Gyorsan átírtak 27 törvényt, a legfontosabbak röviden

Korábban még úgy tervezték, hogy december 2-án lezárják az őszi ülésszakot a parlamentben, de közben annyi törvényjavaslat halmozódott fel, hogy erre a hétre rendkívüli ülésnapokat kellett összehívni. Kedden pedig igazi nagyüzem volt: összesen 27 javaslatról szavaztak az Országgyűlésben. Például újra módosították az Alaptörvényt és a választási törvényt. Összeszedtük a keddi ülésen elfogadott legfontosabb javaslatok lényegét röviden.

Alaptörvény-módosítás: legfőbb ügyész bárkiből lehet, bíró csak 35 éves kortól – Tizennegyedszer is átírják a korábban gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvényt. Az újabb módosító célja, hogy a jövőben a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa az Országgyűlés. Az Alaptörvényben eddig az szerepelt, hogy „a legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges”. Innen kerül ki most „az ügyészek közül” rész. A módosítással 35 évre emelik bírók kinevezéséhez szükséges alsó korhatárt. Az indoklás szerint ez „biztosíthatja a leendő bírák szakmai felkészültségének további erősítését, valamint hozzájárulhat a közbizalom erősítéséhez és a bírói döntéshozatal minőségének javításához”.

Átrajzolták a választási térképet, módosítottak a szabályokon – Az országgyűlési választókerületek több mint harmadát, 39 körzetet módosítottak a választási törvényben. Demográfiai okokra hivatkozva Budapesten és három vármegyében nyúltak hozzá az egyéni országgyűlési választókerületekhez. Budapesten az eddigi 18 helyett csak 16 választókerület lesz, azaz kettővel kevesebb egyéni képviselő juthat be az Országgyűlésbe a fővárosból. A módosítás az ellenzéket érintheti érzékenyen, 2022-ben ugyanis a 18-ból 17 választókerületben a hatpárti ellenzék jelöltje nyert. Pest vármegyében az eddigi 12 helyett 14 választókerület lesz 2026-ban, és átrajzolták Fejér és Csongrád-Csanád vármegye beosztását is. Emellett a jövőben – valamely jelölt határidőre benyújtott kérésére – újraszámolhatják a szavazatokat, ha az első és második helyezett közötti különbség az önkormányzati választás az összes leadott szavazat 0,5 százalékánál, az országgyűlési választáson 101 szavazatnál kisebb. És már lakcímkártyát sem kell vinni a szavazásra, elég lesz személyi igazolványt, útlevelet vagy jogosítványt felmutatni.

Egy év börtön is járhat az agresszív kommentelésért – Aki nagy nyilvánosság előtt az interneten konkrét személy vagy személyek erőszakos halálát kívánja, ezzel kapcsolatos agresszív kifejezéseket használ, ábrázol, kép-és hangfelvételt tesz közzé, az januártól akár egy évre is börtönt is kaphat. Az online sajtótermékeknek a jövőben hatékonyabban kell szűrniük az agresszív kommenteket és kommentelőket.

Január elsejétől a minősített emberölés fiatalkorúak esetében sem évülhet el – Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények – függetlenül attól, hogy azokat felnőttkorúak vagy fiatalkorúak követték el – soha nem évülnek el. A kormánypártok így akarták sietősen leszerelni a Till Tamás-ügy miatti társadalmi felháborodást.

A titkosszolgálatokat elhagyókat a kilépésük után két évig még kötelezhetik a hazugságvizsgálatra – A titkosszolgákat egy új törvénnyel választják le a rendvédelmi dolgozókról, saját jogállásuk lesz. Teljesítményüket évente értékelik, a nagyobb döntési jogkörhöz jutó főigazgatók pedig akár egy nyaralás helyszínébe is beleszólhatnak, ha azt kockázatosnak ítélik. A törvény egy kis betekintést nyújt a titkosszolgák zárt világába.

Bevezetik a digitális bizonyítványt – Ez azt jelenti, hogy az érettségi bizonyítvány kivételével a következő tanévtől az első évfolyamtól indulva meg fog szűnni a hagyományos papíralapú bizonyítvány. Kifejezett kérésre azért papíralapú díszpéldányt is adnak.

Átalakítják a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot – Több éves átalakulás kezdődik, a HUN-REN-hez kerül a Magyar Tudományos Akadémia ingatlanvagyona.

Szigorítják a parlamentben tartott megemlékezéseket – Ezentúl „minden esetben tervezett módon és méltó körülmények között” lehet csak megemlékezéseket tartani az Országgyűlésben, és azokról csak a Házbizottság dönthet. Megemlékezést sem javasolhat bárki a Házbizottságnak: csak a házelnök (Kövér László), a Házbizottság tagjai, valamint a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke. Ha a Házbizottságban nem tudnak egyhangúan dönteni arról, hogy megtartsák-e a megemlékezést, akkor a házelnök dönt egyszemélyben. A módosítást azután fogadták el, hogy a momentumos Bedő Dávid szeptember végén arra kérte a képviselőket, felállva emlékezzenek meg az ALS-ben meghalt Karsai Dániel alkotmányjogászról. Mindenki, még Orbán Viktor is felállt, de Kövér László leszidta Bedőt, mert szerinte a megemlékezés ízléstelen provokáció és politikai propaganda volt a halál kultúrája mellett.

Digitális Állampolgár – Februártól nem lesz szükség fizikai formában a legfontosabb okmányokra, így a személyazonosító igazolványra, a vezetői engedélyre, a lakcímkártyára, a TAJ-kártyára és az adókártyára. Ezeket váltja ki a Digitális Állampolgár alkalmazás. A törvényből az olvasható ki, hogy az Ügyfélkapu+ azért hosszú távon megmarad.

Ösztöndíjat kapnak a gyereket vállaló egyetemisták, viszlát, lex CEU – A törvény szerint a kormány harminc éves korukig állami ösztöndíjjal támogatja a gyereket vállaló, házas egyetemi hallgatókat. Azokat, akik eddig önköltséges képzésre jártak, átsorolják állami ösztöndíjas képzésre. A gyereket nevelő doktoranduszoknál meghosszabbítják a doktori értekezés leadási határidejét, a szülők jogosulttá válnak a gyerekek otthongondozási díjára is. A törvény emellett szigorítja a külföldi egyetemek magyarországi működésének feltételeit. Ezzel hatályon kívül helyezik a lex CEU-t.