Ezzel az eljárással kiderülhetne, hogy Rogán Antalnak van-e eltitkolt vagyona

Legfontosabb

2025. január 9. – 19:28

Ezzel az eljárással kiderülhetne, hogy Rogán Antalnak van-e eltitkolt vagyona
Rogán Antal a parlamentben 2022. november 22-én – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Akár a képviselői mandátumát is elveszíthetné Rogán Antal, ha az derülne ki: eltitkolta a vagyona vagy érdekeltségei egy részét. Ez a kérdés egyáltalán azért merülhet fel, mert az Egyesült Államok kedden bejelentett szankciós döntésével elvileg zárolhatnák a miniszter amerikai érdekeltségeit. Már ha van neki.

Az amerikai pénzügyminisztérium Külföldivagyon-ellenőrzési Hivatala (OFAC) korrupciós vádakra hivatkozva tette a Különlegesen kijelölt állampolgárok és blokkolt személyek listájára (SDN-lista) Orbán Viktor egyik legfontosabb miniszterét. A listán olyan emberek, vállalatok és szervezetek vannak, akiket és amelyeket az amerikai kormány különféle okokból pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett. A listán szereplők amerikai vagyonát befagyasztják, tilos velük üzletelni az Egyesült Államokban. Leállíthatják továbbá tőzsdei ügyleteiket, és szankciók alá esnek azok az amerikai cégek is, amelyekben az illetőnek 50 százalék feletti tulajdonrésze van.

Miként érintheti a döntés Rogán Antalt? A vagyonnyilatkozataiban nem találtuk nyomát amerikai ingatlannak, cégnek vagy más érdekeltségnek, és maga a miniszter sem említett ilyet a nyilvános megszólalásaiban. Hiába kérdezte erről David Pressman amerikai nagykövetet és az amerikai pénzügyminisztériumot a Telex, válasz nem érkezett, így egyelőre nem tudni, hogy a politikai következmények mellett mit bukhat a fideszes politikus a szankciók miatt.

A Demokratikus Koalíció vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez a parlament mentelmi bizottságánál, hogy kiderüljön: van-e Rogánnak bármilyen vagyona az Egyesült Államok területén, amit eddig eltitkolt a nyilvánosság elől.

„Mivel a fideszes politikusokról rendszeresen kiderült az elmúlt években, hogy hiányos vagyonnyilatkozatot adtak be, élünk a gyanúperrel, hogy az ország Rogán Antal valós vagyonával kapcsolatban sem láthat tisztán”

– fogalmazott Arató Gergely, a DK képviselője a szerdai sajtótájékoztatóján.

Súlyosabb szankciók nélkül lehet hazudni a vagyonnyilatkozatban

Valószínűleg nem emelkedett meg túlságosan Rogán Antal vérnyomása a DK bejelentése után, hiszen az ellenzék vagyonnyilatkozati eljárás iránti kezdeményezése az elmúlt években egyetlen alkalommal sem járt sikerrel.

A jogszabályok alapján bárki kezdeményezhet ilyen eljárást a mentelmi bizottság elnökénél, aki évek óta Hargitai János, a KDNP országgyűlési képviselője. A beadványban olyan tényállítást kell megfogalmazni, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát.

A mentelmi bizottság elnöke nem köteles elindítani az eljárást, ha a beadvány

  • formailag nem felel meg a törvényi feltételeknek;
  • „nyilvánvalóan alaptalan”;
  • a képviselő öt napon belül kijavítja a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát; vagy
  • az érintett képviselőtől öt napon belül kapott válasz alapján azt állapítja meg, hogy „a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalma a valóságnak nyilvánvalóan megfelel”.

Ha ez utóbbi esetben a mentelmi bizottság többi tagja kifogást emel, Hargitai köteles elindítani az eljárást. „Mivel a hazai korrupciónak valójában Orbán Viktor az alfája és omegája, kíváncsiak vagyunk, hogy a fideszes képviselők támogatják-e a Rogán-vagyon feltárását a parlament mentelmi bizottságában” – mondta Arató Gergely. A DK képviselője szerint Magyarországon csak „Orbán utasítására vagy engedélyével lehet lopni, ezért beszédes lesz, hogy miként döntenek a fideszes képviselők” a bizottságban.

A törvény szerint a vagyonnyilatkozati eljárásról először értesíteni kell a házelnököt, Kövér Lászlót, aki a következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlés tagjait. Az ügy kivizsgálására a mentelmi bizottságnak harminc napja van. Az eljárás során „a képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni”.

A mentelmi bizottság által kért adatokat minden állami szerv köteles rendelkezésre bocsátani, de azokat kizárólag a bizottság tagjai nézhetik meg. A törvényből nem derül ki, hogy a bizottságnak van-e jogköre adatot igényelni más ország hatóságaitól, vagy milyen módon ellenőrizhetnék, hogy van-e eltitkolt vagyoneleme Rogánnak az Amerikai Egyesült Államokban.

Hargitai János, a mentelmi bizottság elnöke, felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén, 2024. október 21-én – Fotó: Kovács Attila / MTI
Hargitai János, a mentelmi bizottság elnöke, felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén, 2024. október 21-én – Fotó: Kovács Attila / MTI

Ha a bizottság arra jut, hogy a képviselő nem hagyott ki semmit a vagyonnyilatkozatából, és a valóságnak megfelelően töltötte ki a dokumentumot, akkor egyszerűen lezárják az eljárást. Ha azonban azt állapítják meg, hogy a képviselő szándékosan elmulasztotta a törvényi kötelezettségét, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, Hargitai János

„haladéktalanul köteles kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének a kimondását”, amelynek végén elveszíti a mandátumát.

Ezen kívül más büntetés nem jár a hibásan kitöltött vagyonnyilatkozatokért. Szakértők szerint épp ez az egyik fő probléma a jelenlegi rendszerrel. A képviselők lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, az égvilágon semmi következménye nincs annak – már ha egyáltalán kiderül –, hogy ha valaki kifelejt például egy 1,5 milliárd forintos állami támogatást vagy éppenséggel egy amerikai érdekeltséget.

Az Integritás Hatóság is felhívta a figyelmet a 2023-as jelentésében arra, hogy a vagyonnyilatkozati szabályok megsértésének szankciói jelenleg „nem kellően elrettentőek, hatékonyak és arányosak”. Az állami intézmény azt javasolta, hogy a kisebb szabálytalanságok (például késedelmes teljesítés, hiányos nyilatkozat vagy a nyilatkozat beadásának teljes elmulasztása) esetében pénzbírságot szabjanak ki, a nagyobb jogsértésnél azonban – amilyen például a valótlan tartalom – súlyosabb büntetést tanácsoltak bírósági eljárásban. Javaslatukat eddig nem fogadta meg a kormány.

Megkérdeztük Hargitai Jánost, a mentelmi bizottság elnökét, hogy megkapta-e a DK beadványát, és megindítja-e a vagyonnyilatkozati eljárást. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

A milliárdos találmány és az eltitkolt négyzetméterek

Ha amerikai érdekeltségek nincsenek is Rogán Antal vagyonnyilatkozataiban, a meggazdagodása szépen végigkövethető a dokumentumok alapján. A 2012-es vagyonnyilatkozatában még csak 12 millió forintos megtakarítást tüntetett fel az 59,2 milliós hiteltartozás mellett. A 2020 elején leadott nyilatkozatában már 809 millió forintos vagyonról számolt be, míg a legutóbbi, tavaly februárban közzétett dokumentumban 271 millió forint szerepelt. A kabinetminiszter többhektárnyi szántót, erdőt és rétet örökölt a szlovén–osztrák–magyar hármas határnál fekvő Szakonyfaluban, ahol felnőtt, és ahol a húga a polgármester.

Huszonhét éve van a politikában, milliós képviselői tiszteletdíjat és miniszteri fizetést kap, az igazi vagyonát azonban egy találmány után szerezte. Merthogy Rogán Antal civilben feltaláló. A Mobilsign Kft. 2017-ben jelent meg először a vagyonnyilatkozatában, és szabadalmi jog címén azóta évről évre tetemes összeget kapott a cégtől. Hét év alatt 1,32 milliárd forintot vehetett fel az elektronikus aláírási technológia harmadfeltalálójaként. A Mobilsign Kft. egészen furcsa konstrukció alapján működik, a miniszternek kifizetett összeg ugyanis rendre meghaladja a cég adózott eredményét és bérköltségét.

Mégsem a találmánya miatt kellett magyarázkodnia Rogánnak, amikor a vagyonnyilatkozata a figyelem középpontjába került. 2014-ben a Fidesz frakcióvezetőjeként és V. kerületi polgármesterként többször is kénytelen volt módosítani a vagyonnyilatkozatát, miután politikai ellenfelei és a sajtó kiszúrták, hogy hibás adatokat tüntetett fel.

Először azért írta át a nyilatkozatát, mert a II. kerületi lakásnál 50 százalékos tulajdoni hányadot tüntetett fel, miközben az ingatlannyilvántartás szerint a lakás száz százalékban az ő tulajdona volt akkor. Rogán azt a magyarázatot fűzte a módosításhoz, hogy a lakást „házastársi közös vagyonnak” tekinti, így valójában felerészben az akkori felesége, Rogán-Gaál Cecília tulajdona. Pár nappal később aztán újra hozzányúlt a vagyonnyilatkozatához, miután rájött, hogy 36 négyzetméterrel elnézte a lakása méretét. Az új verzióba 149 helyett 185 négyzetmétert írt be, de felbukkant egy addig nem jelzett teremgarázs is.

Közben az is kiderült, hogy a fideszes politikus akkori felesége is 52 százalékban tulajdonosa egy 141 négyzetméteres lakásnak a lakóparkban. A 185 négyzetméteresre nőtt ingatlanhoz hozzácsatolták Rogán-Gaál Cecília 70 négyzetméteres lakásrészét is a szomszédos lakásból, így Rogánék lakása nagyjából 255 négyzetméter volt ekkor.

Többen is jelezték, hogy Rogán bevallott jövedelme alapján nehezen jönne ki a II. kerületi lakás megvásárlása. A fideszes politikus a kétkedésekre ekkor úgy reagált: mindent tisztességesen csináltak, hitelt vettek fel, családi segítséget is kaptak, és mindössze annyit rontott el, hogy rosszul töltötte ki a vagyonnyilatkozatait. Élete pedig amúgy is „nyitott könyv” az emberek előtt.

A hatvanpusztai birtok miatt nem indult eljárás

A magyarázkodáson túl más következménye nem volt annak, hogy Rogán tévesen töltötte ki a vagyonnyilatkozatát 2014-ben. Vagyonnyilatkozati eljárásokkal akkor és azóta sem ért el eredményeket az ellenzék.

Legutóbb 2023 novemberében kezdeményezett ilyet a DK Orbán Viktor ellen, miután a VSquare egy korábbi magas rangú kormányhivatalnok információira hivatkozva azt írta: a miniszterelnök már nemcsak hosszú hétvégéket tölt a családjával a 13 hektáros hatvanpusztai birtokon, de rendszeresen fogad ott munkamegbeszélésre kormánytagokat, fideszes politikusokat, üzletembereket.

A hatvanpusztai birtok nem szerepel Orbán vagyonnyilatkozatában, ami nem is meglepő, hiszen hivatalosan az édesapja, Orbán Győző tulajdonában van. A mentelmi bizottság KDNP-s elnöke rögtön el is utasította az eljárást, szerinte ugyanis a DK beadványa „feltételezéseken alapul”, valamint „a sajtóinformációkra épülő állítás nem lehet alapja vagyonnyilatkozati eljárás megindításának”.

Orbán Győző hatvanpusztai birtoka 2023-ban – Fotó: Hadházy Ákos / Facebook
Orbán Győző hatvanpusztai birtoka 2023-ban – Fotó: Hadházy Ákos / Facebook

A DK mellett a Momentum is aktivizálta magát a Rogán elleni amerikai szankciók bejelentése után.

„Keressük, hogy hogyan tudjuk kezdeményezni Rogán lemondását vagy felmentését”

– mondta Tompos Márton, a párt elnöke.

Írásban kérdezte Orbán Viktort, hogy mikor szerzett tudomást az amerikaiak döntéséről, tett-e bármilyen lépést annak érdekében, hogy elkerülje a szankciókat, illetve tervez-e Rogán Antallal szemben bármilyen vizsgálatot, felelősségre vonást. A párt emellett határozati javaslat benyújtását tervezi, hogy ne viselhessen kormányzati tisztséget olyan ember, aki szankciós listán szerepel.

Az indiai nyaraláson lévő Orbán Viktor még nem reagált az amerikai szankcióra. A kormány szerint a döntés csak „a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja”, Lázár János pedig azt tanácsolta David Pressmannek, hogy mandátuma lejárta után „messze kerülje el Magyarországot”. Rogán Antalt mindeközben valószínűleg az izgatja, hogy mikor és hogyan tud lekerülni a szankciós listáról.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!