Miklósa Erikát és Bodrogi Gyulát kapták a köztársasági elnök helyett azok, akik bekapcsolták a tévét éjfélkor

Fontos hagyománnyal szakított Sulyok Tamás köztársasági elnök azzal, hogy elődjeivel ellentétben nem mondott beszédet január 1-jén hajnalban, a himnusz után, így évtizedek óta először kérdéssé vált, hogy vajon mit fog adni a köztévé éjfél után, miután lement a himnusz. Közben az újévi köszöntő idősávjára szinte azonnal lecsapott Magyar Péter, aki a köztévéhez is bejelentkezett, az MTVA viszont erre azzal mondott nemet, hogy a kabaré műfaja foglalt, arra már leszerződtek.

Előzetesen a tévéműsorból csak annyit lehetett tudni, hogy az M1-en 00:02-kor Boldog Új Évet – Újévi gondolatok címmel adnak le egy ötperces műsort a záróhíradó előtt, december 31-én pedig a tévé beharangozta, hogy ismert emberek és sportolók fogják köszönteni a nézőket. A himnusz lejátszása után ki is derült, hogy ez kiket takar: a köztévé Miklósa Erika énekesnőt, Bodrogi Gyula színészt, Ekler Luca paraatlétát, Szarka Tamás énekes-zeneszerzőt, Mező Mihály énekes-gitárost és Nagy László kézilabdázót kérte fel, hogy tartsanak rövid köszöntőket 2025-re.

Miklósa Erika a kilencéves lánya üzenetét olvasta fel, aki azt kérte a magyaroktól, hogy szeressék és hallgassák meg egymást, figyeljenek a világra, ügyeljenek a gyerekekre, szeressék a zenét, az állatokat és a virágokat, beszélgessenek, barátkozzanak sokat, Miklósa pedig megígérte, ő is megfogadja ezeket a tanácsokat.

Az őt követő Bodrogi Gyula bőséget, békét, szeretetet kívánt a nézőknek. „És ne felejtsétek, a mese a legszebb ajándék: mesét mondani, hallgatni egész évben nagy szeretettel lehet.”

Ekler Luca arról beszélt, csodálatos év volt neki 2024, mert nem gondolta, hogy felül tudja múlni az előző éveket, mégis sikerült: a párizsi paralimpiáról egy arany- és egy ezüstéremmel jöhetett haza. Azt is mondta, hogy hálás a magyarok szurkolásáért, amit az egész csapat nevében megköszönt.

Szarka Tamás már a világ magyarjaihoz beszélt: „Meghatódok attól is, ha csak rátok gondolok, ha csak magunkra gondolok, arra a bátor, végtelenül tehetséges, sokezer éves, gyönyörű, patinás kultúrát viselő népre, amilyet még egyet itt Európában keresve sem találni. Az újév első perceiben nézzünk hátra, hogy tanuljunk, nézzünk előre, hogy álmodjunk, és nézzünk egymás felé, hogy közeledjünk. Isten áldása legyen rajtunk, mindenekelőtt békében, egészségben és az összetartozás csodájában.”

Mező „Misi” kifejtette, hogy hálás „a zenei és a tévés” dolgaiért, illetve a Jézus és... ismeretterjesztő sorozatért, amivel szerinte pici reményt tudnak adni az embereknek, és rámutatni a Megváltóra. Ő is arra kéri a magyarokat, hogy 2025-ben forduljanak egymás felé, ne alakuljanak ki szekértáborok, és ne falakat építsünk, hanem hidakat.

Nagy László sportos hasonlatot hozott: szerinte az újév olyan, mint egy nagy mérkőzés első sípszava, várakozásokkal, lehetőségekkel. Szerinte az újév mindannyiunknak tartogat győzelmet, amit bátorsággal, hittel és a híres magyar küzdőszellemmel elérhetünk. „Hajrá Magyarország, hajrá magyarok, ria, ria, Hungária!”, zárta.

Orbánék a hagyomány megszakításával óriási gólpasszt adtak a Tisza Párt elnökének, bár Sulyok már márciusban is beszélt arról a Mandinernek, hogy elhagyja az újévi köszöntőt, mondván, Magyarországon még komolyan veszik a karácsonyt, ellentétben Európa nyugati felével. „Az újévi beszéd helyett karácsonyi beszédet fogok tartani. Ennek oka, hogy a karácsonynak mint keresztény ünnepkörnek és a szeretet ünnepének kiemelt szerepe van a magyar családok életében, nemzetünk egyik legfontosabb összetartó ereje.”

A köztársasági elnök december 26-án meg is tartotta a karácsonyi beszédét, ahol szintén kitért arra, hogy miért szakított a korábbi hagyománnyal: az indoklása szerint ez az időzítés jobban illeszkedik a személyes életéhez, és a lelki alkatának is inkább megfelel. A beszéd egyebek mellett arról szólt, hogy példaadó az a határozottság, amit a magyarok „egységesen mutatnak a béke kérdésében”, az ünnepek segítenek a közösségi tudat fennmaradásában, a karácsony felerősíti a generációs kötelékeket, biztosítva a fiatalabbakat arról, hogy „a család volt, van és lesz”.

Egy éve Novák Katalin akkori köztársasági elnök arról beszélt újévi beszédében, hogy 2023 nem volt könnyű, a világ háborog körülöttünk, itthon aggodalom, küzdelem a mindennapokért, drágább az élet, „sok családban folyamatos a betegeskedés, mintha az immunrendszerünk is legyengült volna”. 2023 elején arról szólt a beszéde, hogy erős, küzdő, válságálló nemzet vagyunk, az elején Petőfi Sándor szavait idézte, miszerint Isten csodája, hogy még áll a hazánk. 2022 nyitányaként Áder János Márai Sándortól, Csíkszentmihályi Mihálytól idézett és Karikó Katalinnal példálózott, egy évvel korábban pedig leginkább a koronavírus-járványról szólt a beszéde, és arról, hogy alig van olyan, akit ne érintett volna közelről a járvány.