Orbán Viktort az ukrán fenyegetésről kérdezték, ő a vak lovát áruló cigányról kezdett beszélni

Rövid beszédet tartott, majd több mint egy órán keresztül válaszolt a nézők kérdéseire Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök szombati kaposvári találkozóján. Az eseményen többek között elmondta, hogy mesterséges intelligencia helyett a természeteset kellene fejleszteni, senki nem tudja, mi az igazság a Tisza programjáról, Trump elnöksége pedig három okból jár előnyökkel Magyarországnak.

Az eseményen Orbán előtt Szita Károly, Kaposvár polgármestere, illetve a környék fideszes képviselő-jelöltjei szólaltak fel, és beszédet mondott Lázár János is. Ő az elmúlt napokban elsősorban azzal került be a hírekbe, hogy arról beszélt: migránsok helyett a magyarországi cigányokat a MÁV „szaros” vécéinek takarítására lehet mozgósítani, mert erre a munkára magyar emberek nem jelentkeznek.

Lázár a szombati gyűlésen elnézést kért ezért a mondatáért, és azt mondta, hogy sajnálja azt. Ehhez képest sokakat megdöbbenthetett, hogy Orbán Viktor alig egy órával később egy, a piacon az ügyfelét átverő cigányról szóló viccet sütött el.

A mesterséges intelligencia helyett a természeteset kellene terjeszteni

Orbán az esemény saját részét a Kaposvárhoz kötődő történetei felidézésével kezdte, az egyik szerint először egy szamizdat-osztó gyűlésen volt a városban. Erről mondta, hogy „a szamizdat egy olyan irat, amit titokban kell terjeszteni, mert a hatóság egyébként elkobozza. Gyanús és bizonytalan az eredete. Olyan, mint a Tisza programja, senki se tudja biztosan, mi itt az igazság. Annyit tudunk, hogy valami történt.”

Orbán arról beszélt, hogy az 1990-es években gyakran járt Kaposváron színházba. Egyik alkalommal, 1994-ben a színházi előadás közben leesett egy méter hó, ami után nem tudott hazamenni. Akkor Szita Károly fogadta be, és két napot töltöttek Szita házában. Állítása szerint akkor beszélték meg, hogy hogyan fejlesszék majd Kaposvárt és környékét.

Orbán első kérdezője egy Somogy vármegyei, gazdálkodással foglalkozó nő volt, aki a mezőgazdaság helyzetéről kérdezte a miniszterelnököt. Orbán erre azt mondta: „Ha messziről közelítünk a dologhoz, hogy miért ragaszkodunk a magyar falvak túléléséhez, miért kellenek nekünk magyar gazdák, miért kell nekünk magyar mezőgazdaság, akkor azt kell mondanom, hogy ha körülnézek a világban, azt látom, hogy mindenhol a művi dolgok szaporodnak. Az emberiség távolodik a valóságos és természetes közegétől. Műanyagból van minden, most már műhúst is akarnak velünk etetni. Az intelligencia is már mesterséges, pedig a természetessel sem állunk valami jól, inkább azt kellene talán fejleszteni.”

Orbán felhozta, hogy a magyar termőföld húszmillió ember élelmezéséhez elég lenne, de csak tízmillióan vagyunk, ami azt jelenti, hogy rengeteget tudunk vagy tudnánk kivitelre termelni. A Mercosur-egyezmény ugyanakkor szerinte arról szól, hogy a magyarok a magyar élelmiszerek helyett külföldit vásároljanak. Emiatt Orbán szerint van egy ellentét a kereskedők és a termelők között.

A kiskapu szerinte az, hogy „egy nagy buzogánnyal beszakítjuk” az egész Mercosur-egyezményt. A miniszterelnök elmondta, hogy a Mercosur-egyezmény hatályba lépéséhez elvileg szükség van arra, hogy azt az összes tagállamban ratifikálják, de az Európai Bizottság azt képviseli, hogy ideiglenesen enélkül is hatályba lehet léptetni. Orbán szerint ezt a többi miniszterelnökkel együtt meg tudja majd akadályozni, de ehhez szükség van arra, hogy a gazdák a sarkukra álljanak.

Kell egy ütközőzóna a Nyugat és Oroszország között

Orbán Viktor az egyik kérdésre válaszul az orosz-ukrán háború előzményeiről kezdett beszélni. Elmondása szerint Ukrajna a rendszerváltás után a Kelet és a Nyugat közötti ütközőzónának számított, ahol mindkét oldalnak 50 százalékos befolyása volt. Orbán szerint a nyugatiak, az amerikaiak és az ukránok döntöttek úgy, hogy ennek véget vetnek, és megszüntetik Ukrajna ütközőzóna státuszát, ehelyett felveszik az országot a NATO-ba. Szerinte az oroszok ekkor úgy érezték, hogy a NATO már a közvetlen határaiknál van, és erre mondták azt, hogy „azt nem”.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: „Lehet, hogy Ukrajnának van joga ahhoz, hogy oda csatlakozik, ahova akar, de Oroszország meg úgy tekint az életre, hogy neki meg joga van arra, hogy ne engedjen ellenséges hadsereget az országa határaihoz. És megmondta, hogy ha ragaszkodtok Ukrajna NATO-tagságához, abból háború lesz. És így is történt.”

Orbán szerint elképzelhető, hogy Oroszországnak vannak területi követelései, de a mostani helyzetet csak úgy lehet megoldani, ha megegyezünk az oroszokkal abban, hogy legyen egy ütközőzóna a nyugati és az orosz területek között. Ezért nem lehet szerinte Ukrajna a NATO és az Európai Unió tagja. A miniszterelnök szerint az európai vezetők nem ezt képviselik, hanem azt, hogy Oroszországot fegyverrel kell legyőzni a fronton.

Orbán a gyűlésen elővett egy papírt, amelyet a Politico szivárogtatott ki az Európai Bizottság Ukrajnával kapcsolatos elképzeléseiről. A miniszterelnök szerint a dokumentum azt tartalmazza, hogy az EB 800 milliárd dollárnyi tőkét akar összegyűjteni, amelyet aztán Ukrajnában fektetnének be. Ez viszont elmondása szerint nem tartalmazza a katonai kiadásokat, amelyek a dokumentum egy apróbetűs része szerint további 700 milliárd dollárt tehetnek ki. A papíron szerinte az is szerepel, hogy Ukrajnát 2027-ig az EU tagjává kell tenni. Erről a tervről itt írtunk hosszabban.

Trump máshogy működik, mint a közép-európaiak

A rendezvényen felszólalt egy pedagógus, aki azt kérdezte, hogy Orbán Trumppal ápolt barátságából mikor lesz Magyarországnak és Kaposvár környékének valami haszna. A miniszterelnök erre azt mondta, hogy amit az amerikai elnök környékéről most látnak, az teljesen szokatlan. Szerinte a közép-európai emberek más „kódrendszer szerint” működnek, mint az amerikai elnök, többek között azért, mert „az amerikaiak csak szuperlatívuszokban tudnak beszélni.” A magyarok szerinte kérkedésnek veszik az ilyen beszédet.

Orbán szerint ennek most vége van, mert „megjött egy amerikai üzletember, aki szerint minden nagy, fantasztikus, sosem volt és sosem lesz olyan jó, mint ami előttünk áll. És ezen lehet mosolyogni, az európaiak mosolyognak is, egy ilyen akadémikus nagyképűséggel, hogy na, hát….” Orbán szerint a valóság ezzel szemben az, hogy „a NATO befuccsolt, nem működött már rég óta”. Ennek az oka szerinte az, hogy a tagállamok hiába vállalták, nem költötték a költségvetésük két százalékát a védelemre. Szerinte Trump megmentette a NATO-t, mert rávette az európaiakat, hogy legalább 2 százalékot költsenek a hadseregeikre, sőt, már vállalták a 3,5 százalékot is.

Orbán szerint, miközben a nyugatiak gúnyos megjegyzéseket tesznek Trumpra, ő Venezuelában, Gázában és Iránban is rendet tett. A miniszterelnök szerint persze mindig kevesebb az eredmény, mint amit Trump mond, „na de nem ilyen az üzlet”. A miniszterelnök szerint ha Trump nem is fogja Amerikához csatolni például Grönlandot, az biztos, hogy ott mostantól az az „övé” lesz, és ott az fog történni, mint amit ő mond.

Orbán szerint magyar szempontból három okból fontos, hogy Trump az amerikai elnök. Az egyik, hogy Trump megengedte, hogy Magyarország az amerikai szankciók ellenére továbbra is importálhasson orosz energiahordozókat. A másik, hogy az elmúlt időszakban Orbán szerint egyre több amerikai befektetés érkezett Magyarországra. A harmadik a „pénzügyi védőpajzs, aminek a konkrét formájáról zajlanak az egyeztetések”, de az szerinte biztos, hogy ha Londonban vagy Brüsszelben „ki akarnak babrálni” a magyarokkal, akkor ezt az amerikai védőpajzs segítségével ki tudják védeni.

Nem vak a ló, hanem vakmerő

A beszélgetés egy pontján egy férfi Zelenszkijről és az Ukrajnából érkező fenyegetésekről kérdezte Orbánt, amire ő egy cigány viccel válaszolt. Szerinte „akiben nincs félelem, az nem bátor, az vakmerő. Tehát amikor a cigány árulja a lovát, el akarja adni a vak lovát, ami nekimegy a falnak, erre mondják, hogy de hát ez vak, [amire a cigány azt válaszolja, hogy] nem vak, hanem vakmerő”. (A vicc eredeti verzióját, amelyben egyértelmű, hogy a cigány átveri a vevőt a vak lóval, itt lehet elolvasni.)

Orbán szerint nem baj, ha valaki fél, a félelmet le kell győzni. Zelenszkijről végül azt mondta: ő már az ötödik ukrán elnök, és az előző négy nevére sem emlékeznek az emberek.

A műsor során szóba jött az oktatás kérdése. Orbán szerint az a céljuk, hogy rendezzék az oktatás és a hatalom viszonyát, mert ha a tanárok frusztráltak, akkor nem tudnak jól tanítani, mert előbb-utóbb elcsattan egy pofon. A miniszterelnök szerint a pedagógus-béremeléssel megtették ennek a rendezésnek az első lépését, és most már egy tanárnak nem kell úgy tekintenie magára, mint egy áldozat. Orbán szerint vannak még további problémák, például az, hogy mennyi önállóságot kapjanak a tanárok, mennyi legyen a központi elvárás.