Csehország támogatja a szuverenitásvédelmi törvény miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást

1634

Csehország az első uniós tagország, ami hivatalosan is támogatja a szuverenitásvédelmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárást, közölte a Reclaim nevű jogvédő civil szervezet. Az Európai Bizottság tavaly februárban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a 2023 decemberében elfogadott szuverenitásvédelmi törvény miatt, aminek nyomán tavaly februárban megkezdte működését a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Az uniós testület szerint a törvény több ponton is sérti az uniós jogot, többek között az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát.

Az Európai Bizottság októberben jelentette be, hogy az Európai Unió Bírósága elé utalja a szuverenitásvédelmi törvény ügyét. A kormánynak két hónapja volt a módosításra vagy arra, hogy kimagyarázza magát, de ez nem sikerült, így májusban jött a következő lépcsőfok.

Az egy éve működő Szuverenitásvédelmi Hivatal saját meghatározása szerint „a nemzeti szuverenitás ellen irányuló támadásokkal szembeni fellépés érdekében” jött létre. Mostanra azonban egyértelművé vált, amit a szuverenitásvédelmi törvény elfogadásakor is sejteni lehetett, hogy a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal egyetlen célja a kormánnyal szemben kritikus civil szervezetek és a független sajtó lejáratása, hiteltelenítése. Vizsgálatokat indítottak civil szervezetek és egy kormánykritikus újság ellen. Közben hivatalos jelentéseknek és tudományos elemzéseknek kinéző irományokat adtak ki, amikben dezinformáció terjesztésével és idegen érdekek kiszolgálásával vádolták meg a célba vett szervezeteket és újságokat, köztük a Telexet is.

A legnagyobb aggály az volt a szuverenitásvédelmi törvénnyel szemben, hogy nem tisztázza, pontosan kiket és milyen alapon vizsgálhat az egyébként széles jogkörrel felruházott Szuverenitásvédelmi Hivatal. Elvileg a „külföldi beavatkozásra utaló folyamatokat” vizsgálhatja, de gyakorlatilag bárkit és bármikor ellenőrizhet, még megindokolni sem kell, kit és miért vesz célba. Többek között emiatt tiltakozott a törvény ellen a független sajtó és a kormány által megbélyegzett civil szervezetek. Az egyik célba vett civil szervezet, a Transparency International Magyarország az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerintük alaptörvény-ellenes a szuverenitásvédelmi törvény, a testület azonban nem így látta.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!