Hát minket meg ki pénzel? Beszállok!

Orbán Viktor vagyonnyilatkozataiból csak a lényeg nem derül ki

Legfontosabb

2025. január 31. – 04:01

Orbán Viktor vagyonnyilatkozataiból csak a lényeg nem derül ki
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első plenáris ülése 2024.02.26-án – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

1587

Mennyi megtakarítása maradt Orbán Viktornak az indiai nyaralás után? Hány forintot kapott tavaly Rogán Antal a találmányáért? Hány hektárral bővült Lázár János földbirtoka? Megvan-e még Pintér Sándor harminc éve örökölt Wartburgja? Éjfél után pár perccel kiderül, miután nyilvánosságra hozzák a kormánytagok, országgyűlési képviselők és közjogi méltóságok friss vagyonnyilatkozatait.

A Telexen idén is átnézzük a sok esetben kézzel, olvashatatlanul kitöltött és beszkennelt, kereshetetlen dokumentumokat, ám azt senki se várja, hogy ezekből megtudjuk: valójában mekkora vagyon összpontosul a miniszterelnök családjánál, vagy van-e valamelyik kormánytagnak eltitkolt offshore cége, kimentett vagyona.

A magyar vagyonnyilatkozati rendszert évek-évtizedek óta bírálják az átláthatóságért küzdő civil szervezetek (az ajánlásaik itt olvashatók).

A fő probléma, hogy a képviselők lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak.

Mindemellett az égvilágon semmi következménye nincs annak – már ha egyáltalán kiderül –, hogyha valaki kifelejt például egy 1,5 milliárd forintos állami támogatást a vagyonnyilatkozatából. A dokumentumokat nem ellenőrzi semmilyen hatóság, és a kormánytagok, képviselők, közjogi méltóságok anyagi helyzetéről addig biztosan nem kapunk valós képet, amíg a családtagjaik nyilatkozata nem nyilvános.

„Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Felszólítom, hogy január 1-jével hozza nyilvánosságra az összes közeli hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatát öt évre visszamenőleg” – üzente decemberben Orbán Viktornak Magyar Péter, és azt ígérte: ő maga is közzéteszi családtagjai vagyonnyilatkozatát, amint azt a miniszterelnök megteszi. A Tisza Párt elnöke szerint a magyar embereknek joguk van tudni, hogy Orbán szülei, testvérei, gyerekei, vejei, felesége hogyan és miből váltak milliárdossá vagy éppen százmilliárdossá.

„A vagyonnyilatkozatom 1990 óta nyilvános. A családtagjaimra is van egy törvény, hogy azokkal mit kell csinálni, hogy kell nyilvánosságra hozni. Mindig betartottam, nyitott könyv az életem, mindenkinek mindig állok a rendelkezésére” – reagált decemberi sajtótájékoztatóján Orbán Magyar felvetésére. Valóban: a miniszterelnök feleségének és a velük egy háztartásban élő gyerekeknek is kötelező vagyonnyilatkozatot tenniük, ám azok a törvény alapján titkosak maradnak.

Orbán vagyonnyilatkozataiból nem sok mindent tudunk meg. Évekig szinte üresen adta be a dokumentumot, és azt állította: egy forint megtakarítása sincs. Egyedül a felcsúti háza és a Cinege utcai lakása szerepel visszatérő módon a nyilatkozatban, utóbbinak felerészben ő a tulajdonosa. A tavaly februárban közzétett vagyonnyilatkozatában 10 millió forintos megtakarítás szerepelt. Ez azt jelenti, hogy 34 évnyi képviselői munka és összességében 18 évnyi miniszterelnöki munka után ennyit tudott csak félrerakni.

„Sosem voltam vagyonos ember, most sem vagyok, és nem is leszek”

jelentette ki Orbán Viktor 2016-ban a parlamentben a Jobbik akkori elnökének, Vona Gábornak, amikor környezete vagyonosodásával és Mészáros Lőrinc mesébe illő meggazdagodásával támadták.

A Demokratikus Koalíció hiába kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást másfél éve a miniszterelnök ellen a hatvanpusztai kastély miatt, amely nem szerepel a vagyonnyilatkozatában. Annyiból nem meglepő, hogy a hatalmas birtok az édesapja tulajdonában van, ám a VSquare információi szerint a kormányfő rendszeresen ott tartja a munkamegbeszéléseit, és a 11,5 milliárd forintból felújított épületben fogad kormánytagokat, fideszes politikusokat, üzletembereket. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága elutasította a DK kezdeményezését, a bizottság KDNP-s elnöke, Hargitai János szerint ugyanis mindez „feltételezéseken alapul”, valamint „a sajtóinformációkra épülő állítás nem lehet alapja vagyonnyilatkozati eljárás megindításának”.

Orbán akkor sem került bajba, amikor az Átlátszó 2018-ban megírta, hogy rendszeresen az állami közbeszerzéseken is jól szereplő építési vállalkozó, Garancsi István magánrepülőjével utazik a fehérvári fociklub külföldi meccseire.

„Harminc éve mindig is így mentem. Jövő héten is így fogok menni, és az azutáni hetekben is így fogok menni”

válaszolta a parlamentben a miniszterelnök.

Az év elején a többhetes indiai nyaralása költségei miatt kapott kritikákat Magyar Pétertől és Hadházy Ákostól Orbán Viktor, a Blikknek azonban állította: ő fizette az utazást, amelyen felesége és két legkisebb lánya vett részt, plusz néhány testőr.

Ha a legérdekesebb részletek nem derülnek ki a vagyonnyilatkozatokból, akkor miért érdemes éjfél után fennmaradni és böngészni a sokszor olvashatatlanul kitöltött dokumentumokat? Léderer Sándor, a K-Monitor vezetője szerint ez minden évben jó alkalom arra, hogy megemlékezzünk: több évtizedes mulasztása van a politikai elitnek. Nem számolnak el megfelelő és transzparens módon a vagyonukkal azoknak, akik megválasztották őket, és akiktől a fizetésüket kapják.

Léderer a Telexnek arról beszélt tavaly, hogy még a jelenlegi, sokat bírált vagyonnyilatkozati rendszer is jobb, mint a semmi, mert a sajtó időnként nyakon csíp egy-egy képviselőt, aki valótlanságot ír a dokumentumba. „Ha ezeknek az ügyeknek nem is volt valódi következményük az elmúlt években, az állampolgárok legalább értesültek róla, az adott képviselő jó híre pedig bánhatta” – mondta a K-Monitor vezetője.

A teljes nyilvánosság követte, ahogy Rogán Antal 2014-ben többször is kénytelen volt módosítani a vagyonnyilatkozatát, miután politikai ellenfelei és a sajtó kiszúrták, hogy hibás adatokat tüntetett fel. Először azért írta át a nyilatkozatát, mert a II. kerületi lakásnál 50 százalékos tulajdoni hányadot tüntetett fel, miközben az ingatlannyilvántartás szerint a lakás száz százalékban az ő tulajdona volt akkor. Pár nappal később aztán újra módosította a vagyonnyilatkozatát, miután rájött, hogy 36 négyzetméterrel elnézte a lakása méretét. Az új verzióba 149 helyett 185 négyzetmétert írt be, de felbukkant egy addig nem jelzett teremgarázs is.

„Ha most beírok 300 millióval többet, mi van akkor? Semmi!” – reagált a fideszes Farkas Sándor a Direkt36-nak, miután feltárták, hogy egy 1,5 milliárd forintos állami támogatást nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozataiban. Az államtitkár résztulajdonában lévő cég 2012 és 2016 között több mint 2,5 milliárd forint mezőgazdasági támogatást kapott, ebből azonban csak 925,5 milliót tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. Következménye nem lett ennek sem.

„A hazai vagyonnyilatkozati rendszer jelenlegi formájában elavult, nem működik megfelelően és nem éri el a törvényben meghatározott céljait”

– olvasható az Integritás Hatóság 2023-as jelentésében. Az állami hatóság szerint Magyarországon „csak elvi szinten létezik kontroll a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése terén”, és a vagyonnyilatkozati szabályok megsértésének szankciói jelenleg „nem kellően elrettentőek, hatékonyak és arányosak”.

A szervezet 16 pontos javaslatában többek között az szerepel, hogy a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásához, kezeléséhez és ellenőrzéséhez egységes elektronikus bevallási rendszerre lenne szükség. Azt javasolták, hogy maximum négyévente mindenki vagyonnyilatkozatát legalább egy alkalommal ellenőrizzék, de a kiemelt kockázatú pozíciók esetében ez évente történjen meg. Szerintük a bizalom visszaépítéséhez arra van szükség, hogy a független ellenőrző szervezet megfelelő erőforrással, hatáskörökkel és képességgel ellenőrizhesse a vagyonnyilatkozatokat.

Az Integritás Hatóság javaslata szerint a kisebb szabálytalanságok (például késedelmes teljesítés, hiányos nyilatkozat vagy a nyilatkozat beadásának teljes elmulasztása) esetében pénzbírságot kellene kiszabni, a nagyobb jogsértésnél azonban – amilyen például a valótlan tartalom – súlyosabb büntetést tanácsoltak bírósági eljárásban.

A javaslatcsomagot eddig nem fogadta meg a kormány, de az elmúlt években többször is módosították a vagyonnyilatkozati szabályokat. 2022 óta például nem kell beírni azt az ingatlant, amelyben a kitöltő vagy a közvetlen családtagjai laknak. Ezt használta ki az Integritás Hatóság hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel gyanúsított elnöke, Biró Ferenc is, aki nem tüntette fel a nyilatkozatában azt a kéthektáros birtokot és házat, amit a kormányközeli Magyar Nemzet luxusvillaként mutatott be.

Mit kell beleírni a vagyonnyilatkozatba?

  • ingatlanok (kivéve azt, ahol a kitöltő vagy közvetlen családtagjai laknak);
  • nagy értékű ingóságok (autó, motor, jacht, műalkotás);
  • értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy befektetés (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy, részesedés magántőkealapban, biztosítás);
  • takarékbetétben elhelyezett megtakarítás,
  • készpénz, folyószámla;
  • hiteltartozás, magánemberekkel szembeni tartozás;
  • a megbízatást megelőző három évben vállalt foglalkozás, állami, önkormányzati, gazdasági tisztség;
  • a nyilatkozat megtételekor fennálló foglalkozás, illetve alkalmankénti vagy rendszeres tevékenység, amelyből adóköteles jövedelem származik;
  • gazdasági részesedés, tagság, tisztség, vagyonkezelői jogállás;
  • olyan érdekeltség egy gazdasági társaságban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre.

A képviselőknek, kormánytagoknak és közjogi méltóságoknak január 31-ig a 2024. december 31-én fennálló állapot szerint kellett kitölteniük a vagyonnyilatkozatukat. Éjféltől a Telexen is megmutatjuk, hogyan alakult a magyar politikusok anyagi helyzete 2024-ben.

Vágólapra másolva
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!