Aki kilép a titkosszolgálatoktól, azt még két évig hazugságvizsgálatra kötelezhetik

A titkosszolgákat leválasztják a rendvédelmi, belügyi dolgozóktól, saját jogállásuk lesz – így lehetne összefoglalni a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló, és kedden a parlament által megszavazott új törvény lényegét. Az új törvény egy kis betekintést is nyújt a hazai titkosszolgálatok, természetüknél fogva egyébként zárt világába.

A titkosszolgák jogállását eddig a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015-ös törvény, az úgynevezett Hszt. szabályozta. Ezt váltja fel az új törvény, amelynek kidolgozását még tavasszal kezdték meg a jogalkotók, és úgy tudjuk, ebben aktívan részt vettek maguk a titkosszolgálatok is, hogy a szabályozást a munkájukra jellemző sajátosságokhoz igazítsák.

Megnő a főigazgatók befolyása

Az új törvény egyik legfontosabb elemének az tűnik, hogy viszonylag nagy hatalommal és döntési jogkörrel ruházza fel a titkosszolgálatok mindenkori főigazgatóit, ami a tervek szerint szolgálatok „üzemeltetését” könnyítheti meg a jövőben, legalábbis ezt remélik tőle.

Azt a törvénytervezet indoklása is jelentős változásként értékeli a korábbi állapothoz képest, hogy ezentúl az összes munkáltatói jogkör a főigazgatókhoz kerül.

Ennek azért van jelentősége, mert az új törvény sávos illetményrendszert vezet be. A titkosszolgálatok főigazgatói ezen a sávon belül állapíthatják majd meg az illetményt.

Úgy tudjuk, a titkosszolgák bére a rendvédelemben dolgozókhoz képest jóval magasabb, és az új törvény megalkotásánál az egyik szempont volt, hogy a rendvédelemben dolgozókkal ellentétben ne különféle, gyakran átláthatatlan pótlékok adják ki a bért, hanem a fizetés minél inkább fix legyen, akárcsak a piaci szektorban.

Kétségtelen, hogy a törvény jelentősen csökkenti a pótlékok számát, a maradókat pedig illetményelemként szabályozza. Utóbbi mértékét a szolgálatokat miniszterként felügyelő Rogán Antal fogja rendeletben meghatározni.

„Mindkét illetményelem teljesítmény alapú, tehát vagy az éjszakai munkavégzéshez, vagy egyedileg elrendelt készenléthez vagy kiemelt készenléthez kötött, amelyekre az illetmény összegének megállapítása során nem lehet előre figyelemmel lenni” – ez pedig már a törvény szövegének indoklásában olvasható.

A törvény a soron kívüli előléptetésre is lehetőséget ad. Erre szintén a főigazgató jogosult.

Az új törvény értelmében például a főigazgató a soron kívüli előléptetés feltételeinek való megfelelés nélkül is soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba léptetheti elő a nem vezető beosztású titkosszolgát vagy kezdeményezheti az ezredesi kinevezését a miniszternél, ha úgy ítéli meg, hogy az illető „kimagasló helytállást tanúsított”.

A törvény a titkosszolgák teljesítményére is kitér. A titkosszolgák teljesítményét a törvény szerint évente egyszer értékelik, de lehetőség van erre év közben is, ha felmerül az illető alkalmatlansága.

A törvény megszünteti a korábbi minősítést, ezentúl csak teljesítményértékelés lesz. Korábban a minősítés tartalmazta a szöveges értékelést, a törvény szerint ez is a teljesítményértékelés része lesz. A törvény megszünteti továbbá a szervezeti teljesítményértékelést, mondván, hogy annak eredményét a teljesítményértékelésbe be kellett számítani, ami sok esetben torzította a valós képet a titkosszolgák egyéni teljesítményéről.

A titkosszolga munkáját értékelő vezetőnek a törvény szerint lehetősége lesz úgy dönteni, hogy a titkosszolga az adott szolgálati beosztására alkalmatlan. Ha így dönt, akkor a törvény értelmében az illetőt új beosztásba kell helyezni. Ez az új szolgálati beosztás – az érintett beleegyezése nélkül is – lehet alacsonyabb is, de kötelezően nem kell annak lennie. A törvény tervezetének indoklásában azt írták, hogy ha az értékelő vezető elfogadhatatlan teljesítményfokozatot állapít meg, az visszajelzés a nemzetbiztonsági állomány tagjának, hogy nem az elvárt színvonalon teljesíti a feladatait, így van lehetősége javítani a teljesítményén.

Eddig is és ezután is beleszólhatnak egy külföldi útba

A titkosszolgálatoknak dolgozók (bizonyos) alapjogait mindig is korlátozták, ilyen a véleménynyilvánítás szabadságának, a gyülekezési jognak a korlátozása. Ezek a korlátozások az új törvényben is visszaköszönnek, ebben nincs változás a korábbiakhoz képest.

A törvény értelmében például a titkosszolgák ezentúl is kötelezhetők lesznek arra, hogy a munkaidőn kívüli elérhetőségüket bejelentsék, tartózkodási helyükről tájékoztatást adjanak és fenntartsák a „szolgálatképes állapotukat”.

Külföldre utazásuk esetén a titkosszolgáknak a főigazgatót tájékoztatniuk kell arról, hogy hova mennek, milyen útvonalon, milyen célból, mikor jönnek vissza. De ugyanígy továbbra is köteles bejelenteni a vele együtt utazó közeli hozzátartozók nevét, valamint a külföldi tartózkodási helyét.

A tervezett utazást a főigazgató „szolgálati és biztonsági érdekből” megtilthatja vagy korlátozhatja.

Igaz, ezt a jövőben is csak akkor teheti meg a főigazgató, ha az nemzetbiztonsági érdeket, illetve a titkosszolga védelmét szolgálja – például megvédi egy külföldi hírszerző szolgálat akciójától. Bár a törvény indoklása nem részletezi, de ez olyan esetekre vonatkozhat, amikor egy magyar titkosszolga olyan országba utazik magáncélból, ahol esetleg fennáll a kockázata annak, hogy egy ellenérdekelt titkosszolgálat hírszerzői beszervezés vagy egyéb célból megkörnyékezik.

A főigazgatók is előírhatnak célfeladatokat

Újdonság viszont, hogy az új törvény lehetőséget ad a titkosszolgálatok főigazgatóinak arra, hogy ők maguk is írhassanak elő célfeladatot a titkosszolgáknak, és ezek végrehajtásáért céljuttatás, tehát plusz pénz adható. A törvény új eleme, hogy nem minősül rendkívüli szolgálatteljesítésnek, ha a titkosszolga célfeladat végrehajtásában vesz részt a szolgálatteljesítési időn túl, munkaszüneti vagy pihenőnapon.

Az új törvény a titkosszolgák vezénylését is leegyszerűsíti. Ezt eddig a Hszt. szabályozta, de abban több vezénylési jogcím is szerepel, ami állítólag eléggé kaotikussá tette a vezényléseket titkosszolgák esetében. Úgy tudjuk, a titkosszolgálatok vezetői korábban panaszkodtak is arra, hogy a Hszt.-ben szereplő vezénylési szabályrendszerből egyik sem igazán alkalmazható a titkosszolgákra, noha ez fontos eszköz lenne ebben a szakmájukban. Ezért az új törvény csak egyféle vezénylést tartalmaz, de azt viszonylag rugalmasan.

Érdekes része a törvénynek az a része, amelyből kiderül, hogy vannak magyar titkosszolgák, akik egy ideig külföldön, veszélyes, esetleg háborús övezetben tevékenykednek. A törvény ugyanis kimondja, hogy azok a titkosszolgák, akik legalább egy hónapon át külföldön, veszélyes, háborús övezetben dolgoznak, olyan helyen, ahol az életük vagy a testi épségük közvetlenül veszélyben van, a küldetésük utáni 3 hónapon belül jogosultak rekreációs célú pótszabadságra. Ez vélhetően elsősorban az Információs Hivatal hírszerzőire vonatkozik, jellemzően ők vesznek ugyanis részt külföldi műveletekben.

Mi van, ha egy titkosszolga írásra adja a fejét?

A titkosszolgák kötelesek bejelenteni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi munkáikat – ez is az új törvényből derül ki. Ha a főigazgató úgy ítéli meg, hogy ezek a tevékenységek veszélyeztetik a titkosszolgálat érdekeit, akkor szintén korlátozhatja azokat.

Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert „nem kívánatos, hogy akár átvitt értelemben is a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységére irányuló adatok feldolgozására kerüljön sor az érintett tevékenységek során”. A törvény indoklása szerint a gyakorlatban kifejezetten az olyan eseteket akarják ezzel korlátozni, amelyek szoros összefüggést mutatnak a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tevékenységével. De a korlátozás nem határtalan, kizárólag a konspirációs szempontból aggályos esetekben alkalmazhatják a törvény szerint. A törvény ezen része vélhetően azokra a titkosszolgákra vonatkozik, akik például nemzetbiztonsági témákban nyilvánulnak meg a nyilvánosságban, például egy szakmai folyóiratban publikálnak.

De a törvény eleve korlátozza is azt, hogy egyáltalán hol és hogyan nyilvánulhatnak meg a titkosszolgák.

Például új rendelkezésként jelenik meg a törvényben, hogy az interneten a titkosszolga nem nyilvánulhat meg úgy, hogy abból kiderüljön, hol dolgozik.

Ezt részben a titkosszolgálatok állományának védelmével indokolják, mondván, hogy ha az internetes felületeken, különösen a közösségi oldalakon a titkosszolgák feltüntetnék a munkahelyüket, majd „egyes témák kapcsán olyan nyilatkozatokat tennének, amelyek nem méltóak a nemzetbiztonsági szolgálati viszonyban állók hivatásához, azzal veszélyeztetnék a polgári nemzetbiztonsági szolgálat működéséhez szükséges közbizalom fenntartását”.

Bár ez nem újdonság, de az új törvény is kiköti: a titkosszolgák pártnak vagy pártpolitikai célokat szolgáló egyesületnek nem lehetnek tagja, ilyen célú alapítvánnyal nem létesíthetnek jogviszonyt, munkájában nem vehetnek részt, politikai tartalmú közszereplést szolgálaton kívül sem vállalhatnak.

Ugyanakkor a törvény alapján sem kötelezhető arra a titkosszolga, hogy politikai nézeteiről vagy párt-szimpátiájáról nyilatkozzon. Sőt, az új törvény indoklása külön ki is tért arra, hogy egy titkosszolga politikai nézetei vagy pártszimpátiája a jogai gyakorlását és az előmenetelt nem befolyásolhatja.

A titoktartás alól a főigazgató adhat felmentést

A törvény új alapelvként rögzíti a jogállási törvényben is, hogy a titkosszolga köteles megtartani a szolgálatellátással összefüggésben tudomására jutott minősített adatot vagy törvény által védett adatot. Emellett köteles a magánéletében is úgy eljárni, hogy illetéktelen személy vagy szerv ne juthasson a titkosszolgálat működésére vonatkozó információhoz, például a szolgálat tevékenységéről, személyi állományáról, létesítményeiről, vagyontárgyairól, információforrásairól.

A törvény értelmében a titoktartási kötelezettség alól a főigazgató esetén a miniszter, egyéb esetben pedig a főigazgató adhat felmentést.

Külön nevesíti a törvény, hogy a titkosszolgák a sztrájkjogukat nem gyakorolhatják, figyelemmel a szolgálatok feladataira, amelyek ellátása Magyarország nemzetbiztonsági érdekeire tekintettel „még kis mértékben sem függeszthetőek fel”.

A törvény értelmében a titkosszolga bármikor lemondhat. Ez alól kivételt képez a szükségállapot vagy hadiállapot időszaka; ekkor a jogviszony lemondással nem szüntethető meg.

Új elemként vezeti be a törvény annak lehetőségét, hogy a titkosszolga a szolgálati viszony megszűnése után 2 évig köteles magát poligráfos vizsgálatnak alávetni akkor, amikor erre a volt munkaadója kéri.

Jóllehet a titoktartási kötelezettség egy titkosszolga haláláig fennáll, az indoklás szerint két év alatt avulhatnak annyit az információk, hogy ez az idő elegendő a jogkorlátozás fenntartására.

A hazugságvizsgálat teljesítéséért egyébként a törvény értelmében fizetnie kell az egykori munkáltatónak, méghozzá a szolgálati viszony megszűnésekor megfelelő mértékű ellenértéket. Ez nem lehet kevesebb, mint a szolgálati viszony megszűnését megelőző napon részére megállapított illetmény alapulvételével 2 évre járó illetmény 10 százaléka, és nem haladhatja meg annak 100 százalékát – derül ki a törvény szövegéből.

Ha kell, az élete árán is

A titkosszolga a szolgálat ellátásával összefüggésben köteles Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit minden törvényes eszközzel érvényesíteni és megvédeni. Ha kell, akár az élete árán is – ez utóbbi kitétel a titkosszolgák esküszövegében is szerepel, tehát ilyen értelemben ez sem újdonság.

A köznyelvben titkosszolgálatoknak nevezzük a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat: az elhárítással foglalkozó Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH), a külföldön hírszerzést végző Információs Hivatalt (IH) és a titkosszolgálati képességekkel, például lehallgatásokkal, titkos figyeléssel, szakértőkkel a többi szervet segítő Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot (NBSZ).

De ide tartozik a szolgálatok információit összegereblyéző Nemzeti Információs Központ, a NIK is. Az AH és az NBSZ korábban a Belügyminisztérium alá tartozott. Az IH-nak már több gazdája is volt az évek során a Miniszterelnökségtől kezdve a külügyig, de a jelenlegi kormányzati struktúrában valamennyi polgári titkosszolgálat a Rogán Antal vezetése alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá került.