„A kegyelmi döntés miatti felháborodást az növelte dühvé a jobboldalon, hogy nem egy bonyolult helyzetben hozott döntésről van szó, hanem egy ki nem kényszerített hibáról” – mondta Orbán Viktor 2024-es évértékelő beszédében. Rengeteget változott azóta a magyar belpolitika. Felemelkedett egy új párt, a mérések szerint 14 éve senkinek nem volt akkora esélye választáson megverni a Fideszt, mint nekik, a Varga Judit korábban állami céget vezető exférje által szervezett Tisza Pártnak.
A Fideszben természetesen érzik ezt: minden ágyúval tüzelnek Magyar Péterre. Hangfelvételeket hoztak nyilvánosságra, a propagandamédia minden szintjén támadnak, még a kommunikációs igazgatójukat is elküldték Pécsre, hogy egy gyerekotthon előtt menjen neki Orbán Viktor új kihívójának.
De közben az is látszik, hogy a kormánypárt láthatóan fárad, egyszerűen nem áll jól nekik a nyílt versenyhelyzet, amikor a politizálásnak tényleges tétje van, nem csupán elképzelt, vissza egészen biztosan nem támadó ellenfelekkel (Soros Györggyel, a migránsokkal vagy az óvodásokat átműteni akaró akárkikkel) kell hadakozni. Márpedig a politika alaptörvénye, hogy aki fárad, az hibázik.
Nehéz nem súlyos hibaként értelmezni, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök nem tart újévi beszédet, és nehéz nem a hiba kihasználásának látni, hogy Magyar Péter viszont igen. Sulyok politikai értelemben az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb idősávról mondott le önként. 1990 óta rendszeresen mondott újévi köszöntőt minden magyar köztársasági elnök, köztük Göncz Árpád és Sólyom László is, akik a rendszerváltás utáni magyar történelem legnagyobb formátumú és legkevésbé megosztó politikusai közé tartoztak. Azaz olyanok voltak, amilyennek egy köztársasági elnöknek lennie kell.
A magyarok pedig megszokták, hogy január 1-jén hajnalban, a himnusz után beszédet mond a köztársasági elnök. Hogy az alapvetően csak szimbolikus jogkörökkel felruházott államfő szól a néphez, azaz minden magyarhoz, és a pártpolitikai megosztottságon túli dolgokról beszél, olyan kérdésekről, amik mindannyiunk számára fontosak. Ez a hagyomány annyira erős, hogy még a 2010 utáni köztársasági elnökök újévi beszédeit is rengetegen követték, annak ellenére, hogy Schmitt Pálnál, Áder Jánosnál és Novák Katalinnál egyre nyilvánvalóbb volt, hogy nem önjáró, nem független szereplői a magyar politikának, hanem a fideszes hatalmi központ, azaz Orbán Viktor körének részei.
Sulyok Tamás ezt a műsorsávot eleve visszautasította. Neki ugyan nincs szüksége arra, hogy sokan meghallgassák azt, amit mondani akar. Persze Sulyok valójában nem is akar mondani semmit, karácsonyi beszédére már most sem emlékszik az égvilágon senki. De Orbán Viktor és a Fidesz a kegyelmi botrány után saját elhatározásból üresítették ki végleg a köztársasági elnöki posztot, Sulyokot eleve azért tették a Sándor-palotába, hogy ne csináljon semmit, és Sulyok azóta túl is teljesíti az elvárásokat: már-már kozmikus léptékben űzi a senkiséget.
És az egyik döntésből következik a másik: egy kozmikus senkit valóban nem lehet az újévkor ünneplő tömeg elé állítani, hiszen nincs mondanivalója, és ha nincs mondanivalója, akkor az emberek kénytelenek lennének Sulyok Tamás köztársasági elnök egyetlen lényegi jellemzőjére figyelni, ami pedig annyi, hogy ő nem Novák Katalin. Hiszen Novák Katalin már nem köztársasági elnök, és azért nem, mert belebukott a kegyelmi ügybe, ezzel pedig pontosan oda érkezünk, ahová a Fidesz és Orbán Viktor semmiképp sem akar: vissza ahhoz a bizonyos „ki nem kényszerített hibához”, a bicskei gyermekotthonhoz és K. Endréhez.
Az egyik hiba szülte a másikat: a K. Endrének adott kegyelem Novák elhamarkodott leváltásához vezetett. Novákot gyorsan kellett pótolni valaki olyannal, aki biztosan nem csinál majd semmilyen galibát, elő is rántották Sulyok Tamást, aki az elvileg független Alkotmánybíróság elnökeként már addig is megbízhatóan segítette a Fideszt, és azt mondták neki, ezentúl sem lesz más dolga, mint hogy egy elvileg független pozícióból megbízhatóan segítse a Fideszt, és lehetőleg tényleg ne csináljon ezenkívül semmit. Sulyok pedig nem is csinált, és most itt vagyunk: nem mond újévi köszöntőt, de már bajosan is mondhatna.
Az újévi köszöntő idősávját pedig Magyar Péter köszöni szépen, elfogadja, és majd ő mond beszédet 2024-ről és 2025-ről, az előttünk álló kihívásokról. Ha Orbánék nem találnak ki valamit aznapra, akkor Magyar Péternek várhatóan óriási győzelem lesz ez, bármit is mondjon, hiszen egy olyan idősáv uralását engedte át neki a hatalom, amit 1990 óta szinte szakrális jelentőségűvé tettek a korábbi köztársasági elnökök. Ilyenkor van hagyománya az igazán őszinte beszédnek, a pártpolitika átlépésének, a közös magyar sorskérdések értékelésének. Ha valaki szavazókat szeretne szerezni, nincs ennél jobb alkalom.
