Bontják a Rádió régi épületeit, hiába a helyiek küzdelme a Pázmány új campusa és Lázár János ellen

„Hétfőn elkezdődik a Magyar Rádió épületeinek bontása” – számolt be Pikó András polgármester a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új, VIII. kerületbe tervezett campusprojektjéről, amit a Rádió régi épületeinek helyén húznak majd fel 300 milliárd forintból. Hiába a társadalmi egyeztetések sora, a tüntetések, a közigazgatási perek és a tárgyalások, az épületek bontását a lakók és a kerület egyetértése nélkül is elkezdték. A helyiek a környező épületek állapota, a bontás és az utána keletkező törmelék miatt aggódnak, sokak szerint pedig hiba elbontani a Magyar Rádió történelmi épületeit.

Hétfőn reggel abszurd jelenetek játszódtak le a Magyar Rádió épületénél: ordibálós balhé alakult ki, amikor egy kamionsofőr megpróbálta eltolni az útból az ottani épületek bontása és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusának építése ellen tiltakozókat. A Magyar Rádió bontásra ítélt épületeinél fél 11-kor káosz már nem, de meglehetősen komoly rendőri jelenlét volt. Többeket igazoltattak a hatóság emberei, akik több rendőrautóval és egy rohamkocsival is kijöttek a bontásra ítélt épülethez.

Könczöl Dávid, a kerület momentumos önkormányzati képviselője a Magyar Rádió kordonokkal körbevont területe mellett hétfőn elmondta, hogy az épület bontása ellen polgári engedetlenséggel demonstráltak. „Jött egy kamion a forgalommal szemben a Pollack Mihály téren. Feri (Márkus Ferenc, a Zöld Palotanegyedért civil aktivistája) ekkor ráugrott a kamionra. A kamion sofőrje annyira ideges volt, hogy a gép ajtajáról letörte a kilincset” – mondta Könczöl. Az önkormányzati képviselő volt az, aki a reggeli akció közben a kamion sofőrjének viselkedése miatt kihívta a rendőröket.

Az eset után kerestük a budapesti rendőrséget, hogy megtudjuk, volt-e szükség rendőri intézkedésre. „A Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály munkatársai azonnal a helyszínre mentek, ahol szemlét tartottak és meghallgatták a jelenlévőket. A rendelkezésre álló információk alapján senki sem sérült meg” – válaszolta a BRFK, amely vizsgálja, hogy felmerülhet-e közúti veszélyeztetés vagy más bűncselekmény, szabálysértés gyanúja. A rendőrség azt is írta, hogy mivel gyűlést nem jelentettek be ide, vizsgálja azt is, hogy történt-e gyülekezési joggal visszaélés.

A minisztérium nem tervez visszalépni, de várják a javaslatokat

„A célból nem engedünk, de az odavezető útról tárgyalunk” – írta korábban Lázár János építési miniszter az egyik beruházással kapcsolatos Facebook-bejegyzésében, ami sokat elárul arról, hogy a kerületieknek és a civileknek mennyi esélyük volt a tervek érdemi módosítására, vagy esetleg a projekt leállítására. Lázár egyébként már korábban kijelentette, hogy a projekt megépül, de csak ezután, a kész tervekkel kezdtek egyeztetni a kerülettel és a környéken élőkkel. Hogy jutottunk el idáig? És miért tartja a polgármester emberkísérletnek a beruházást?

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) egyházi felsőoktatási intézmény, amelynek fenntartója a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. 2021-ben derült ki, hogy az egyetem új székhelyét Budapest belvárosában, a VIII. kerületi Palotanegyedben építenék meg. A Magyar Közlönyben ekkor jelent meg egy határozat, amiben a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították.

Az egyetem új campusa ellen nem csak az utolsó pillanatban próbál tenni a helyi közösség és Józsefváros vezetése. Már tavaly decemberben is tartottak egy lakossági fórumot, amivel Pikó Andráséknak az volt a céljuk, hogy elindítsanak egy „normális egyeztetési folyamatot”. A polgármester szerint a beruházó sokáig ígérte, hogy velük is beszélnek majd, de ehelyett kész tények elé állították őket. Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) államtitkára viszont állította: ők többször is egyeztettek, a lakók egyébként is jól járnak, a projekt elleni kiállást pedig „civil hangulatkeltésnek” minősítette.

A civilek ekkor az építkezés következményeire próbálták felhívni a figyelmet: a Civilek a Palotanegyedért Egyesület szerint az építési törmelék elszállításához egy éven át nyolcpercenként egy teherautónak át kell hajtania a Palotanegyeden. Emellett egy „élhetőbb, kevesebb bontással járó” tervvel is előálltak. Elmondták, hogy ők jelezték az aggályaikat, amire a tervező változtatást ígért, de szinte semmit nem alakítottak a terveken. Felsorolták, hogy az épületek közül többen korszerű vagy történelmi szempontból fontos stúdió van, de akad olyan építmény is, amit akár lakásnak is lehetne használni.

A lakók közül volt, aki a túlzsúfoltság miatt aggódott, míg más attól tartott, hogy a magasabb épületek sötét lakást csinálnak a napfényes ingatlanjukból. Az építési minisztérium államtitkára viszont már tavaly év végén kijelentette: „nem terveznek ebből visszalépni”, de várják a javaslatokat, hogy „hogyan tudnak a beruházás mentén egyéb olyan területeken segíteni, mint a határoló utcák, a szomszédos utcák és a zöldterületek állapota”. Ezt az ajánlatot a későbbi egyeztetéseken is ismételgették, de a terv részleteinek fontos elemeibe nem engedtek beleszólást.

Nyolc nagy épületet bontanak le

Pedig nem kis beruházásról van szó: a 300 milliárdos projekt korábban kiadott

bontási engedélye szerint a Magyar Rádió korábbi épületeiből nyolcat is eltüntetnek. Ez összesen 32 600 négyzetméter alapterületű épület.

Pikó Andráséknak idén februárra sikerült annyit elérniük, hogy újrainduljanak a tárgyalások a campusról. Egyszer Lázár János is leült tárgyalni a polgármesterrel, helyi képviselőkkel és civilekkel. De a részt vevő civilek, azaz a Zöld Palotanegyedért a minisztertől csak „az egyház a megbízónk, az ő érdekükben kell végezzem a munkámat” mondatot emelték ki, utalva arra, hogy sok jóra nem számítanak. Pikó András pedig „valós társadalmi egyeztetést” kért, de annak részleteiben nem tudtak kiegyezni. A minisztérium csak néhány részlettel foglalkozott volna (parkolók, sportcsarnok), de a kerület ezt kevésnek tartotta.

Az önkormányzat végül így is elkezdte az újabb társadalmi egyeztetést. Tartottak két lakossági fórumot, és egy kérdőívben felmérték a helyiek álláspontját is. De sem az áprilisi, sem a májusi lakossági fórumon nem közeledtek az álláspontok. Miközben már zajlott a bontási és építési engedélyeztetés, Pikó András szerint épp olyan fontos kérdésekben nem álltak velük szóba, hogy például milyen magasak lehetnek az új épületek. A lakók és a civilek pedig oda próbáltak visszatérni, hogy egyáltalán miért itt kell felhúzni a campust, illetve feltették a kérdést: velük ki egyeztetett korábban?

Lánszki Regő, az ÉKM államtitkára gyorsan tisztázta, hogy az már nem kérdőjelezhető meg, hogy hol legyen az új komplexum.

A Józsefváros által készített, a helyiek álláspontját felmérő kérdőívből is inkább az elutasítás látszik: a közvetlenül érintett házakban élő kitöltőknél a beruházás elutasítottsága lényegesen magasabb, mint a nem közvetlenül érintetteknél. A Palotanegyedben élők 52 százaléka nem, 22 százaléka pedig részben támogatta a beruházást. Sokan voltak azok is, akiknek nem tetszett, hogy elbontják a Magyar Rádió Bródy utcai épületének hátsó részét, amit a többség inkább megtartana. A részletes kérdőív eredményeit a kerület június végén elküldte a minisztériumnak és a Pázmánynak is.

Helyi lakók vs. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia érdekei

Március óta viszont a kerület által kezdeményezett fórumokon és kérdőíven túl sok érdemi dolog nem történt. Az építési és közlekedési miniszter Facebook-posztokban üzengetett a Pázmány campusáról. „Kárpótlásként” ígért a kerületieknek homlokzat- és utcafelújítást, parkolóházat vagy mélygarázst, és közparkot is, de végig tényként kezelte az új épületegyüttes eredeti tervek szerinti felhúzását.

Július végén már arról írt Lázár János, hogy kezdik a munka érdemi részét, lebontják az „oda nem illő épületeket”, és mentesítik a területet a káros anyagoktól. Jelezte: a kész terveket jövő tavaszig átdolgozzák majd. Azt várják a kerülettől és a helyiektől, hogy megmondják: „az új egyetemi épület környezetében hogyan újuljanak meg a homlokzatok, az utcák, a parkok”, de ők azért a „csodálatos Campust” mindenképpen „hozzáadják”.

Július közepén egyébként még azzal támadta a kerületet a miniszter, hogy Józsefváros vezetése „nem partner az elmúlt 35 év legnagyobb iskola építésében”, aminek 300 milliárdos költsége tartalmazza a városfejlesztést is. Lázár János ezért ajánlatot tett az utcafelújításokra, sőt a campus közvetlen környezetében élő társasházakban lakóknak vételi ajánlatot is tett. Utóbbi miatt Pikó András polgármester lakosságcserétől tart, amit ők nem támogatnak. Továbbra is azt szerették volna, hogy módosítsák a terveket és őrizzék meg a Rádió értékkel bíró épületeit.

Hiába az üzengetés a két fél között: Lázár János nem módosított az ajánlatán, augusztus végén már arról írt, hogy már ütemterv szerint haladnak a bontási munkák. Pikó András ezután közölte, hogy a jövő tavaszig tartó bontásról sem ők, sem a lakók nem kaptak semmilyen értesítést, és hiábavaló, eredménytelen, de tanulságokkal gazdag „egyeztetésnek” nevezte az elmúlt hónapokat. Pikó szerint csak kérdések maradtak a beruházással kapcsolatban:

a bontás úgy kezdődik el, hogy senki nem tudja azt, hogy a bontásra ítélt épületek és a szomszédos társasházak közös szerkezeti tartóelemeire az milyen hatással lesz.

A polgármester a további vizsgálatokat, így például a szilárdságtani, illetve az úgynevezett állékonyságit is hiányolja. Ezek mutatnák ki, hogy milyen statikai kockázatai lehetnek a bonyolult betonszerkezetek bontási, és majd a négy szint mélyre tervezett épület építési munkálatainak.

Ahogy nem tudnak a bontás környezeti és forgalmi hatásairól sem, ami a Palotanegyed szűk utcáiban nem elhanyagolható kérdés. Végül hozzátette: „a helyi lakók, a palotanegyediek nem számítanak, csak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia érdekei”. A polgármester szerint a kormány ezzel emberkísérletbe kezd, miközben minden döntési felelősséget átengedett egy „nem választott, de politikailag felénk helyezett testületnek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának”.

Az ÉKM a beruházásról annyit közölt, hogy a munka hivatalosan július 31-én kezdődött. Az elmúlt egy hónapban az egykori Magyar Rádió irodaházaként és a Magyar Rádió Archívumaként működő épületek körbekerítése és kiürítése zajlott, jelenleg az irodaépületek nyílászáróinak, illetve tetőterének bontása zajlik. Az épület konkrét bontását hétfőn kezdték, és a tervek szerint 2025 márciusáig fejezik be.

A kerület és a helyi civilek is a tiltakozást tartják az utolsó eszközüknek. A polgármester a Zöld Palotanegyedért és a Civilek a Palotanegyedért hétfő esti tüntetésére hívott mindenkit, ahol a civilek bejelentésre készülnek. Itt a beruházás elleni tüntetés mellett arra szeretnék felhívni Lázár János figyelmét, hogy a projektre szánt 300 milliárd forintnak jobb helye is lehetne, például a vasútfejlesztésekben.

A Pázmány-campus hivatalos terveit, és azt, hogy milyen változásokat terveznek a területen az ÉKM által létrehozott oldalon lehet böngészni.