épp Lázár bocsánatkérése idején – reagált a 2022-ben még Orbán Viktort támogató Kis Grófo is, aki felháborodottságának és értetlenségének adott hangot. A zenész arra kért mindenkit, hogy határolódjon el az elhangzottaktól. Grófo később egy kommentben tisztázta, hogy tőle mindenki arra szavaz, akire akar, és ebbe senki nem fog beleszólni.

Voltak ugyanakkor olyan fideszes romák, akik kiálltak Lázár mellett: így tett például Radics Béla, a Fidesz budapesti képviselője, aki egy több mint egymilliós nézettségű videóban azt mondta: „elég volt abból, hogy megint mások sértődnek meg helyettünk.” Radics szerint kifacsarták, kitekerték és kiforgatták Lázár János szavait, az ő értelmezésében ugyanis Lázár csak azt mondta, hogy „előbb a sajátjaink”, és a miniszter valójában csak annyit akart kifejezni, hogy számít a romákra.

Lázár János először visszatámadott, aztán fajtákról kezdett beszélni

Lázár csütörtök este és péntek délelőtt több rövid kivágatot kirakott a Lázárinfóból, a szaros mosdók takarításáról szóló mondat azonban nem volt közöttük. Erre először egy pénteken délután egy körül élesedett posztban reagált, amelyben még bevédte a mondatát, sőt, igyekezett visszatámadni az ügyre ráugró tiszásokat, és különösen Bódis Krisztát.

Lázár a bejegyzésében egyrészt azt írta, hogy Bódis reakciója „tipikus libsi jóemberkedés. Még azt sem lehet mondani, hogy cigány, csak eltartott kisujjal azt, hogy roma. Nekem egy Csipkejózsika a Rózsadombról ne dumáljon a cigányok integrációjáról, mert én több mint húsz éve csináltam, csinálom, amiről ő még csak sápítozik.” Sőt, a miniszter azzal is kitartott korábbi kijelentése mellett, hogy azt írta: „Csipkejózsikáék (...) lenácizzák a fél országot, ami pontosan tudja, hogy az igazságról beszéltem.”

Lázár péntek késő este fokozta a támadást. „Árad a pornó a Tiszából!” kiírással kirakott egy majdnem meztelen képet a csepeli fórumán felszólaló egyik nőről, majd szombat délelőtt újabb videóval jelentkezett. Ebben valaki megkérdezi, hogy fog-e a szombati DPK-gyűlésen a cigányokról szóló mondatáról beszélni, mire Lázár azt mondja: ő nem cigányokról, hanem a munkáról beszélt. Ezután kifejti, hogy „van, aki az elmúlt 48 órában megpróbált ebből faji kérdést csinálni, szerintem az teljes tévedés”, de azért hozzáteszi, hogy a magyarországi cigányok miatt fog erről a kérdésről még egyszer beszélni.

Vagyis a péntek délutáni kemény visszatámadás után Lázár szombat reggel, a DPK-gyűlésen elmondandó beszéde átnézése közben már arról beszél, hogy ezt a témát érintenie kell. Közben viszont rákontráz az egészre azzal, hogy „faji kérdésnek” nevezi azt, hogy sokan rasszizmust láttak bele a cigányokról és a szaros vécék pucolásáról szóló mondataiba.

Tőle szokatlan módon kért bocsánatot

A színpadias gesztusokra és erős mondásokra mindig nyitott Lázár Jánossal történt már olyan, hogy megpróbálta elsunnyogni a bocsánatkérést. Legutóbb akkor, amikor tavaly decemberben „szlovák asszonynak” nevezte Strompová Viktóriát, a Tisza Párt Sárváron induló képviselő-jelöltjét. Ekkor Lázár saját Facebook-oldalán nem reagált az esetre, csak Strompová néhány ezer követővel rendelkező oldalán, az egyik bejegyzés alatt kommentben préselt ki magából annyit, hogy sajnálja „a rossz fogalmazást”.

Ezek után sokan számíthattak arra, hogy Lázár a kaposvári DPK-gyűlésen is valami megúszós megoldást választ, azonban éppen ezzel ellenkező módon járt el. Ennek részeként:

• először külön köszöntötte a somogyi cigány-magyarokat;
• majd megköszönte a bajtársiasságot és a barátságot minden cigány-magyarnak, akikkel szerinte sikerült jobbá tenni Magyarországot;
• ezután hosszan beszélt arról, hogy mindenféle munkát meg kell becsülni, a takarítást is;
• közölte, hogy a Balatonalmádiban elhangzott mondata volt, akit megbántott, amiért szeretne elnézést kérni;
• külön megkövette azokat a cigány-magyarokat, akiknek fájt a kijelentése. „Bocsánat érte, valóban sajnálom” – tette hozzá;
• majd a gondolatmenetét azzal zárta, hogy „hajrá magyarországi cigányság”.

Lázár ezzel tehát homlokegyenest szembement azzal, amit nem egészen 24 órával korábban még kiírt a Facebookra, miszerint a fél ország pontosan tudja, hogy az igazságról beszélt.

A témának külön bukét adott, hogy Orbán Viktor nagyjából egy órával Lázár után egy cigány viccel dobta fel beszédét. A kormányfő azt mondta, hogy „amikor a cigány árulja a lovát, el akarja adni a vak lovát, ami nekimegy a falnak, erre mondják, hogy de hát ez vak, [amire a cigány azt válaszolja, hogy] nem vak, hanem vakmerő”. Ez a Roma Sajtóközpont szerint az egyik legsztereotipabb cigány vicc.

Talán csak véletlen, de a szombati esemény mindenképpen furcsa eleme volt, hogy Lázár János a fellépése után nem vonult le a helyszínről és nem is foglalt helyet, hanem állva hallgatta végig, ahogy Orbán Viktor a helyiek kérdéseire válaszol. Az eseményről közvetítő kamera többször mutatta Lázárt, aki gondterheltnek, borúsnak tűnő arccal hallgatta és tapsolta a miniszterelnököt.

Nagyon gyorsan le kellett zárni az ügyet

Lázárnak a vonatvécék takarításáról szóló mondata Róna Dániel politológus és közvélemény-kutató szerint a kormányoldalon a kegyelmi ügy óta a legjelentősebb kommunikációs hiba. Róna kiemeli, hogy Lázárra a kijelentése után többen kerestek rá az interneten, mint a leigazolása utáni napon Kapitány Istvánra, és különösen sokan kerestek a nevére Baranya, Borsod és Nógrád megyékből.

Lázár szombati beszéde arra utal, hogy a kormány megpróbálta minél rövidebbre zárni ezt az ügyet, és igyekezett elkerülni az elmúlt évek hibáinak félrekezelését. 2024 februárjában, a kegyelmi ügy kirobbanása után ugyanis a kormány vezetői először hallgattak, majd egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek, igyekeztek eltolni maguktól a felelősséget, hogy aztán csak Novák és Varga lemondásával tudják lezárni azt.

2024 szeptemberében aztán Orbán Balázs ejtett egy igen súlyos politikai hibát, amikor a Mandinernek arról beszélt, hogy 1956 tanulsága alapján ők egy külföldi támadás esetén nem vitték volna bele Magyarországot egy háborús védekezésbe. Akkor a miniszterelnök viszonylag gyorsan leszögezte, hogy politikai igazgatója hibát követett el, Orbán Balázs pedig először elnézést kért, majd „a Soros-hálózat összehangolt támadásáról” kezdett beszélni – vagyis igyekezett a felelősséget eltolni magától. Az ügy így heteken keresztül támadási felületet adott Magyar Péternek.

A Fidesz talán ebből tanulva jutott arra, hogy Lázárnak minél hamarabb le kell zárnia a most kirobbant ügyet, és a lehető legegyértelműbben, a felelősség hárítása nélkül kell elnézést kérni az érintettektől. Hétfőn kérdéseket küldtünk az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, hogy miért változott meg Lázár János álláspontja péntekről szombatra, és saját döntése nyomán, vagy felsőbb utasításra kért ilyen nyíltan bocsánatot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Eljut-e a bocsánatkérés az érintettekhez?

Ahogy az várható volt, az ügyet a bocsánatkéréssel nem sikerült teljes egészében lezárni. Magyar Péter például még vasárnap is feltöltött egy videót a Facebookra Lázár korábbi, cigányokról szóló kijelentéseiről, amelyet hétfő délutánig majdnem egymillióan néztek meg. Hétfőn aztán minden alap nélkül arról kezdett írni, hogy Lázár mondata nem véletlen elszólás eredménye volt.

De a téma más felületeken is tovább terjedt. Vasárnap írt róla például Oláh Gergő előadóművész, aki leszögezte, hogy nem esett neki jól a „szaros mosdós” szöveg és a „tartalék” szó, de szerinte meg kell bocsátani annak, aki hibázik, és ma Magyarországon rengeteg lehetőség van a cigányoknak. Szintén vasárnap szólalt meg Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős államtitkár. A kormánypárti politikus szerint Lázár „bántó mondatot mondott”, de elnézést kért a kijelentéséért, így tehát az ügyet „nyugvópontra kell helyeznünk”.

A Magyarországi Romák Országos Önkormányzatát vezető fideszes Aba-Horváth István szombaton a szervezet nevében azt írta ki a Facebookra, hogy a bocsánatkérést elfogadja. Nagy kérdés persze, hogy ezt hányan gondolják majd így a roma szavazók közül.