A Rádió bontási engedélyét támadó közigazgatási per még zajlik, közben sorra tűnnek el az épületek

Szeptember elején megérkeztek az első munkagépek a Magyar Rádió korábbi épületeihez Józsefvárosban. A helyiek és a civil szervezetek hiába küzdöttek Lázár János építési minisztériuma és a projektet megrendelő Pázmány Péter Katolikus Egyetem ellen, az épületek egy részét már javában bontják. Mindezt úgy, hogy a bontással kapcsolatban jelenleg is folyamatban van egy közigazgatási per, aminek újabb fordulója csütörtökön zajlott a Fővárosi Törvényszéken.

A tárgyalásról a Telexnek a civileket képviselő Kalota Ágnes ügyvéd elmondta, hogy nyáron a bontás leállítását célzó azonnali jogvédelem iránti kérelmet az Ítélőtábla jogerősen elutasította, így indulhatott meg szeptemberben az épületegyüttes bontása annak ellenére, hogy a bontási engedély jogszabálysértő voltáról még nincs végleges döntés. A csütörtöki tárgyaláson a bontást bonyolító Építési és Közlekedési Minisztérium jogi képviselője kijelentette: abban a reményben érkezett, hogy ma döntés születik, a bíróság azonban a tárgyalást november 7-re halasztotta.

A civilek ügyvédje közölte: az eljárás dokumentációjából ismert, hogy a bontandó épületekben vannak azbeszttartalmú elemek, ezek részletes felmérése azonban nem történt meg. A tárgyaláson is elhangzott, hogy a folyamatban lévő bontás óriási porral jár, amely az ott tartózkodók egészséges környezethez való jogát akkor is súlyosan sérti, ha nincs benne kifejezetten egészségre ártalmas anyag (pl. azbeszt). Külön kérdésként vizsgálandó az is, hogy az egyik bontandó Szentkirályi utcai épület fala szerkezetileg közös egy megtartandó, jelenleg is lakott házzal.

A csütörtöki tárgyalás után Márkus Ferenc, a Zöld Palotanegyedért civil aktivistája elmondta: azért küzdenek annak ellenére is, hogy már elkezdődött a bontás, mert az engedély sok épületről szól. A hatos stúdiót már elkönyvelték veszteségnek, ahogy a központi irodaházat is elbontják majd. Hozzátette: az irodaháznak még mindig van fontos megőrizhető része, ilyen például a bunker stúdió. Szerintük több épület továbbra is megtartható lenne, így a Stúdiópalota, több Szentkirályi utcai épület és a 22-es stúdió is. Szerkezetileg pedig fontosnak tartják a Szentkirályi utca 29-31-gyel szomszédos épületet is, mivel annak közös fala van a szomszédos lakóházzal.

Rádai Dániel kerületi alpolgármester a perről korábban azt mondta a Józsefvárosi Újságnak: példa nélküli, hogy annak eldöntése előtt elkezdenek egy ilyen munkát. Szerinte kis túlzással, de a per elvesztése azt jelentené a minisztériumnak, hogy vissza kell építeniük a lebontott részeket. Az eljárást egyébként a józsefvárosi önkormányzat tavaly decemberben kezdeményezte, miután a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányrendelet, amivel Pikó András polgármester szerint az volt a cél, hogy az örökségvédelmet élvező Magyar Rádió épületeit lebonthassák. A kormány azután sorolta a kiemelt beruházások közé a projektet, miután a kerület az érintett ingatlanokra változtatási tilalmat rendelt el. A kormány gyakorlatilag ezt kerülte ki a rendeletével, sőt a közútkezelői jogköröket is elvették az önkormányzattól. Decemberben az önkormányzat mellett a Zöld Palotanegyedért és a Szentkirályi út 29-31. szám alatti társasház lakói is pert indítottak, ezt vonták össze a bíróságon.

A szeptember elején indult bontás első napjai mozgalmasan alakultak, egyik reggel abszurd jelenetek játszódtak le: ordibálós balhé alakult ki, amikor egy kamionsofőr megpróbálta eltolni az útból az ottani épületek bontása és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusának építése ellen tiltakozókat. A rendőrség közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt szabálysértési eljárást is indított. Egy másik nap pedig az építési és közlekedési miniszter látogatott ki az épületek elé a rendszeresen tüntetéseket, nyilvános előadásokat szervező civilekhez. Lázár János teljesen váratlanul ment oda, de a közel egyórás látogatás alatt nem igazán közeledtek az álláspontok.

A miniszter elismerte, hogy maga az építkezés rossz, de valami újnak a felépülése viszont jó. Lázár arról írt a találkozó után, hogy a dolgokat megbeszélték, igyekeznek megoldásokat találni. A civilek viszont nem voltak ennyire elégedettek a miniszterrel való kávézás és beszélgetés után. „Értelmes beszélgetést folytatva próbáltuk az érveinket újra elmondani, de úgy látjuk a 10 000 diák belvárosi igényei és a katolikus egyház kiszolgálása fontosabbak neki, mint a választópolgárok!” – írták.

A bontási munkálatok a miniszteri látogatás után sem álltak le. Szeptember végén eltávolították az egyik épület tetejéről a rádió 30 méteres antennáját, majd elkezdték elszállítani a területről a keletkezett építési törmeléket. A minisztérium ekkor azt írta, hogy szerintük az építkezés minden szükség engedéllyel rendelkezik, az egyetemépítés ellen tiltakozók viszont „próbálják lassítani vagy gátolni a munkát”. Az ÉKM megismételte, hogy ők még mindig várják az önkormányzat és a lakosság véleményét a beruházással kapcsolatban.

Az építkezésről és annak nehézségeiről nem csak a minisztérium, hanem a tiltakozó civilek és az önkormányzat, illetve Pikó András kerületi polgármester is rendszeresen ír. A Zöld Palotanegyedért beszámolt arról, amikor a területen szeptember végén elkezdték a gépi bontást is. Ekkor a lakók arról panaszkodtak, hogy a munkálatok miatt remeg az egész házuk, a Józsefvárosi Újság pedig bemutatta, hogy volt olyan lakóház, aminek a kertjébe több köbméter tégla zúdult át.

Az ott élők már a bontás első napjaiban szembesültek a nehézségekkel, pedig ekkor még csak az egyik lakóházzal határos műhelyépületet bontották. A bontással szomszédos házban egyébként két statikai vizsgálat is folyt, az egyiket az önkormányzat, a másik pedig a bontással megbízott cég végezte. Időközben egyébként nekiálltak a bizonyos szempontból legendásnak számító hatos stúdió bontásának is. Rákosi, Kodály és Hofi után a buldózereket várja a világ első rádiópalotája – mutattuk be az 1928-tól a rendszerváltásig tartó időszak épületegyütteshez köthető rádiós életképeit.

A civilek és a környéken élők kitartó tiltakozása ellenére a régi, bontásra ítélt épületek eltakarítása továbbra is zajlik. A Zöld Palotanegyedért videóján látható, hogy mindez olykor nem kevés porral és zajjal jár. A munkálatokról időre időre beszámol Józsefváros polgármestere is. Pikó András szeptemberben közölte, hogy bár őket nem tájékoztatták, a Pázmány leveléből kiderült: a munkát folytatják, de néhány, a kerületnek kedvező változást sikerült elérni a tervekben.

Ahogy arról Pikó is adott hírt, hogy közútkezelői engedélyek érkeztek a Rádió épületeinek elbontása miatt. Szerinte a kijelölt útvonalon a teherautók olyan környezeti, forgalmi, zajterhelést okoznak, ami nemcsak a Palotanegyed, nemcsak a Józsefváros, hanem Budapest lakosainak életét is befolyásolja. A polgármester szerint az egyébként is terhelt Rákóczi úton, majd a Kerepesi úton, nem beszélve az egyéb utakról, mindenki meg fogja érezni, mit jelent, ha „a Fidesz és a katolikus egyház tűzön-vízen keresztül akar valamit”.

Korábbi cikkünkben részletesen is bemutattuk, hogyan jutott el a lakossági fórumok, a tiltakozások és az egyeztetések után a bontásig a projekt.